Giday András – Szegő Szilvia

1. Giday András – Szegő Szilvia Hová tűnt a devizagazdálkodás fénye? Az „ISMERT ISMERETLEN”-ből az ISMERETLEN ISMERETLEN” világba kerültünk (BIS) „Ezzel kell ma a monetáris politikának megküzdenie” Javaslatunk: Devizapolitika Tanács létrehozatala a kormány mellett

2. Folyó fizetési mérleg egyenlege GDP éves reál növekedési üteme % a GDP arányában % 16 16 14 14 12 12 10 10 8 8 6 6 4 4 2 2 0 0 -2 -2 -4 -4 -6 -6 -8 -8 -10 -10 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2008 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2009 E 2010 E 2011 E 2009 E 2010 E 2011 E USA Eurozóna Japán Kína Olaj exportáló országok Ázsia többi országa Kelet-Közép-Európa A világ devizális övezetesedése: Kelet-Közép Európa sajátos helyzete • Gazdasági növekedés és globális egyensúlytalanság (Forrás: MNB)

3. % 80 60 40 20 0 -20 -40 -60 -80 -100 USA Chile Japán Izrael Dánia Ciprus Brazília Mexikó Kanada Ukrajna Litvánia Bulgária Ausztria Belgium Románia Szlovákia Norvégia Szlovénia Hollandia Argentína Ausztrália Portugália Új Zéland Lettország Észtország Finnország Svédország Csehország Olaszország Törökország Görögország Németország Horvátország Franciaország Magyarország Lengyelország Spanyolország Egyesült Királyság Az EU devizagazdaságának kiegyensúlyozatlanságaSúlyos deficitekkel szemben néhány ország többlete áll?A németeknek az euró leértékelt, a PIGS országoknak felértékeltGDP arányos nettó adósság (tul.hitelek nélkül) 2008. Forrás MNB

4. Trendvonalak és ciklusok • Markáns ciklus az árfolyam-alakulásban • Azonos trendek • Forint felértékelődés Közép-Európai szinten Devizapolitikai együttműködéssel csökkenthetők a kilengések/veszteségek.

5. Devizák normált árfolyamválozása a 40% USD+60%EURO valutakosárhoz képest HUF CSK/k SL/K PZL/k Havi átlag Polinom. (HUF) Polinom. (CSK/k) Polinom. (PZL/k) Polinom. (SL/K) 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 Idő/évek VISEGRÁDI VALUTAKÍGYÓT!Hasonló trendek és ciklusok a visegrádi országok valutáinak árfolyamalakulásában – euró és dollár kosárvalutában kifejezett változások (normálva)

6. Ki gazdálkodjon a devizával?Milyen kockázatokat láthat a devizaadós?Miért nem látta be a devizában eladósodott a devizális trendeket, ciklusokat, és válság kilengéseket?Otthonra, vagy kockára kell tenni a megtakarításainkat? • Hogy bedőltek sokan? Miért? Felelőtlenek?

7. Pénzügyi rendszerváltás : A tőke szabad áramlása és rugalmas árfolyamok: A Bretton Woodsi rendszer a konvertibilitást a folyó fizetési mérlegre kötötte ki „Is there a role for monetary policy?” J.W.Journal of Economic Dynamics and Control, 33 (2009)477-490

8. A rugalmas árfolyamrendszer: paradox hatások • Paradox hatások: • A gyenge pénzek nem leértékelődnek, hanem felértékelődnek, majd bezuhannak. • Az erős pénzek inkább leértékelődnek • dollár az euróval szemben • a német euró a görög euróval szemben (!?) • Az árfolyamingadozások a spekuláció táptalajává váltak, holott éppen ezt akarták megszüntetni

9. Devizabőség a devizahiányban • Az eladósodott országok csapdahelyzete: • a lakosságnak olcsó deviza az országnak drága, • az országnak olcsóbb és elérhetőbb nemzeti pénz a lakosságnak egyre megfizethetetlenebb és elérhetetlenebb. • A felzárkózásra és jó teljesítményre „finanszírozott” adós ország pénzügyi restrikcióra szorul – növekedési források apadnak • Világgazdasági hatás: • Óriási, befektetésre szomjazópénztömeg a világgazdasági térben és pénzhiány nemzetgazdasági terekben • Létrejött a szabályozatlan tőkeáttétellel, a korábbiaknál is szabályozatlanabb nemzetközi likviditásteremtésl, óriási tőkék spekulációs mozgásával, hatalmas carry trade üzletekkel stb.

10. Devizapiaci paradoxonok • Csak a „bolond” vesz fel forinthitelt • Csak a „bolond” nem az olcsó külföldi terméket veszi • Következmény: Magyarországon a lakossági élelmiszerfogyasztásának importhányada 10 százalékról közel 40 százalékra nőtt, • A drága deviza a vásárlójának még a bankok drágítása mellett is olcsóbb lett, mint pl. a támogatott lakáshitel forintja

11. Miért drága az olcsó kínai póló? Mert a deviza finanszírozás drága! • Miért nincs kifizetve kínai póló, ha forinttal tisztességesen megfizetjük azt? • Mert a devizát a kifizetéshez még külön meg kell vásárolni, és a devizának ára van. • Egy 35 éve eladósodott országban a deviza árát pedig nem csupán az árfolyama, hanem a devizahitel teljes költsége, és a devizabeszerzés (árfolyamkockázat, tőkebehozatal közvetett költségei, privatizáció stb.) teljes költsége terheli

12. A devizagazdálkodás aranyszabálya • a devizakiadásokat a deviza bevételekből kell fedezni • a deviza szempontjából az ország olyan, mint egy nagy vállalat, befelé sokszereplős, kifelé egy egység • jó exportképességre, devizában takarékos hazai fogyasztóra stb. van szükség • A generációk közötti pénzügyi kapcsolatok takarékos fogyasztási és megtakarítási rendszerben való újraszervezése (Lásd például Dr. Asztalos László György „A Családtámogató Gazdaság- és Pénzügypolitika” c. tanulmányát.)

13. Devizapályák és Mátyás király Deviza Katája: • Deviza: „úgy hoz, hogy visz is” • Példák: • az export fokozás fontos: de hazánkban az export importtartalma 70 százalék körülire becsülhető a három fő export szakágazatban: • Ezek az adósságot nem generáló bevételek, az okozott jövedelemkiáramlás súlyos tétel a fizetési mérleg deficitjéban: • jelenleg ez évi 8 milliárd euró, a GDP közel 8 százaléka • Termelésből utóbbi 3 évben évi átlag 3 milliárd euró forrás megy ki, • kereskedelem, pénzügyek évi 1.3 milliárd euró • Energia, ingatlan, pénzügyek, évi 7-800 millió euró forrás megy ki jövedelem formájában • Cserearányromlás: az utóbbi 5 évben elszenvedett cserearányveszteség éves szinten több mint 2 milliárd euró (kummulálva 4 év alatt 11 milliárdű!!!)

14. Magyarország nettó klföldi adósságállománya és azon belül az államháztartás részesedése a GDP százalékában (FDI egyéb tőke nélkül) Forrás: MNB 60 50 Nettó külföldi adósság (FDI 40 egyéb tőke nélkül)/GDP % 30 Az államháztartás és az MNB részaránya az 20 adósságállományban 10 0 1995 1997 1999 2001 2003 2005 2007 2009 A devizát mindannyian költjük, de az állam felel érte A külső adósság és az úgynevezett államadósság összekeverése A hazai külső adósság szerkezete

15. % % 65 65 60 60 55 55 50 50 45 45 40 40 35 35 30 30 25 25 20 20 15 15 10 10 5 5 0 0 -5 -5 -10 -10 2004. I. n. év 2003. I. n. év 2000. I. n. év 2001. I. n. év 2002. I. n. év 2005. I. n. év 2006. I. n. év 2007. I. n. év 2008. I. n. év 2009. I. n. év 2003. II. n. év 2004. II. n. év 2000. II. n. év 2001. II. n. év 2002. II. n. év 2005. II. n. év 2006. II. n. év 2007. II. n. év 2008. II. n. év 2009. II. n. év 2003. IV. n. év 2004. IV. n. év 2000. IV. n. év 2001. IV. n. év 2002. IV. n. év 2003. III. n. év 2004. III. n. év 2000. III. n. év 2001. III. n. év 2002. III. n. év 2005. IV. n. év 2006. IV. n. év 2007. IV. n. év 2009. IV. n. év 2008. IV. n. év 2005. III. n. év 2006. III. n. év 2007. III. n. év 2008. III. n. év 2009. III. n. év Háztartások Vállalat Államháztartás Külföld Nettó küls? adósság Az egyes szektorok GDP-arányos nyitott árfolyam-pozíciója • Forrás/Source:MNB

16. a devizaforrás teljes költség mutatója (TKM-je)? • Az árfolyam nagysága és az árfolyamkockázat • A devizakitermelés mutatója – ténylegesen mi a deviza reálgazdasági költsége - ágazatonként és az ágazati kapcsolódások bonyolult rendszerében (lásd ÁKM mérleggel követhetően) • A devizahitel kamata, és árfolyamkockázata • Az adósságot nem generáló tőkebehozatalnak nyújtott kedvezmények (adókedvezmények), majd a jövedelemkivonás, ami jelenleg évi 8 milliárd euró • A devizatartalékok nagyságának költsége (jelenleg 33 milliárd euró) a GDP egyharmada • A külföldi adósság finanszírozási igényének nagysága (jelenleg a GDP mintegy 20 százaléka) • Az adósságkockázat méretére jellemző, hogy az államháztartás jövőre – a tervek szerint forinthitelből finanszírozható – mégis mintegy 4 milliárd euro adósságszolgálati kötelezettsége van • A cserearányveszteség fedezete (az elmúlt 6 évben kb. 11 milliárd euró volt) • Az árfolyamspekuláció kivédése, és annak kezelésére felhalmozott tartalékok

17. Élelmiszer - energiaegyenleg Az élelmiszergazdaság és energiagazdaság devizaegyenlegének összevetése (két egyenleg különbsége) 1996 és 2009 között (millio ECU/euró) 1000 0 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006 2008 2010 -1000 -2000 Élelmiszer - energiaegyenleg -3000 -4000 -5000 -6000 1999-ben az élelmiszergazdaság finanszírozta az energiabeszerzés devizaszükségletét, az utóbbi évekre a hiány 3-5 milliárd euróra nőttDrága energiát drágán vásárolt devizával finanszírozunk

18. Devizafinanszírozás mellett devizagazdálkodás rangjának emelése • Javaslatunk: Devizapolitikai Tanács létrehozatala • E szervezet – mely a kormány, sőt lehetőség szerint a kormányfő irányítása mellett működne (az Egyesült Államokban erre számtalanszor volt példa). Feladata lenne a társadalom erőforrásainak értékelése a deviza gazdálkodás, az úgynevezett devizakitermelés szempontjából. • Stratégiai feladatai közé tartozna • az ország hosszabb távú devizapolitikai prioritásainak kidolgozása, • ágazati, kapcsolati stratégiák javasolása, • a környező, nem euro ővezeti országokkal szorosabb devizapolitikai együttműködés szorgalmazása, stb