1 / 8

II. Világ Háború Fegyverei és csatái

II. Világ Háború Fegyverei és csatái. II. Világháború fegyverei. II. Világ Háború 10 legvéresebb csatái.

sammy
Download Presentation

II. Világ Háború Fegyverei és csatái

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. II. Világ Háború Fegyverei és csatái

  2. II. Világháború fegyverei

  3. II. Világ Háború 10 legvéresebb csatái

  4. A Bulge-i csata a második világháború utolsó nagyobb német offenzívája volt a nyugati fronton. Más néven ardenneki offenzívának (die Ardennenoffensive) is hívják, amely Belgium, Luxemburg és Franciaország sűrű erdő borította területét fedte le. A németek célja az volt, hogy megosszák a szövetségeseket, közben elfoglalják Antwerpent és megsemmisítsék a maradék erőket. A terv annak ellenére kudarcba fulladt, hogy a németek számbeli fölényben voltak és az offenzívát a legnagyobb titok közepette tervezték meg, az időjárás jobbra fordulása ugyanis végül lehetővé tette, hogy a szövetségesek bevessék a légierőt, ráadásul nagyszerűen időzítették a csapaterősítéseket. Összesen 800 ezren vettek részt az ütközetben, s ez volt az a csata, amelyben az amerikaiak a legnagyobb számban vettek részt. A szövetségesek Németország és Olaszország ellen vívott csatája a második világháború egyik legnehezebb ütközete volt. A montecassinói kolostor elfoglalásával megnyílt a szövetségesek előtt az út Róma felé. A németek egyik fő védelmi vonalát (Gusztáv-vonal) képező bencés apátság körül a szövetségesek előrenyomulásával szemben hónapokig heves harcok tomboltak. A szövetséges repülőgépek ugyan romhalmazzá bombázták az 1400 éves kolostort, de nem jutottak tovább. Mivel a huzamosabb ellenállás lehetetlen volt, Albert Kesselring vezértábornagy parancsot adott a német csapatok visszavonulására. Róma elfoglalása hatalmas árat követelt, legalább 125 ezren vesztették életüket a harcokban, de egyes becslések 185 ezerre teszik az áldozatok számát. Monte Cassino, 1944. január-május (185 ezer halott) Bulge, 1944. december 16-1945. január 25. (186 369)

  5. Harkov, 1942. május 12-28. (300 ezer) Kurszk, 1943. július 5-augusztus 23. (257 125–388 ezer) Harkov Ukrajna egyik stratégiai fontosságú városa volt, ahol kemény harcok dúltak 1941 őszén; a várost ekkor a németek foglalták el. A következő évben a Szovjetunió offenzívát indított, amelynek célja Harkov visszavétele volt. Az ereje teljében levő német hadsereg azonban sikerrel visszaverte a Vörös Hadsereg offenzíváját és ellentámadásba lendült. A Wehrmacht három szovjet hadsereget is bekerített, amelyeket megsemmisített, megölve 280 ezer szovjet katonát és elpusztítva 680 tankot. Soha nem csapott össze annyi páncélozott harci jármű, mint a szovjetek számára a keleti fronton döntő győzelmet hozó kurszki ütközetben, de az összecsapás arról is nevezetes, hogy itt halt meg a legtöbb ember egy nap alatt légi csatában. A szovjeteket jó pár hónappal korábban figyelmeztették az előrenyomuló német csapatok támadására, ezért a Vörös Hadseregnek volt ideje felkészülni a Wehrmacht elleni csatára. A nagy kiterjedésű, brilliánsan megtervezett aknamezőkre, tankelhárító fegyverekre, s a körülbelül 250 kilométer mélységű védelemre építve a szovjetek sikeresen visszaverték a németek offenzíváját, majd ellentámadásba lendültek. A szovjetek szerint csak ebben a támadásban 500 ezer német katonát öltek vagy sebesítettek meg illetve fogtak el, de a konzervatív becslések inkább 257 és 388 ezer közé teszik az elhunytak számát.

  6. Luzon, a Fülöp-szigetek második legnagyobb szigete stratégiai elhelyezkedése miatt volt fontos az Egyesült Államok számára. Különösen MacArthur tábornok értékelte úgy, hogy a sziget visszaszerzése a japánoktól kulcsfontosságú, de a támadásra három évet kellett várni, s csak 1945-ig indulhattak meg az amerikai csapatok. Mikor azonban az amerikaiaknak sikerült visszavívniuk a szigetet, nem várt ellenállásba ütköztek Japán hírhedt kamikáze pilótái részéről. Főleg a japánok oldalán volt magas az áldozatok száma, s a kérlelhetetlen ázsiaiak még február 11., azaz Manila bevétele után is igyekeztek borsot törni az Egyesült Államok orra alá. Alig ért véget a dániai és a norvégiai hadjárat, máris újra támadást indított a német haderő Luxemburgon, Hollandián és Belgiumon keresztül Franciaország ellen, amivel befejeződött a furcsa háború. Habár nagyjából egyenlő számú erőkből álltak felek, a Harmadik Birodalomnak sikerült lerohannia Franciaországot, amelyet brit expedíciós csapatok és holland erők segítettek. Ennek az volt az oka, hogy a németek jobb kiképzésben részesültek és a harctéri kommunikáció is szofisztikáltabb volt, ráadásul a szövetségesek abban is tévedtek, hogy a Maginot-vonal fel tudja tartóztatni a németeket. A Wehrmacht Belgiumon és Luxemburgon keresztül támadott, a legtöbb erődítmény tényleges harc nélkül, elvágva utánpótlásától megadta magát. Franciaország, 1940. május 10-június 25. (469 ezer) Luzon, 1945. január 9-augusztus 15. (332 330–345 330)

  7. Moszkva megvédése a Szovjetunió fővárosának ostromára induló németektől a világháború egyik fordulópontja lett. Hitler azt hitte, hogy ha sikerül elfoglalnia Moszkvát, akkor azzal megtöri a szovjetek háborús gépezetének lendületét. Nem így történt. A kemény és jól irányított szovjet ellenállás - amelyet a keletről érkező csapaterősítések tettek még acélosabbá - mellett az időjárás viszontagsága - így a mínusz harminc fokos tél - is a szovjetek malmára hajtotta a vizet, ezért a németek hamarosan lemondtak arról, hogy bevegyék a várost. Az áldozatok száma mindkét oldalon magas volt: a szovjetek legalább 650 ezer embert vesztettek, míg a németek 155 ezret. A stratégiai fontosságú észtországi Narva véres harcoknak lehetett tanúja a fél éven át húzódó, a Wehrmacht és a Vörös Hadsereg közötti összecsapások alkalmával. A második világháború történetének egyik legintenzívebb ütközete során az áldozatok közül a legtöbbet a szovjetek voltak kénytelenek elkönyvelni, akik a német ellentámadásban estek el. A harcok végeztével Hitler az összes katonáját kivonta Észtországból, majd Narva egy rövid ideig tartó függetlenség után ismét a szovjetek kezére került. Narva, 1944. február 2-augusztus 10. (550 ezer) Moszkva, 1941. október 2-1942. január 7. (1 millió)

  8. A második világháború utolsó nagyobb európai offenzívája a berlini csata volt, amely véget vetett a Harmadik Birodalomnak s elhozta a háború végét. A nyugati irányba masírozó Vörös Hadsereg keletről és délről támadott, ami - az északról jövő harmadik csapással együtt - óriási pánikot okozott a tapasztalatlan katonákból álló német védelemben. A szovjetek 1945. április 30-án vették be a Reichstagot, ami egyben a világháború végét is jelentette. Az 1925-től 1961-ig Sztálin nevét viselő városban 1942. augusztus 25-én hirdetett ki ostromállapotot a néhai szovjet diktátor, amikor kezdetét vette a Vörös Hadsereg és a német Wehrmacht katonái közötti csata. A több hónapos ütközet a szovjetek győzelmével végződött, és egyúttal fordulópontot jelentett a második világháború menetében. A csata - amely a világtörténelem talán legvéresebb csatája volt - Sztálingrád német ostromával indult, a városért folyó rendkívül intenzív harccal folytatódott, és a szovjet ellentámadással zárult. Berlin, 1945. április 16-május 2. (1 298 745) Sztálingrád, 1942. augusztus 23-1943. február 2. (1 250 000-1 798 619)

More Related