Az ókori Róma

1. Az ókori Róma

2. Az Appenini-félsziget természeti viszonyai • éghajlata az Alpok északi hegyláncainak köszönhetően védett volt a hideg áramlatoktól; • a dombok között elnyúló medencék (az ókorban Etruria, Latium, Campania néven ismertek) nagyon jó termőfölddel rendelkeztek, • A dombvidékes területei alkalmasak voltak a legeltető állattartásra • Ásványi kincsekben szegény (kivétel Elba-szigete, ahol vasérc, márvány) • Nincsenek akadályai a közlekedésnek – könnyű a kapcsolattartás a távoli vidékek között is,

3. Az Appenini-félsziget népei • A félsziget a neolitikum korától lakott, • A Kr. e. 2. évezred végén számos nép – mint például az italikuszok, etruszkok, szabinok,szamniszok és a latinok – települt meg Itáliában, délen pedig görögök.

4. Az etruszkok • Első nyomaik kr. e. 9. századtól • Eredetüket illetően 3 teória: (keleti szármázás, északi, ősi – itáliai eredet), • Nyelvük: már az ókorban is holt nyelv, ma már el tudják olvasni és megértik (de a szűk az ismert szókincs – sírfeliratok, vallási fogadalmak), máig nincs besorolva (indoeurópai ???) • írásuk: megfejtve, 26 betűs abc, a görögöktől átvéve,

5. Az etruszkok politikai élete • Etruria: fejlett mezőgazdaság, Elbának köszönhetően gazdag nyersanyagkincsek, • 12 városi királyság (Caere, Vei, Tarquini, Clusium, Volsinii stb.), amelyek élén az uralkodó (lucum). • A 12 város szövetséget alkotott • Társadalmukról keveset tudunk: volt arisztokrata rétegük és rabszolgáik is. • A 6. Századtól terjeszkedő politika: a Pó és dél felé (Latium meghódítása)

7. Az etruszk kultúra

8. Az ókori Róma történelmének korszakai • Róma alapítása – kr. e. 753 (a latinok mellett a szabinok vesznek részt benne) • A királyság kora – kr. e. 753 – 510 • A köztársaság kora – kr. e 510 – 27 • A császárság kora – kr. e. 27 – Kr. u. 476

9. Róma alapítása • A város helye már a 10. századtól lakott • Főként pásztorcsoportok lakják, latinok, szabinok, etruszkok • A helyszín fontos átkelőhely a Tiberisen • Róma több kisebb település összeolvadásából jön létre folyamatos harcok során • A 753. történetileg is elfogadható

10. A királyság társadalma • A társadalom meghatározó szervezőereje a nemzetségekhez (gens) való tartozás • Az eredeti nemzetségekbe tartozók: patríciusok és a cliensek, akiket a hűség (fides) köti a patríciushoz. (politikai jogok és részesedés az ager publicusból vagyis a közföldekből csak a Popolus románus tagjait, vagy is a római népet illetik meg) gens – curia – tribus – popolus romanus • Plebejusok nem részei a popolus romanusnak: nemzetségeken kívüliek • Kis számú rabszolga

11. A királyság politikai rendszere • Király: - a legenda szerint 7, de több volt, • méltóságjelvényei (bíbor tóga, fasces, trónszék) etruszk eredetűek, • Választott méltóság, nem örökíthető • szenátus: a nemzetségek vezetői, 100 majd 300 fő, tanácsadó testület, • Népgyűlés (comitium): a popolus romanus felnőtt férfi tagjai, • Servius Tulius reformja: származás helyett lakóhely szerinti 4 tribus, amelyen belül vagyon szerinti 5 classis (a plebejusok is), A classisokon belül századok (centuria – összesen 193) – csak a köztársaságban valósul meg teljesen)

12. Cloaca maxima