Integrált városrehabilitációs fejlesztések a gyakorlatban (tagállami példák és hazai tervek)

1. Integrált városrehabilitációs fejlesztések a gyakorlatban(tagállami példák és hazai tervek) GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS VÁROSREHABILITÁCIÓS PROGRAMJA Dr. Ottófi Rudolf Győr Megyei Jogú Város alpolgármestere 2008. IV. 29.

2. Integrált városfejlesztési stratégia 2007 - 2013

3. A városvezetés „küldetése” Az erős Győr ott kezdődik, ahol a politika megszűnik a hatalom akaratát szolgálni, és ehelyett az emberek, a győriek boldogulásának szolgálatát vállalja. Büszkék vagyunk arra, hogy győriek vagyunk, és egy új utat járhatunk.

4. Adott módszertan szerinti IVS elfogadása Közgyűlés 2008. február 28-án. • NYDRFT számára benyújtás: 2008. február 29. NYDRFT pozitív döntése 2008. április 10.

5. Megyei Jogú Városok fejlesztései - elvárások • Kiemelt fejlesztések – kiemelt projektek eljárásrendje • A magántőke intenzív jelenléte és mobilizálhatósága előny és egyben lehetőség • 7 éves keret – amelyből jelenleg az első akciótervi időszakra elfogadott forráskeret • Funkcióbővítő és szociális típusú városrehabilitációs tevékenységek egyaránt • Integrált projekt összetett támogatási aránya 60-70% • Integrált Városfejlesztési Stratégia készítése • Több akcióterület fejlesztési lehetősége • Gazdaságélénkítő hatás fokozott érvényesítése • Városfejlesztő társaság létrehozása • Mosonyi Balázs

6. Tapasztalatok a tervezés során • Az adatgyűjtés nehézségei a feladat speciális jellegéből adódóan • A partnerségi egyeztetések során megfogalmazódott településfejlesztési célok és eszközök „túlmutatnak” a kézikönyv által elvárt technikán • Folyamatos párbeszédre van szükség a politikai, a végrehajtási, a lakossági, a civil és a gazdasági szereplők között • A településszerkezetből adódó fő tématerületek: közlekedés és vízpartok • A városrészeken túlnyúló fejlesztési célok – az akcióterületek lehatárolása • Szegregátumok helyzetének rendezése széles társadalmi bázison • Városfejlesztési társaság létrehozása 100%-ban önkormányzati tulajdonú Győr Fejlesztési Pólus Kft.

7. Akcióterületek prioritási sorrendje a megadott útmutató szerint • 2007-2008: funkcióbővítő fejlesztések: kibővített Belvárosi Akcióterületen • 2009-2010: funkcióbővítő akciók folytatása, valamint szociális célú rehabilitáció az Újváros-Sziget Akcióterületen • Lehetőség szerint minden (21) akcióterületre készüljön beavatkozási stratégia • (folyamatos visszacsatolással, évenkénti felülvizsgálattal)

8. Az akcióterületek Újváros-Sziget Belváros

9. Az akcióterületek magja

10. Győr szíve: A kibővített belváros

11. Belvárosi akcióterület

12. A kiemelt fejlesztési projekt

13. A város gyöngyszeme: a Széchenyi tér

14. A XXI. század főutcája

15. Újváros-Sziget 1. akcióprogram

16. Rába-Quelle fürdőközpont fejlesztése

17. Újváros-Sziget 2. szociális rehabilitáció

18. További kiemelt tématerületek • Közlekedési helyzetre vonatkozó elképzelések (új hidak, elkerülők, összekötő utak) – valamennyi akcióterületet érinti • Vízpartok rendezése (hajózhatóság, rekreáció)

19. Győr infarktusos érhálózata: a közlekedés

20. Fejlesztési javaslat 2018-ig

21. Fejlesztési javaslat 2018. után

22. Hidak - variánsok

23. Egyetemfejlesztések és városrészek összekapcsolása

24. Vizek - vízpartok • Hajózható folyók, vízi turizmus • Városlakókat visszacsalogatni a folyópartra • Mit is szeretnénk látni vizeinken, vizeinkről? • Alakítsuk újra az elhanyagolt vízfelületeket • Vízparti lakóingatlanok, vagy a vízpart mindenkié? • A városba vezető vízpartok mentén üdülőtelkek?

25. Álmodjunk tovább • Megkötjük a támogatási szerződést 2008-ban? • 2009-ben kész a Széchenyi tér? • Véglegesítjük a belvárosi akcióterületet • 2010-re kész a kultúrközpont az olajgyár területén? • További beruházások generálása az akcióterületen

26. Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Dr. Ottófi Rudolf Győr Megyei Jogú Város alpolgármestere