Elliot Aronson: A társas lény című könyvéből

1. Elliot Aronson: A társas lény című könyvéből A konformitás

2. „ Nem feltétlenül őrült az, aki őrült dolgokat művel” • Elliot Aronson”

3. Használat Társas kapcsolataink során többféle embertípussal találkozunk. Ez a bemutató segít eligazodni a különböző viselkedéseken, reagálásokon. Úgy gondolom, hogy a bemutató segítségével egyfajta használati utasítást adhatok (remélem) ahhoz, hogy válaszokra leljünk. Az itt leírtak használata és alkalmazása mindenki számára egyaránt hasznos lehet.

4. Tartalom 1. Mi a konformitás? 10 2. Konformitást csökkentő és növelő tényezők 13 3. Jutalom és büntetés- vagy információ 15 4. Reagálások társas befolyásolásra 17 5. Az engedelmeskedés, mint a behódolás egyik formája 19 6. A „ Bele nem keveredő” néző, mint konformista 20

5. Óravázlat • Andragógia • Társas kapcsolatok hatása az egyénre • A konformitás • Tanári magyarázat

6. Óravázlat 2. • Nevelési cél: Az ember társas lény, a társaival való együttélési szokások megismerése. • Fejlesztési cél: A tanulók közötti társas kapcsolatok minőségének magasabb szintre emelése. • Módszerek: Szövegfeldolgozás • Eszközök: Power point, tábla, vetítőgép

7. Tevékenység I. Motiváció II. Korábbi ismeretek aktivizálása III. Új ismeretek feldolgozása 1. Ellenőrzés IV. Összefoglalás V. Értékelés

8. Motiváció Életünk során rengeteg emberrel találkozunk, akik mind különbözőek. Gyakran előfordul az, hogy nem értjük társaink reakcióit, s úgy gondoljuk, hogy mi hasonló helyzetben másképp cselekednénk. Ez a kis fejezet segítséget nyújt ahhoz, hogy megértsük az emberek viselkedéseit, s ezáltal jobban tudjunk toleránsan viselkedni.

9. Korábbi ismeretek aktivizálása Korábbi ismereteinkből tudhatjuk (biológiából, társadalomtudományokból), hogy az ember nagyon bonyolult. Nem lehet mindig tudni a viselkedésének okat. Sokszor olyan dolgokat tesz, amit hétköznapi gondolkodással nem leht megérteni. Kizárólag az fogja tudni megfejteni, aki előzőleg tanult róla. Ha valaki tanult már szociálpszichológiát, vagy legalább ismeri, hogy miről is szólhat nagyjából ez a tudományterület, vagy esetleg vannak előzetes ismeretei annak rendkívül érsekes lehet ez a bemutató.

10. Új ismeretek feldolgozása Mi a konformitás? - Annak, hogy társas lények vagyunk, egyik következménye, hogy individualitással, illetve konformitással társult értékek közötti feszültség állapotában élünk. • legjobban azzal a példával lehetne leírni, hogy ha egy vagy két ember futni kezd, rövidesen mindenki futásnak iramodik

11. Stanley Schachter kísérlete • Fiatalkorúaknak meg kellet tárgyalniuk Johnny Rocco fiatalkorú bűnöző esetét • Külön. Külön elolvasták az esetet s azt egy skálán értékelték. A skála a nagyon elnézőtől a nagyon szigorúig terjedt • - csoportok kilenc főből álltak, 6 valódi, 9 segítőtárs • 3 társ= 3 szerep • Modális személy- valódi résztvevők átlagos viselkedése • Deviáns- ellentétes nézet • Ingadozó- kezdetben deviáns, később konformista • KÖVETKEZTETÉS: A társadalom a konformistákat kedveli jobban

12. Solomon Asc - Rajzoltak három vonalat (A, B, C)s még egyet (X) • Feladat: Meg kell határozni, hogy melyik vonal hosszúsága egyezik meg leginkább az X- el • 5- en vannak: 4-en az A vonalat jelölik meg, de végül elbizonytalanodnak, s helytelen választ adnak. Az első négy ember azonban beépített ember volt. De bizony sok embert elbizonytalanítottak. KÖVETKEZTETÉS: A csoportnyomás hatalmas méreteket ölthet

13. Konformitást csökkentő és növelő tényezők I. Csökkentő tényezők: Ha a kísérleti személy kap egy szövetségest Ha a személyt arra késztetik, hogy kötelezze el magát egy személy véleménye mellett Függ a kísérleti résztvevők személyiségétől Ha a kísérleti személyeknek sikerélményt adnak

14. Konformitást csökkentő és növelő tényezők II. Növelő tényezők Ha a kísérleti személy azt hiszi, hogy csekély képessége van a feladat megoldásához Kultúrkörbeli különbségek Pl:norvégok konformabbak mint a franciák japán egyetemisták inkább vállalják a kissebségi álláspontot mint az amerikaiak Konformabb az a csoport, amely szakemberekből áll, csoporttagok fontosak az egyén számára csoporttagok összemérhetők az egyénnel

15. Jutalom és büntetés- vagy információ I. • Az emberek azért követnek sokkal inkább másokat, mert a csoport viselkedése tájékoztatja őket arról, hogy mit is kell tenniük Példák a konformitásra: A mosdón nincs felirat, ezért nem tudta a kísérleti személy (férfi), hogy melyikbe menjen. Várt egy kicsit, majd egy idő után látott egy férfit kijönni. Értelemszerűen ő is azon az ajtón ment be. Egy törökországi vacsora alkalmával a diplomaták úgy jelezték, hogy ízlik a vacsora, hogy büfögtek. Ekkor értelemszerűen az idegen fél is büfög. Viszont ha egy birkózócsapattal vagyunk, és elkezdenek büfögni, már korántsem biztos, hogy utánozni fogjuk őket

16. Jutalom és büntetés- vagy információ II. Stanley Sachter kísérlete • A kísérlet személyeknek szintetikus adrenalint, illetve ártalmatlan placebólét adtak • Mindenkinek azt mondták, hogy vitamint kaptak DE! a szintetikus adrenalinos csoport egy részének elmondták a mellékhatásokat (szívdobogás, kézremegés) a csoport másik részénél egy segítőtárs volt Társ viselkedése A, túláradó öröm B, düh, méreg Aki nem tudja, hogy miért remeg a keze, az úgy fog viselkedni, mint a társ. Konform módon Akik placebólét kaptak, azok nem dőltek be a társnak

17. Reagálások társas befolyásolásra Fajtái: • Behódolás • Azonosulás • Internalizásió Behódolás: Az a személy, akinek célja a jutalom elnyerése vagy a büntetés elkerülése. ( a puskacsővel szemben bármit elmondok, csak megszűnjön a fenyegetettség) Azonosulás vagy identifikáció: A befolyásolás alanya olyan szeretne lenni, mint a befolyásoló. Állandó jutalom vagy büntetés nem szükséges. Az egyén hinni kezd az átvett véleményekben úgy mint a behódoló. (költözéskor előfordulhat, hogy megváltoztatjuk valamiről a véleményünket, csak azért, hogy elfogadjanak bennünket.) Internalizáció vagy belsővé tétel: A legtartósabb, legmélyebb. A vélekedés elfogadása belülről jutalmaz. (semmitől nem függ

18. Társas befolyásolásra való reagálások fő komponensei 1. Behódolás- Hatalom • Aki jutalmat oszt, annak hatalmában áll kiabálni, megszidni, stb.. Ilyen például a tanár, szülő, munkaadó 2. Azonosulás- Vonzóerő • Azé a személyé, akivel azonosulni akarunk 3. Internalizáció- Hitelesség - Olyan hozzáértő személytől olvasunk valamit, akinek adunk a véleményére

19. Az engedelmeskedés mint a behódolás egyik formája Stanley Milgram- engedelmességről folytatott vizsgálata • Kísérleti személyek önkéntesek, akik azt hiszik, hogy a büntetés hatását vizsgálják az emlékezetre. Valójában azonban azt, hogy milyen mértékben engedelmeskednek a tekintélynek. Minden kísérleti szakaszban két fő vesz részt, egy tanár és egy diák. Külön szobában vannak, a tanuló egy villamosszékhez van kötve. Úgy válaszolhat az ingerekre, ha négy billentyű valamelyikét megnyomja. Ezután a tanár előtt egy lámpa kigyullad. A tanárt arra utasítják, hogy amennyiben a tanuló helytelen választ ad, erős áramütéssel kell adnia. A feszültség 15V –tól 450V-ig terjed. Ahogy a tanár növeli a feszültséget a tanuló dörömbölni kezd, hogy hagyja abba, de nem teszi, mert az utasítás az, hogy ne hagyja abba. Kísérlet résztvevői: üzletemberek, értelmiségiek, hivatalnokok. A kísérleti személyek 62%-a ment el 450V- ig.

20. A „bele nem keveredő néző”, mint konformista 1. Bajba jutott hölgy: A női kísérletvezető arra kérte az egyetemistákat, hogy töltsenek ki egy kérdőívet. Megrendezett egy balesetet, és kiabállt. Egyik alkalommal egyedül voltak a szobában, akkor 70% segített, amikor párosával voltak, akkor pedig 20%segített. Ok: Azt hitték biztosan nem súlyos, ha a másik sem tesz semmit. Ez tulajdonképpen a felelősség megosztása.

21. Ellenőrzés, visszacsatolás Ahhoz, hogy ellenőrizni tudjuk a megszerzett tudásunkat, mindig szükségünk van ellenőrzésre, visszacsatolásra. Az ellenőrzést mindig saját magunknak kell elvégeznünk ebben az esetben. Ha egy oldalt elolvastunk, mindig ismételjük át magunkban, hogy biztosan emlékszünk-e az olvasottakra, látottakra. Ez nagyon fontos, hiszen csak így van értelme igazából tovább folytatnunk a bemutatót.

22. Összefoglalás A szociálpszichológus oknyomozó kutatási során olykor rendkívüli élményeknek tesz ki embereket. Ebben az egyetlen fejezetben olyan kísérletekről volt szó, amelyben saját szemünk tanúbizonysága és mások egybehangzó ítélete közötti ellentmondás okozott bennünk konfliktust; amelyben arra utasítottak bennünket, pl: hogy egy látszólag súlyosan szenvedő áldozatot elektromos áramütésnek vessenek alá. Ez a bemutató tulajdonképpen az emberi viselkedés okaira ad választ.

23. Értékelés Próbáld ki tudásod! Következőkben 10 db tesztkérdést válaszolhatsz meg. Először feleletválasztós kérdéseket, majd párosításos kérdéseket, végül pedig eldöntendő kérdéseket tölthetsz ki. • Feleletválasztós kérdések értéke egyenként 3 pont, összesen. 15 pont • A párosításosnak egyenként 2 pont, összesen 8 pont • Az eldöntendő kérdések egyenként 2 pont, összesen 8 pont

24. Feleletválasztós feladatok Azonosul az a személy, akinek célja a büntetés elkerülése(Döntse el az alábbi állítások helyességét! a, igen b, nem c, soha Stanley Milgram csak az engedelmességről folytatott vizsgálatokat (Döntse el az alábbi állítások helyességét!) a, igen b, nem c, ő nem végzett ilyen vizsgálatokat A csoport viselkedése tájékoztatja az embert arról, hogy mit kell tennie (Döntse el az alábbi állítá- sok helyességét!) a, minden esetben b, néha c, soha A társadalom a konformistákat részesíti előnyben. (Döntse el az alábbi állítások helyességét! a, mindig b, néha c, soha Ha a kísérleti személy kap egy szövet- ségest a konformitás csökken. (Döntse el az alábbi állítások helyességét!) a, csak ha ismeri az adott személyt b, igen c, egyik sem ,A legtartósabb reagálás a társas befolyá- solásra a behódolás (Döntse el az alábbi állítá- sok helyességét!) a, minden esetben b, néha c, soha

25. Párosításos kérdéssor A, csoportnyomás 1. Stanley Sachter B, bajba jutott hölgy 2. konformitás csökkenése C, engedelmesség 3. Solomon Asc D, szövetséges társ 4. bele nem keveredő néző

26. Eldöntendő kérdéssor Döntsd el, hogy az alábbi állítások igazak, vagy hamisak! 7. Az emberek jobban szeretik azt, ha valaki nem viselkedik konform módon. 8. Stanley Sachter kísérletében a vizsgált személyek 62% ment el a legerősebb áramütésig 9. A hatalom a társas reagálások egyike 10. A norvégok konformabbak mint a franciák

27. A tudáspróba értékelése Megszerezhető pontszám 30 pont. • 0- 50% Tudásod sajnos nem éri el a megfelelő szintet, javaslom ismételd át az anyagot, akár többször is! • 51- 61% Tudásod sajnos még nem elég alapos, javaslom ismételd át az anyagot még egyszer • 66- 79% Tudásod közepes szintű, tekintsd át, hogy melyik feladatot rontottad el, és ismételd át az ahhoz tartozó részeket! • 80- 90% Tudásod jó szintű, bár még vannak hiányosságok, keresd ki, hogy melyik feladatot rontottad el, majd ismételd át a megfelelő részeket. • 91- 100% Gratulálunk, tudásod kiváló szintet ért el, folytasd a következő leckével!

28. Irodalom • Elliot Aronson: A társas lény Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest 1978

29. Egyéb

30. Készítette: Kratofil Éva Tel: 06703212479 E- mail: kratosevi@vipmail.hu