Elliot Aronson: A társas lény

1. Elliot Aronson: A társas lény 7. Fejezet: Az előítélet

2. Az előítéletek, diszkriminációk területén jelentős változások mentek végbe az amerikai társadalomban az elmúlt néhány évtized alatt, pl. megszülettek a diszkriminációt tiltó törvények. • Csökken azoknak a száma, akik hajlandók bevallani, hogy előítéleteik vannak a kisebbségekkel szemben. • Csökkennek az előítéletek nyílt formái. • Azonban még mindig sokféleképpen jelentkeznek az előítéletek, súlyos károkat okozva ezzel az áldozatoknak. • Kifinomultabb formái is léteznek a rasszizmusnak, melyek nem annyira nyilvánvalóak pl. 2005-os Katrina hurrikánról közölt újságcikkekben a képaláírásokon faji alapon megkülönböztették a feketéket és a fehéreket. A fehéreket ábrázoló képek alá (melyek azt ábrázolták, hogy az emberek mellig érő vízben botladozva, a fejük fölött tartják létfontosságú dolgaikat tartalmazó plasztikzsákokat) azt írták, hogy létfontosságú javakhoz próbálnak hozzájutni, a feketéket ábrázoló kép alá pedig azt, hogy fosztogatnak. • Eme rejtett előítéletek nem látványosak, mégis erőteljes hatásuk lehet. • Mi tehát az előítélet? Hogyan jön létre? És hogyan mérsékelhető?

3. A) Mi az előítélet? • Ellenséges vagy negatív attitűd valamilyen csoporttal szemben- olyan attitűd, amely téves vagy nem teljes információkból származó általánosításokon alapul. • Összetevői: kognitív összetevő érzelmi komponens viselkedésbeli összetevő • Az előítélet lényege: Gordon Allport Mr. X és Mr. Y párbeszéde: Mr. X: Az a baj a zsidókkal, hogy kizárólag a saját csoportjukkal törődnek. Mr. Y: A közadakozási kampányok nyilvántartásai szerint azonban bizonyítható, hogy a zsidók létszámukhoz képest sokkal nagylelkűbben adakoznak a közösség jótékonysági céljaira, mint a nem zsidók. Mr. X: Ez csak azt mutatja, hogy mindig is igyekeztek mások jóindulatát megvásárolni, és állandóan beleavatkoznak a keresztények ügyeibe. Csak a pénzen jár az eszük, ezért van annyi zsidó bankár. Mr Y: Egy nemrég elvégzett vizsgálat viszont azt mutatja, hogy a zsidók száma a banküzletben elhanyagolható, sokkal több nem zsidó bankár van az országban. Mr. X: Éppen arról van szó; tisztességes üzletbe nem merészkednek, annál több van belőlük a filmiparban és az éjszakai lokálok tulajdonosai között. Mr. X: hagyjanak engem békén a tényekkel, én döntöttem. Mr. Y: tényeket tár Mr. X elé, aki ezeket vagy eltorzítja, hogy igazolhassa gyűlöletét, vagy átminősíti őket úgy, hogy azt fel lehessen használni a kisebbség ellen más területen.

4. Immunis minden olyan információval szemben, amely ellentétes gondosan ápolt sztereotípiáival. Attól, hogy az embereket olyan tényekkel bombázzuk, amelyek előítéleteiket cáfolni próbálják, még nem fogják előítéleteiket megváltoztatni. Új mentális szubkategóriákat hoznak létre pl. agresszív nő, becsületes ügyvéd. Meggyőzik magukat, hogy „kivétel erősíti a szabályt”. Egyénekből kiindulva a csoport egészére vonatkozóan tesznek megállapításokat, ez pedig nem logikus gondolkodás. Könnyű mások előítéleteit leleplezni, nehezebb a sajátjainkkal szembenézni. Még a tudósokat is befolyásolhatja az uralkodó közfelfogás. Ha előítéletes társadalomban nevelkedünk, akkor elfogadjuk annak előítéleteit is. Ha a tudományos adatok hiedelmeinket és sztereotípiáinkat látszanak megerősíteni, akkor nem vesszük a fáradtságot, hogy kritikusan felülvizsgáljuk őket.

5. Az előítélet nyílt és rejtett formái • Előítéletes cselekedetre gondolunk: nyílt viselkedés jut eszünkbe. • Rejtett formája: A legtöbb ember azt gondolja magáról, hogy nincsenek előítéletei, ám kevésbé feltűnő módon továbbra is diszkriminálja a kisebbségi csoporthoz tartozó embereket. Az előítéleteknek nehezen felismerhető, ámde komoly hatásuk van tárgyaikra. Ezeknek a hatásoknak nem vagyunk tudatában, akár hordozói, akár elszenvedői vagyunk az előítéletnek. • A rasszizmus rejtettebb, kifinomultabb formái akkor mutatkoznak meg leginkább, amikor könnyen lehet racionalizálni őket pl. a fehér diákok csak akkor segítenek ugyanolyan készségesen fekete társaiknak, ha úgy gondolják, hogy az mindent megtett a siker érdekében, míg fehér diáktársaik felé nem állítanak ilyen feltételeket.

6. B) Hogyan jön létre az előítélet?Az előítélet mint érzés és mint kifejezés • Az előítélet elfojtása mentális erőfeszítést igényel (a látszat fenntartása). • Ha a kognitív erőforrásaink kimerülnek, akkor az előítéletek kirobbannak (pl. a részegen zsidózó Mel Gibson). • Előítéleteinket kerülő utakon is ki tudjuk fejezni. • Az ember arra van programozva, hogy megőrizze mentális energiáit, ezért vonzódik az olyan információkhoz, amelyek előítéleteit igazolni látszanak. • Ha találunk egy elfogadható indokot, amiért valamely csoportot nem kedvelünk, akkor ki tudjuk fejezni előítéleteinket anélkül, hogy bigottnak vagy fanatikusnak érezzük magunkat. • pl. Biblia: homofób ember: családi értékekért való küzdés, nem pedig a melegek és leszbikusok ellen. Homoszexuálisok elfogadása: együttérzés és szeretet hirdetése.

7. Sztereotípiák és előítéletek Az előítélet lényege bizonyos jellemvonásoknak vagy motívumoknak egy egész embercsoportra való általánosítása. Ezt az általánosítást hívjuk sztereotipizálásnak. • Már egészen fiatalon megtanuljuk. • Nem mindig szándékosan rosszindulatú és nem mindig negatív. • Elkerülhetetlen. • Ha tapasztalaton alapul és pontos, akkor a világban való eligazodásunkat szolgálja. • Megfosztja az egyént attól, hogy individuumként észleljék és kezeljék. • Eltorzítják az emberek viselkedésére vonatkozó értelmezésünket. • Amikor más embereket megítélünk gyakran nem vesszük figyelembe azokat az információkat, amelyek nem illeszkednek a sztereotípiáinkhoz. • Többségük nem saját tapasztalaton alapul, hanem a tömegkommunikáció által gerjesztett mendemondákból táplálkozik, vagy pedig a mi fejünkben születik meg. • Hozzásegít ahhoz, hogy igazoljunk egy igazságtalan rendszert. • Súlyos következményei lehetnek annak, ha az emberek sztereotípiákra támaszkodva elhamarkodottan döntenek (pl. rendőrök lelövik az ártatlan feketéket) .

8. Sztereotípiák és attribúciók • A sztereotipizálás különleges esete az attribúció (=tulajdonítás). • Amikor történik valami, hajlamosak vagyunk arra, hogy valamilyen okot tulajdonítsunk az eseménynek ( mi okozhatta az illető viselkedését?). • Ezen okokból aztán következtetéseket vonunk le. • Abból a tendenciából fakad, hogy az ember igyekszik túlmenni az adott információkon. • Ennek gyakran funkciója van (pl. fenntartjuk-e valakivel a kapcsolatot vagy sem). • Végső attribúciós hiba: kétértelmű helyzetekben összhangba akarjuk hozni az attribúcióinkat előítéleteinkkel pl. mást gondolunk ha egy fehér, jól öltözött úriember napozik délután háromkor és mást ha egy fekete ember teszi ugyanezt. • Az előítélet negatív attribúciókat és sztereotípiákat hoz létre, ezek pedig visszahatnak az előítéletre és tovább erősítik azt. • Az előítéleteket gyakran tudatlanul adják át kisgyermekeiknek, pl. anyai vélekedések befolyásolják a gyerek önmagáról alkotott képét = önattribúció.

9. Önbeteljesítő jóslatok • A kisebbségről alkotott előzetes elképzeléseink gyakran befolyásolják viselkedésünket is, mégpedig oly módon, hogy éppen azokat a tulajdonságokat és cselekedeteket váltjuk ki belőlük, amiket legelőször elvárunk tőlük. • „a vélekedés valóságot teremt”. • De még ha elég nyitottak vagyunk is arra, hogy vélekedéseink pontosságát ellenőrizzük, gyakran öntudatlanul is olyan ellenőrző stratégiákat használunk, amelyek megerősítik vélekedéseinket- akkor is ha ezek tévedésen alapulnak. • A kérdés jellege meghatározza a választ is.

10. Sztereotípiafenyegetés • A kisebbségi csoportok tagjai állandóan attól rettegnek, hogy megerősítik az intellektuális alsóbbrendűséggel kapcsolatos negatív sztereotípiákat. • Bármely olyan csoport, amelyet valamelyik másik csoporthoz képest kisebb értékűnek sztereotipizálnak, megtapasztalhatja ezt. • De olyan csoportok is, amelyeket egy adott területen minden objektív mérce szerint kiemelkedőnek tartanak. • Sztereotípia ellen ható beállítódásnak teljesítménynövelő hatása van. pl. „jó tanuló vagyok” sztereotípia ellensúlyozza a „nők gyengébbek a matekban” sztereotípiát.

11. Az áldozat hibáztatása • Az uralkodó többség tagja lehet, hogy együtt érez az előítélet áldozatával, azonban hajlamos arra, hogy az áldozatot magát hibáztassa balsorsáért. (pl.: valamit csak kellett csinálnia ahhoz, hogy...) • Ebben az a követelés rejlik, hogy a kisebbségi csoport olyan előírásokhoz alkalmazkodjon,amik szigorúbbak, mint azok a szabályok amik a többségre vonatkoznak. • Ezt a hajlandóságot az a vágyunk motiválja, hogy a világot igazságos helyként szemlélhessük. • Érdekes jelenség az utólagos bölcsesség: ha már ismerjük egy esemény kimenetelét, könnyen érezhetjük úgy, hogy mi mindent előre láttunk, meg tudtuk volna jósolni a végeredményt. Ez azonban csak illúzió.

12. Az előítélet okai • Az előítélet biológiailag belénk van építve. • Nem természetes dolog az előítélet, a kultúra az, ami arra tanít bennünket, hogy negatív minősítéssel és tulajdonságokkal lássuk el azokat, akik tőlünk különböznek. • Szociálpszichológusok: konkrét, egyedi előítéletek: TANULÁS útján. • Az előítélet öt alapvető oka:1.gazdasági és politikai konkurencia, illetve konfliktus; 2. áthelyezett agresszió; 3.a státus és az énkép fenntartása; 4. diszpozíciós előítélet; 5. a fennálló társadalmi normákhoz való konform igazodás. • Nem zárják ki egymást, mindegyikük jelen lehet egyidejűleg is. • Fontos eldönteni, melyiknek mekkora jelentősége van, mivel az, hogy milyen javaslatokat teszünk az előítélet csökkentésére, attól függ, hogy mit tekintünk fő oknak.

13. 1. A gazdasági és politikai konkurencia • Az előítéletet tekinthetjük úgy, mint gazdasági és politikai hatótényezők következménye. • Amikor a rendelkezésre álló erőforrások szűkösek, akkor lehet, hogy az uralkodó csoport azért próbál kizsákmányolni vagy háttérbe szorítani egy kisebbségi csoportot, hogy így anyagi előnyre tegyen szert. • Az előítéletes attitűdök élesebbé válnak amikor feszült a helyzet és konfliktus van egymást kölcsönösen kizáró célok körül ( politikai, gazdasági, ideológiai célok). • Az előítéletek termőtalaja a verseny és a konfliktus.

14. 2. Az áthelyezett agresszió, az előítélet „bűnbak”-elmélete • Az agresszió okozója részben a frusztráció és más kellemetlen averzív (=kellemetlen és félelemmel teli) élmény. • Frusztrált egyén erősen hajlik arra, hogy odavágjon frusztrációjának okozójára. • Probléma: ha a frusztráció okozója túlságosan hatalmas vagy túlságosan nehezen megközelíthető ahhoz, hogy közvetlenül bosszút lehessen állni rajta pl. tanár-diák; munkanélküliség- gazdasági helyzet- elnök. • Bűnbakképzés ( régi zsidó szokásból ered): egy viszonylag gyenge vagy ártatlan személyt vagy csoportot okolunk olyasmiért, ami nem az ő hibájából történt ( általában kegyetlenül elbánnak vele vagy meg is ölik pl. zsidók a náci Németországban). • Nehezen képzelhető el, hogy pusztán gazdasági és politikai okai lennének az ilyen jellegű cselekedeteknek. • Ezekben nagy mennyiségű érzelem gyűlik fel- pszichológiai motívum. • Frusztrációs élmény után az emberek valamivel nagyobb előítéletet tanúsítanak, mint korábban. • Az agresszivitás konkrét formája azonban attól függ, hogy mi az amit az adott domináns csoport normái megengednek vagy helyeselnek.

15. 3. A státus és az énkép fenntartása • Az előítélet egyik legfontosabb meghatározója mélyen bele van ágyazódva abba a szükségletünkbe, hogy igazoljuk viselkedésünket és énünkkel kapcsolatos érzéseinket. • Ha elhitetjük magunkkal, hogy egy adott csoport értéktelen, akkor leigázhatjuk őket, hiszen nem kell azt gondolnunk magunkról, hogy mi erkölcstelenek vagyunk. • Az önigazolás aktusa arra szolgál, hogy fokozza a brutalitást; fenntartja énképünket, de az ellenséges érzületek növekedését segíti elő. • Ha a társadalmi és gazdasági hierarchia alján helyezkedünk el, igényünk támadhat arra, hogy legyen egy csoport, aki még nálunk is megnyomorítottabb és így legyen, akikkel szemben fölényben érezhetjük magunkat. • Az előítélet mértékének jó előrejelzője az, hogy az egyén társadalmi státusa alacsony vagy hanyatló jellegű-e.

16. 4. A prediszpozíciós előítélet (prediszpozíció= hajlamosság, fogékonyság) • Vannak emberek, akik saját személyiségvonásaikból következően hajlamosak arra, hogy előítéleteket tápláljanak. • Autoritariánus = tekintélyelvű személyiség. • Minden kisebbségi csoporttal szemben heves előítéleteket táplál. • Főbb jellemvonásai: gondolkodásmódja merev, értékrendszere konvencionális, nem tűri a gyengeséget, híve a megtorlásnak, nagy mértékben gyanakvó, szokatlanul erős tiszteletet táplál mindenféle tekintély iránt. • Tekintélyelvűség mérésére szolgáló attitűdskála: F-skála (pl. az engedelmesség és a tekintély tisztelete az a legfontosabb erény, amelyet a gyermeknek meg kell tanulnia). • Visszavezethető a gyermekkori tapasztalatokra: általában szüleik a szeretet és a szeretet megvonását alkalmazták a nevelésük során( ez pedig tudattalan ellenségességet szül, amely elfojtott félelemmel párosul, majd bosszúvágyban ölt testet). • Nem feltétlenül igaz, hogy a szülői nevelés az oka az ilyen személyiség kialakulásának, lehet, hogy az identifikáción alapuló konformitás révén megy végbe az előítélet kialakulása. = Szándékosan átveszi a szülő kisebbségről alkotott véleményét, miközben azonosul is vele.

17. 5.Előítélet és konformitás • Vannak, akik konform módon elfogadják saját szubkultúrájuk normáinak megfelelő nagyon specifikus és nagyon körülhatárolt attitűdöket. • Vannak bizonyos történelmi előzményei az előítéletnek, de a konformitás az, amelyik fenntartja és újratermeli ezeket az előítéleteket. • Az előítéletes magatartás legfőbb oka a társadalmi normák szolgai módon való betartása. • Konformitás jelentőségének vizsgálata: az előítéletes ember másik városba/országba költözik. • Az előítéletes normákhoz való ragaszkodás oka lehet hogy nem áll rendelkezésre elegendő pontos információ, a téves vélemények pedig túlsúlyban vannak. • Attitűdünket és viselkedésünket befolyásolhatja az is, ha véletlenül tanúi leszünk a fanatizmus valamilyen megnyilvánulásának. • A fanatikus attitűdöket szándékosan is tenyésztheti egy fanatizált társadalom; egy társadalom törvény vagy szokás útján megteremthet előítéleteket.

18. C) Az előítélet csökkentése • Társadalomtudósok: a téves információ ellenszere a helyes információ; felvilágosító „hadjáratok”-kal meg lehet változtatni a fanatikus attitűdöket. • Azonban az előítélet az emberek vélekedési rendszerében túlságosan mélyen gyökerezik, túlzott mértékben összhangban van nap mint nap tanúsított magatartásunkkal és túl nagy támogatást és biztatást kap a környezetünkből ahhoz, hogy megváltozzon egy információs kampány hatására. • pl. Mr. X és Mr. Y párbeszéde

19. Az egyenlő pozíció alapján folytatott érintkezés hatása • A viselkedésbeli változások is befolyásolhatják az attitűdváltozásokat. • Ha pl. a feketék és a fehérek hajlandóak lennének egymással közvetlen kapcsolatba kerülni, akkor az előítélettel rendelkező emberek saját tapasztalataik valóságával és nem puszta sztereotípiákkal érintkeznének; mindez pedig nagyobb megértéshez vezetne. • De fontos, hogy a kapcsolatfelvételnek az egyenlőség pozíciójából kell kiindulnia (nem pl. cseléd és főnök). • Az egyenlő pozíciójú érintkezés útján lehet legalitással szabályozni a moralitást. • Ha minden tényező azonos marad, akkor az ilyen érintkezések során esély van arra, hogy jobban megismerik egymást a felek; ez pedig növeli a megértést és csökkenti a feszültségeket. • pl. két lakótelep (város tulajdonában áll), egyiken elkülönítik a fehér és fekete családokat, a másikon integrálják őket

20. Az elkülönítés megszüntetésének helyettesítő hatásai • Elkerülhetetlenség pszichológiája: ha tudom, hogy elkerülhetetlenül szoros kapcsolatba kell kerülnöm veled, de egyáltalán nem szeretlek, akkor kognitív disszonanciát (Belső feszültség, amit egy – eddigi tapasztalatunknak ellentmondó – új információ vált ki. Az a konfliktusos állapot, amelyet átélünk, miután olyan döntést hoztunk, amely korábbi véleményünkkel, érzelmeinkkel és értékeinkkel ellentmondásban áll)fogok átélni. • Enyhítése érdekében megpróbálom rábeszélni magamat arra, hogy nem is vagy olyan rossz, mint gondoltam. • Előnye, hogy beindítja azt a mechanizmust, ami motiválja az egyént arra, hogy változtassa meg sztereotípiáit. • Probléma akkor merül fel, ha az embereket a vezetők abba a hitbe ringatják, hogy elkerülhető vagy késleltethető az integráció, így nem szükséges a vélemény felülvizsgálata. • Tehát az embereket olyan helyzetbe kell hozni, hogy kénytelenek legyenek megváltoztatni viselkedésüket ( minél előbb, annál jobb).

21. Egy lehetséges megoldás: a kölcsönös függés • A kölcsönös függés olyan szituációt jelent, amelyben az egyénnek szüksége van másokra, és a többieknek is szükségük van rá ahhoz, hogy a célt elérjék. • A mozaikmódszerrel oktatott diákoknál kialakul a kölcsönös függés • (mozaikmódszer lényege, hogy pl. egy adott ember életrajzát több darabra vágják, minden diák egy darabot kap belőle, azt felolvassa, majd az egész életrajzból mindenki dolgozatot ír.) • A mozaikmódszer: megszünteti a versengést, elősegíti az együttműködést, sőt a diákok jobban megszerették egymást, jobban érezték magukat az iskolában és pozitívabb önértékelésre tettek szert. • Az egymás iránti rokonszenv túllépett az etnikai és faji határokon, nagymértékben csökkent az előítéletesség és a sztereotipizálás.

22. A mozaikmódszer hatását megmagyarázó mechanizmusok • Ez a kooperatív stratégia egy „szívességtevési” helyzetbe hozza a résztvevőket ( a csoport minden egyes tagja azzal, hogy megosztja tudását a többiekkel, szívességet tesz) • Az együttműködés elősegíti azt a változást, amelynek során a külcsoportot már nem „ azok az emberek”-ként, hanem „mi emberek”-ként fogjuk kategorizálni. • A közvetítő folyamat ebben az empátia= amikor mi magunk megtapasztaljuk azt, amit csoportunk más tagjai is megtapasztalnak.

23. A sokféleség kihívása • Az amerikaiak többségének nincs közelebbi kapcsolata más fajokhoz tartozó emberekhez, emiatt e tekintetben nagyfokú gyanakvás és félreértés uralkodik. • „a kormány kényszeríteni tudja a fehér és fekete kölyköket, hogy egy iskolába járjanak, de senki sem tudja kikényszeríteni belőlük, hogy élvezzék is az együttlétet.” • Kialakulnak önmagát szegregáló csoportok pl. az iskolaudvaron, ezek azonban a mozaikmódszer bevezetése után megszűnnek. A gyerekeknek saját választásuk volt, hogy az etnikai határokon átlépve kerestek egymással kapcsolatot.