1.15k likes | 2.68k Views
Külső villámvédelem. Villámvédelmi és földelési anyagok a J. Pröpster cégtől. Mi is a villám?. elektromos kisülés Benjamin Franklin (1752) 30 000 fok Celsius a fénysebesség 1/3 része 100 000 amper. A villámok keletkezése. Zivatarfelhők (10 km-es magasságig)
E N D
Külső villámvédelem Villámvédelmi és földelési anyagok a J. Pröpster cégtől
Mi is a villám? • elektromos kisülés Benjamin Franklin (1752) • 30 000 fok Celsius • a fénysebesség 1/3 része • 100 000 amper
A villámok keletkezése • Zivatarfelhők (10 km-es magasságig) • Töltésszétválás(felfelé szálló gyors légáram, a vízcseppek és jégszemcsék aprózódása)
A villámcsapás kialakulása • Villámcsapás- felhő és felhő között 80 %- felhő és egy földi tárgy között • lefelé csapó villám- előkisülés (elágazásokkal, szökellésekkel-50m/s)- ellenkisülés a földből- villámcsatorna- főkisülés (részvillámok)
Fogalom-meghatározások • Villámáram-impulzus • Villámáram-csúcsérték • Áram-meredekség (di/dt) • Töltés-impulzus ( i.dt)a villámcsatornán kiegyenlítődő töltés • Áramnégyzet-impulzus( i2.dt)1 ellenálláson keletkező fajlagos energia (J/ ) Későbbirészvillámok Villámáram impulzus i Utánfolyó áram t
Villámcsapások okozta károk Németországban • 1,3 millió villámcsapás • 245 000 villámkár • 147 millió Euro kár
Villámcsapás káros hatásai • romboló hatásrobbanás (nagy nyomás, nedvesség elpárolgása) • dinamikus hatás - erőhatások • gyújtó hatás - tüzet okozó hőhatás (közvetlen, hősugárzás) • olvasztó hatás - becsapási pont-töltésimpulzusvillámáramot vezető testben-Joule hő-áramnégyzet-imp. • közvetett villámcsapás -feszültségesés, potenciálemelkedés • indukált feszültség
Villámáram csúcsértékének gyakorisága • 50 % az esélye, hogy a villámáram csúcsértékének árama legalább 35 kA
Töltésimpulzus Töltésimpulzus gyakorisága Fémlemezek átégését okozó töltés Különböző huzalok megolvadásának valószínűsége a becsapási ponton
Joule hő Áramnégyzet impulzus gyakorisága Különböző anyagú huzalok megolvadásának valószínűsége
Faraday kalicka Az ideális villámvédelem • Michael FaradayFizikus és kémikus 1791-1867 • Leárnyékolt tér Leárnyékolt tér Réz gömb
Villámvédelmi berendezések Felfogó Levezető Földelés
Felfogó- felfogórúd 2 m- felfogócsúcs 0,3…2 m- felfogóvezető - természetes felfogó Levezető- természetes levezető Villámhárító földelés Mérési hely - vizsgáló összekötő-csatlakozó Villámhárító berendezés részei
Villámhárító berendezés fokozatainak meghatározása • Családi ház villámvédelmi besorolása: R1, M2, T1, K1, S1, H3 • Szükséges villámvédelem fokozata:V0o-L0o-F0/x, B0 • Alkalmazott villámvédelem fokozata:V2b-L2b-F2/x, B2 V2b-L3a-F1/x-k, B3
Méretfokozatok és épülethez viszonyított helyzet • Villámhárító berendezés méretfokozatai: • Épülethez viszonyított helyzet fokozatai:o - felfogó nincs, vagy csak term. felfogó vana - a felfogó/levezető közvetlenül a felületen van, 0,15 mb - eltartás 0,15 mc - eltartás 0,5 md - épülettől független (megfelelő távolságban létesülő) felfogó/levezető
Felfogó I. • V0 sem természetes, sem mesterséges felfogórendszer nincs • V1 természetes felfogó
Felfogó II. • V2 egyszerűsített felfogórendszer
Felfogó IIa. • V2 egyszerűsített felfogórendszer
Felfogó III. • V3-V4 Normál-Biztonsági felfogórendszerV3: R=100 m, d=20 m, =45; V4: R=80 m, d=15 m, =30; • V5-V6 Növelt biztonságú-Különleges biztonságú felfogórendszer (R függ az épület magasságától)
Radius r Radius r Radius r Legördülő gömb-módszere
Felfogó rögzítése I. • Felfogóvezető épülethez viszonyított helyzetének előírását biztosító rögzítőelemek a b cbetontömb betongúla betongúla
Felfogó rögzítése II. • Laposfém vezetőtartók: • Cserép- / lemeztetőkre • Tetővezeték-tartók: • a - épülethez viszonyított helyzet esetén
Levezető I. • L0 - Sem természetes, sem mesterséges levezető nincs • L1 - Csak természetes levezető van (fém burkolat, fém épületszerkezet, pillér, tartó, vasbeton szerkezet) • L2 - Egyetlen levezető van; felfogó bármely pontja és a földelési pont közötti vízszintes távolság a levezető mentén nem nagyobb mint 20 m. • L3 - Legalább két levezető van olyan elrendezésben, hogy a felfogó bármely pontjáról a legközelebbi földelési pontig a vízszintes távolság a levezető mentén nem nagyobb 15 m-nél. (több földelési pont esetén eredőt kell számítani)
Levezető II. • L4 - ua. mint L3 de a leghosszabb vízszintes áramút (eredő) nem hosszabb 10 m-nél • L5 - L4 feltételeinek megfelelő levezető-elrendezés, de minden levezető felül a felfogóhoz való csatlakozásától max. 2 m-re vízszintesen össze van kötve egymással
Levezető rögzítése I. • A levezetőt a villám elektrodinamikus erőhatása ellen rögzíteni kell • Imax= 10 kA - Fmax= 153 N/m • Imax= 100 kA - Fmax= 1533 N/m • Ereszek és párkányok megkerülése l 10 s i i l s s l
Levezető rögzítése II. • Épülethez viszonyított helyzet: b ( 0,15m) és c (0,5 m) • feszített levezető • fali tartók
Levezető Levezető
Földelés I. • F0 sem természetes, sem mesterséges földelő nincs • F1 csak természetes földelő van (épület betonalapföldelése, épület talajjal közvetlenül érinkező fémrésze) • F2 egyetlen földelő (csak akkor, ha a levezető L2a, L2b fokozatú) • F3 legalább két földelő van, amelyek lehetnek különállóak vagy egymással csoportosan összekötöttek • F4 Valamennyi földelő a talajban vagy a talajszint közelében egymással össze van kapcsolvagyűrűs földelő/keretföldelő, hálóföldelő körülfogja ill. behálózza a épület egész alapterületét
Földelés II. F3/x • A földelési ellenállás • /x - a földelési ellenállás értékére nincs követelmény, de a földelő felépítésének meg kell felelnie az alábbi ábráknak • /r - A földelési ellenállás értéke max. 2 ohm- Egyetlen földelő (L2 fokozat) vagy földelő-rendszerhez tartozó vizsgáló-összekötővel leválasztható egyedi földelő esetén r 6 /A ohm- Összefüggő (csak a villámhárító megbontásával szétválasztható) földelő-rendszer esetén r 3 /A ohm F2/x
Földelés létesítése I. • Anyaga: acélrúd, acélszalag, idomacél, acéllemez, korrózióvédett pl. tűzihorganyzott anyagok • Vízszintes szalagföldelő (köracél átm: 8 mm, szalag 60 mm2) • Gyűrűs vagy keretföldelő
Földelés létesítése II. • Rúd (tömör köracél átm: 20…30 mm, 1”-2” gázcső) • Lemezföldelő (függőlegesen, az alapra merőlegesen)
Földelés • Betonalap földelő • Mélyföldelés Beütési mélység 9 m
Mérési hely • A mérési hely A levezető és a földelővezető között lehet: - bontható vizsgálóösszekötő vagy - a levezetőn ill. a földelővezető földfelszín felett kialakított nem bontható vizsgálócsatlakozó • Kialakítása: - a járható szinttől max. 1,5 … 2 m- falon kívül vezetett levezetőt, ill. a földelővezetőt a mérési helytől max. 0,5 m távolságon belül tartóval rögzíteni kell- általában minden levezetőn létesíteni kell, de legalább annyit, hogy az épület alapterületén max. 40m-re legyenek egymástól
Belső villámvédelem-veszélyes megközelítés • A veszélyes megközelítési helyeknél a nagyobb kiterjedésű fémtárgyakat fémesen össze kell kötni a villámhárítóval • ha ez nem lehetséges 6 kV-os nagyfeszültségű kábelek szigetelésével egyenértékű szigetelést kell készíteni (általában a villámhárítón) • Az összekötés, olyan helyen is elvégezhető ahol ez könnyen kivitelezhető, ha az áramút csökkenésével a veszélyes megközelítés feltétele megszűnik (s l/20) • A tetőtérbe, vagy a legfelső szintre felnyúló fémtárgyakat (pl. fűtési tágulási tartály, szellőzőcső, felvonósín, fém szemétledobó) alul és felül is össze kell kötni a villámhárítóval.
Erősáramú villamos berendezések I. • A légvezetékes csatlakozás tetőtartóját, ha az épületen előírt fokozatú villámhárító berendezés van, közvetlenül vagy szikraközön keresztül össze kell kötni a villámhárítóval. • Ha a tetőtartó a tetőgerincnél 5 m-rel magasabbra emelkedik, de az épületen nincs villámhárító, akkor villámhárító földelőt és levezetőt kell készíteni és a tetőtartót közvetlenül vagy szikraközön keresztül földelni kell.
Erősáramú villamos berendezések II. • Az erősáramú vezetéknek az épületbe való csatlakozási helyén a villámhárító berendezés vezetőjét össze kell kötni a hálózat földelő vagy nullázó vezetőjével (PEN). Ha a közvetlen összekötés nem lehetséges, túlfeszültséglevezetőt vagy szikraközt kell beiktatni. • Megvalósítás: EPH csomópont és egyenpotenciálra hozó hálózat kialakításával: TN-C-S rendszer EPH sín
Elektronikus és híradástechnikai berendezések • A távközlő vezető tetőtartóját, valamint a rádió vagy televízióantennát, ha az épületen előírt fokozatú villámhárító berendezés van, közvetlenül vagy szikraközön keresztül össze kell kötni a villámhárítóval. • Ha a tetőtartó a tetőgerincnél 5 m-rel magasabbra emelkedik, de az épületen nincs villámhárító, akkor villámhárító földelőt és levezetőt kell készíteni és a tetőtartót közvetlenül vagy szikraközön keresztül földelni kell. • Ha a tetőtartót vagy antennát érintésvédelmi vagy üzemeltetési okok miatt nem lehet közvetlenül földelni, akkor a tetőtartó vagy antenna és a villámhárító közé két, legfeljebb 3 cm elektródtávolságú szikraközt kell - egymástól legalább 2 m távolságban - sorosan beiktatni.