A Magyar Szent Korona

1. A Magyar Szent Korona PrókayDorottya 2013.12.04

2. A Szent Korona jelentősége A magyar államiság egyik jelképe, mely végigkísérte a magyar történelmet a 12. századtól napjainkig. A gyakori trónviszályok idején birtoklása nagy előnyt biztosított a királyi hatalomért folytatott harcban.

3. A Szent Korona eredete • A korona létrejöttéről, formájáról egyidejű írásos források nem maradtak fenn. A tudományos kutatások számára az egyetlen fogódzót ezért magának a királyi fejéknek a vizsgálata jelenti. • A korona keletkezésére vonatkozó elméletek három fő csoportba oszthatók: • A korona mint a pápa által Szent Istvánnak küldött hatalmi jelkép • A 20. század végén terjedésnek indult misztikus elméletek • A jubileumi 2000. évre készült tudományos összegzések, amelyek jelenleg a magyar tudományos közéletben nagy többségű támogatást élveznek

4. A korona leírása • A korona aranyból készült. • Rekeszzománc képekkel és igazgyöngyökkel, drágakövekkel van díszítve. • Felső része sötétebb, tisztább aranyból készült négy, 51 mm széles aranypánt. • Alsó része egy nagyobb ezüsttartalmú, ezért szilárdabb, világosabb aranyból készült abroncs, amelynek rekeszzománc képein görög feliratok vannak. • A korona magassága a tetején ferdén álló latin kereszt nélkül 127 mm. az alsó koronarész legnagyobb átmérője 216 mm, a legkisebb 204 mm, kerülete 720 mm. • Két oldalán négy-négy, hátul egy 10-13 cm hosszú aranylánc lóg le róla, amelyek végén lóhere alakú foglalatban féldrágakövek vannak.

5. A korona leírása • A korona felső részét filigrán díszíti, a pántok szélén igazgyöngy és almandin ékkövek sorakoznak váltakozva, foglalatban. • Az egyes lemezek teljes felületét zománc borítja, felirataik latin nyelvűek. • A görög koronán nincs filigrán, a gyöngysort drótra felhúzva rögzítették. • Azománcképek a lemezek belső mélyedésébe illeszkednek és nem a teljes felületüket borítják. • A görög koronán az oromdíszeket és az abroncs peremét gyöngyözött aranydrót kíséri, amelynek megmunkálása más, mint a latin korona pántjait szegélyező gyöngyözött aranydróté.

6. A Szent Korona sémája

7. A Szent Korona elöl- és hátulnézete

8. A korona szerkezete A korona két, markánsan elkülönülő részből, a „görög koronából” és az úgynevezett latin koronából áll. Az összeillesztés minősége messze elmarad az egyes részek ötvösszakmaiszínvonalától.

9. A görög korona • Az ún. bizánci vagy görög koronából. Ez a korona felső résznél magasabb ezüsttartalmú, vastagabb, halványabb aranyból való abroncs, görög nyelvű magyarázattal ellátott rekeszzománc-képekkel. • Maga a görög korona is két részre oszlik: alsó és felső részre. • A felső rész: elöl fültől fülig háromszög alakú és félköríves oromzatok egymásutánja, 1-1 színes drágakővel (vörös, kék, fehér). Hátul az oromzatok helyett nagy gyöngyök vannak. Elöl és hátul egy-egy kép díszíti, melyeken Krisztus, illetve Dukász Mihály bizánci császár képe látható. • Az alsó rész: nyolc, négyszögletű színes zománclemez váltakozik sima mezőkkel, a sima mezőkben drágakövek vannak, a zománclemezek arkangyalokat, szenteket, uralkodókat ábrázolnak.

10. A latin korona • A latin korona képein nyolc apostol szerepel. Közülük kettő, Tamás és Bertalan ábrázolása nem, vagy alig látszik, mert a korona alsó, bizánci részének kiemelkedő részei takarják azokat. • A koronán lévő ékkövek nagyalakú csiszolt és csiszolatlan zafírok, gránátkövek, rubinok és ametisztek. Emellett igazgyöngyök füzérei veszik körül a korona alsó pántját. A színes ékkövek és az áttetsző oromzati díszek révén a korona erős megvilágításban sokféle színben ragyog.

11. Felhasznált irodalom • http://www.kiszely.hu/istvan_dr/038.html • http://the-online.hu/erdekessegek/reszletek/794_koronagyanu/