A magyar állampolgárság

1. A magyar állampolgárság Jogszabályok: • 1993. évi LV. törvény • 125/1993. (IX. 22.) Korm. rendelet

2. A magyar állampolgárság Az állampolgárság az állam és az egyén között fennálló jogi kapcsolatot jelenti, amely jogok és kötelezettségek összessége. A jogviszony alanyai: az egyén és a szuverén állam. Az állampolgárság fennállása szempontjából speciális helyzeteket is elkülöníthetünk: • hontalanok: egyik állam állampolgárságával sem rendelkeznek; • kettős vagy többesállampolgárok: egyidejűleg kettő vagy több állam állampolgárságával is rendelkeznek.

3. A magyar állampolgárság keletkezése • A magyar állampolgárság születéssel keletkezik. • A születéssel történő szerzésnél elsődlegesen a ius sanguinis (a vér szerinti leszármazás), másodlagosan a ius soli (a területen születés) elve érvényesül. • A hatályos magyar Ápt. a ius sanguinis elvén áll, a ius soli elvét a gyermekek védelmében, a hontalanság megelőzésére alkalmazza .

4. A magyar állampolgárság keletkezhet családjogi tények alapján is: A nem magyar állampolgár szülő gyermekének magyar állampolgársága a születésének időpontjára visszaható hatállyal keletkezik: • teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat, • utólagos házasságkötés, • apaság bírói megállapítása alapján, ha a másik szülő magyar állampolgár

5. Az Ápt. a hontalanság elkerülése érdekében: Magyarország területén történő születéshezis fűz bizonyos feltételek esetén magyar állampolgárságot: • magyar állampolgárság keletkezik Magyarország területén való születéssel akkor is, ha a gyermek mindkét szülője Magyarországon lakó hontalan személy; • magyar állampolgárnak kell tekinteni az ismeretlen szülőktől származó, Magyarországon talált gyermeket is.

6. A fenti esetekben a magyar állampolgárság keletkezésének feltételei később megdőlhetnek, ha: • pl. ismertté válnak a külföldi állampolgárságú szülők. Ezért a magyar állampolgárság ezekben az esetekben csak az ellenkezőbizonyításig áll fenn.

7. A magyar állampolgárság megszerzése Amíg az állampolgárság keletkezése egy törvényen alapuló, automatikus jogszerzés, addig a magyar állampolgárság megszerzéséhez mindig az érintett személyek akarat-elhatározása szükséges.

8. A magyar állampolgárság megszerzésének esetei: 1. Honosítás: kérelmére honosítható, aki: • A kérelem előterjesztését megelőző nyolc éven át folyamatosan Magyarországon lakott. (a népesség-nyilvántartásban történő első lakcím rögzítésétől számít, így a kérelmezők csak bevándoroltak, letelepedettek vagy EGT-tartózkodási engedéllyel rendelkezők lehetnek).

9. A magyar jog szerint büntetlen előéletű és a kérelem elbírálásakor ellene magyar bíróság előtt büntetőeljárás nincs folyamatban. • Megélhetése és lakóhelye Magyarországon biztosított. • Honosítása a Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát nem sérti. • Alkotmányos alapismeretekből magyar nyelven eredményes vizsgát tett.

10. Nem kell vizsgát tennie, aki: • a cselekvőképtelen és a korlátozottan cselekvőképes személy (pl. 18. életévét nem töltötte be) • aki magyar tannyelvű nevelési-oktatási vagy felsőoktatási intézményben végzettséget szerzett, • aki a kérelem benyújtásakor 65. életévét betöltötte; • aki igazolja, hogy egészségi állapotának tartós és visszafordíthatatlan romlása miatt képtelen a vizsga letételére.

11. Legalább 5 évi folyamatos magyarországilakóhely esetén honosítható, aki: • az ország területén született; • kiskorúsága idején létesített magyarországi lakóhelyet; • hontalan. Ezekben a kedvezményes esetekben a magyar állampolgárság megszerzéséhez szükséges feltételeket szintén teljesíteni, illetve igazolni kell.

12. 3év magyarországi tartózkodás esetén honosítható, aki: • aki magyar állampolgárral legalább három éve érvényes házasságban él, vagy házassága a házastárs halálával szűnt meg; • akinek kiskorú gyermeke magyar állampolgár; • akit magyar állampolgár fogadott örökbe, vagy • akit magyar hatóság menekültként elismert. Ezekben a kedvezményes esetekben is igazolni kell a magyar állampolgárság megszerzéséhez szükséges feltételeket.

13. Nem szükséges várakozási idő, csak magyarországi lakóhely: • Kiskorú kérelmező esetében Kiskorú gyermek esetében a magyarországi ittlakás időtartamától el lehet tekinteni, ha honosítását a szülőjével együtt kéri, vagy szülője a magyar állampolgárságot megszerezte. Örökbefogadott kiskorú esetében A magyar állampolgár által örökbefogadott kiskorú gyermek lakóhelyétől függetlenül honosítható.

14. Ha az államnak fontos érdeke fűződik a honosításhoz: • A folyamatos magyarországi lakóhely időtartamától a köztársasági elnök – az állampolgársági ügyekért felelős miniszter javaslatára – eltekinthet, ha a kérelmező honosításához Magyarországnak fontos érdeke fűződik. Ebben az esetben a felmentés nemcsak a tartózkodási időtartamra, hanem a magyarországi megélhetés és ittlakás feltételeinek igazolására, továbbá az alkotmányos alapismeretek vizsga letételére is szólhat. • Pl. kiváló sportolók „gyorsított” honosítása

15. Lakóhelyétől függetlenül honosítható • az a nem magyar állampolgár, akinek felmenője magyar állampolgár volt vagy valószínűsíti magyarországi származását, és magyar nyelvtudását igazolja.

16. Egyszerűsített honosítás Az Országgyűlés 2010. május 26-án elfogadta a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosítását, amely lehetővé teszi 2011. január 1-jétől a Magyarországon élő és határon túli magyarok egyszerűsített, kedvezményes honosítását.

17. A magyar állampolgárság megszerzésének további feltételei egyszerűsített honosítás esetén • a magyar jog szerint büntetlen előéletű és a kérelem elbírálásakor ellene magyar bíróság előtt büntetőeljárás nincs folyamatban; • honosítása a Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát nem sérti. • a kérelmező magyar nyelvtudását igazolja.

18. A felmenő egykori magyar állampolgársága igazolható pl.: • Anyakönyvi kivonattal (születési, házassági, halotti), • állampolgársági bizonyítvánnyal, • illetőségi bizonyítvánnyal, • honosítási/visszahonosítási okirattal, • korabeli munkakönyvvel, cselédkönyvvel,

19. iskolai bizonyítvánnyal • névváltoztatási-, • elbocsátási okirattal, • korabeli lakcímbejelentővel, • katonakönyvvel, • korabeli magyar útlevéllel, stb.

20. A honosítási kérelem mellékletei • magyar nyelven, saját kézzel írt (nem szakmai) önéletrajz • születési anyakönyvi kivonat (hiteles magyar fordítással ellátva), • családi állapotot igazoló okiratok, • arcfénykép, • adatlap személyi igazolványhoz

21. Visszahonosítás Visszahonosítási kérelmet az nyújthat be, aki már volt korábban magyar állampolgár, de azt valamilyen oknál fogva elvesztette. A visszahonosítás feltételei azonosak az „egyszerűsített honosítás”-nál ismertetettekkel.

22. A magyar állampolgárság elvesztésének leggyakoribb okai: • a II. világháborút megelőző terület-változásokkal, (pl. I. és II. bécsi döntések) • a világháborút lezáró békeszerződésekkel, és az ezt követően kötött • kétoldalú, kettős állampolgárságot kizáró nemzetközi egyezményekkel vannak összefüggésben.

23. 1938 és 1945 közötti területváltozások

24. Névmódosítási kérelem Névmódosítási kérelem a honosítási, visszahonosítási kérelemmel együtt nyújtható be, az eljárás illetékmentes.

25. A névmódosítási kérelem tárgya lehet: 1. Családi név módosítással kérheti, hogy • visszanyerje (felmenője) egykori magyar családi nevét; • többtagú családi névből egy vagy több tag elhagyását; • idegen névelem, nemre utaló végződés elhagyását;

26. Nyilatkoztat megtételével történő állampolgárság-szerzés A feltételeknek megfelelő kérelmezők a nyilatkozat megtételével megszerzik a magyar állampolgárságot. A nyilatkozattétel esetei korábbi állampolgársági jogszabályok, döntések igazságtalan, méltánytalan rendelkezéseit igyekeznek utólag orvosolni, és a nyilatkozattételi lehetőség biztosításával a kérelmezők kvázi alanyi jogot szereznek magyar állampolgárságuk „visszaállítására”, illetve a magyar állampolgárság megszerzésére.

27. Nyilatkozattal történő állampolgárság-szerzés esetei: • Visszaszerzés (a magyar állampolgárságától megfosztott, elbocsátott, Németországba kitelepített személy) a Magyarország Köztársasági Elnökéhez címzett írásbeli nyilatkozatával – a nyilatkozattétel napjától – megszerzi a magyar állampolgárságot.

28. Magyarország területén született hontalan, az aki - az ország területén született, - születésével nem szerezte meg szülei külföldi állampolgárságát, - születése napján magyarországi lakóhellyel rendelkezett, és - a nyilatkozat megtételét megelőzően legalább 5 éve az ország területén lakik 19. életévének betöltéséignyilatkozattal szerezheti meg a magyar állampolgárságot.

29. Aki 1957. okt. 1. előtt magyar állampolgár anyától és külföldi állampolgár apától született Az 1957. október 1-jeelőtt hatályban volt állampolgársági jogszabályok az állampolgárság vérségi elv szerinti keletkezésénél csak az apa személyét vették figyelembe, ha a gyermek magyar állampolgár anyától, de külföldi állampolgár apától született, születésével nem szereztemeg a magyar állampolgárságot.

30. A magyar állampolgárság megszűnésének esetei A magyar állampolgárság két fél: az egyén és a szuverén állam közötti jogi kapcsolat, ezért megszüntetése is a két fél szándéka alapján következhet be. Abban az esetben, ha azegyén kívánja megszüntetni a magyar állampolgárságát, az állampolgárságról lemondás iránti eljárást kell kezdeményeznie, ha pedig az állam akaratából kerül sor a magyar állampolgárság megszüntetésére, akkor az állampolgárság visszavonásáról beszélünk.

31. A magyar állampolgárságról történő lemondás feltételei: • magyarországi lakóhellyel nem, csak külföldi lakóhellyel rendelkezik • külföldi állampolgársággal is rendelkezik vagy annak megszerzését valószínűsíteni tudja Ha a lemondás feltételeinek fennállását állapítja meg a miniszter, a köztársasági elnök a magyar állampolgárság megszűnéséről okiratot állít ki. A magyar állampolgárság az okirat kiállításának napján szűnik meg.

32. A magyar állampolgárság visszavonása • csak attól lehet a magyar állampolgárságot visszavonni, aki azt(honosítással, visszahonosítással, nyilatkozattétellel) szerezte • abban az esetben, ha a magyar állampolgárság megszerzése iránti eljárásban a jogszabályi rendelkezéseket megszegte, a hatóságot félrevezette, a hatósággal valótlan adatokat közölt, illetve valós adatokat - tényeketelhallgatott; • az állampolgárság megszerzésétől számított 10 év még nem telt el.

33. Az állampolgársági eljárásAz eljárás megindítása: Bármely állampolgársági kérelem (honosítás, visszahonosítás, nyilatkozat, állampolgárságról lemondás, állampolgársági bizonyítvány kiállítása iránti kérelem) benyújtható: • bármely anyakönyvvezetőnél, • a magyar konzuli tisztviselőnél, • a BÁH regionális igazgatóságának ügyfélszolgálatánál.

34. Az állampolgársági kérelmet: • személyesen kell előterjeszteni, írásban, a vonatkozó nyomtatványok kitöltésével, magyar nyelven. • korlátozottan cselekvőképes és cselekvőképtelen személy nevében törvényes képviselője terjeszti elő a kérelmet, de a korlátozottan cselekvőképes személyt is meg kell hallgatni

35. Az átvevő hatóság ellenőrzi: • a kérelmező személyazonosságát, • az adatokat egyezteti, szükség esetén segítséget nyújt a nyomtatványok kitöltéséhez. • Az ügyintéző a kitöltött kérelmet átveszi, a kérelmező figyelmét felhívja a kérelem esetleges hiányosságaira, és a kérelmező aláírásának hitelességét igazolja. • Ha az állampolgársági eljárásban szükséges a magyar nyelvtudás igazolása (egyszerűsített honosítás, visszahonosítás), akkor az átvevő szerv az ügyféllel való elbeszélgetés alkalmával ellenőrzi azt, hogy érti és beszéli-e a magyar nyelvet.

36. Az állampolgársági kérelem felterjesztése • az anyakönyvvezető 5 napon belül, • a konzuli tisztviselő az első diplomáciai postával köteles felterjeszteni a miniszterhez

37. Hatásköri szabályok • A magyar állampolgárság honosítással, visszahonosítással történő megszerzésére irányuló kérelemről – a miniszter előterjesztése alapján – a köztársasági elnök dönt. • A magyar állampolgárság megszerzéséről a köztársasági elnök honosítási, visszahonosítási okiratot állít ki.

38. Az állampolgársági eskü, fogadalom A honosított, visszahonosított választása szerint esküt, vagy fogadalmat tesz. • Ha a kérelem benyújtása magyarországi lakóhelyhez kötött, csak a lakóhely szerinti polgármester előtt tehető le az eskü. • amennyiben a honosítási kérelem benyújtásának nem volt feltétele a magyarországi lakóhely, a kérelmező választása szerinti polgármester előttvagy a magyar konzuli tisztviselő előtt teheti le az állampolgársági esküt (fogadalmat).

39. Az anyakönyvvezető feladatai az állampolgársági eljárásban • Tájékoztatás nyújtása a kérelmezőnek • Segítségnyújtás a nyomtatvány kitöltéséhez • A kérelem és mellékleteinek átvétele • A magyar nyelvtudás ellenőrzése • Az aláírás hitelesítése • A kérelem felterjesztése 5 napon belül a BÁH-ba • az állampolgársági eskü (fogadalom) megszervezése, az esküről jegyzőkönyv felvétele • a jegyzőkönyv 1 példányának felterjesztése a BÁH-nak • az eskü letételét követően adatszolgáltatások teljesítése