A phantasia Arisztotelésznél a Parva Naturalia alapján

1. A phantasia Arisztotelésznél a Parva Naturalia alapján Hangai Attila

2. Parva Naturalia – De Anima

3. De Anima III.3 általános inkonzisztens homályos negatív eredmények (mi nem a phantasia) Parva Naturalia specifikus jelenségek fizikai/fiziológiai magyarázat előtérben „működésében” látjuk a phantasiát Parva Naturalia – De Anima

4. De Anima III.3 • helye: az érzékelés (DA II.5-III.2) és a gondolkodás (DA III.4-7) tárgyalása között • érzékelés – külső tárgy hatására jön létre literalista – spiritualista – más • phantasma – érzéklet hatására jön létre • gondolkodás – phantasmákat használ phantasia • valamiféle mozgás (428b10-11) • az érzékelés nyomán jön létre (428b11-15) • arra vonatkozik, amire az érzékelés (428b12) • hasonló az érzéklethez (428b14) • igaz és téves lehet (428b17) • az élőlény sok mindent csinál és sokféle állapotba kerül a nyomán (428b16-17)

5. phantasia értelmezései

6. De Insomniis (i) képszerű Az álom mely lélekrészhez tarozó állapot? • Nem az érzékeléshez (simpliciter), mert alvás közben az nem működik. (DI 1, 458a33-b9) • Nem a vélekedéshez, ítéletalkotáshoz, mert mintha érzékelnénk az álmot. (458b10-15) • De az álom megjelenik, tehát phantasma. (459a17-20) • Az álom az érzékelő lélekrész mint phantastikon állapota (459a11-14) • De nem minden alvás közeni phantasma az álom része (458b24-25; DI 3, 462b18-31)

7. (ii) Az álom nem a valóságot mutatja ...ezért hasonlóan lehet magyarázni, mint az érzéki csalódást (458b25-29) • érzéki csalódás gyakoribb azoknál, akik valamilyen szenvedélyes állapotban vannak (DI 2, 460b3-27) • Kis hasonlóság (az észlelet és a dolog között) elég a téves azonosításhoz • Minél nagyobb a szenvedély, annál nagyobb a tévedés valószínűsége.

8. Mi az oka az illúziónak? • „Ennek az az oka, hogy az elsődleges érzékszerv és az a rész, amely által a phantasmák adódnak, nem egyazon képesség szerint ítél. Ennek jele, hogy a Nap egylábnyi átmérőjűként jelenik meg ugyan (phainetai), de gyakran valami egyéb ellene szól a phantasiának.” (DI 2, 460b16-20) • (1) Mi az elsődleges érzékszerv? • (2) Hogyan értelmezhetjük a Nap példáját? • (3) Miben áll az, hogy a két fakultás különböző képességek szerint ítél?

9. Az elsődleges érzékszerv (to kyrion) Ezzel érzékeljük, hogy látunk, hallunk; valamint hogy az egyes érzékelés-típusok tárgyai különböznek egymástól – közös érzék (De Somno 2, 455a12-22) Az elsődleges vagy közös érzék, az érzékelés kezdete a szívben található, ugyanis a szív az egyetlen olyan szerv, amivel az összes érzékszerv kapcsolatban áll. (DJ 3, 469a5-23)

10. (2) a Nap példája – (3) különböző ítélés • Két ellentmondó ítélet: (a) „A Nap egy lábnyi átmérőjű” – (b) pl. „A Nap nagyobb a lakott földnél” – doxa ítélete (DA III.3, 428b2-9) • (a) a phantasia ítélete – elfogadja a phantasma által megjelenő tartalmat • (b*) az elsődleges érzékszerv/a szív ítélete - „A phantasma nem a valóságot jeleníti meg” „A jelenség minden esetben megjelenik, de nem minden esetben tűnik igaznak, csak akkor, ha az ítélőérzéket gátolja valami, vagy nem saját mozgása szerint mozog.” (DI 3, 461b5-7) (a vezérlő rész = az ítélőérzék; DI 3, 461b24-29)

11. (iii) phantasma mint mozgás • érzékelésből származik – hasonlít is rá • mozoghat a ható ok távollétében (DI 2, 459a24-b1), így alváskor is (DI 3, 460b28-31) • Az erősebb mozgás elnyomhatja a gyengébbet, azaz nem hagyja tudatosulni (DI 3, 460b32-461a8)

12. „Napközben ugyanis, amikor az érzékek és az elemző gondolkodás működnek, el vannak nyomva ezek az érzetek, és eltűnnek, mint a kicsiny tűz a nagy mellett, vagy a kicsiny fájdalmak és gyönyörök a nagyok mellett. De amikor a nagyobbak szünetelnek, felszínre kerülnek a kicsinyek is. Éjszaka azonban az egyedi érzékek tétlensége és tevékenyégre való képtelenségük miatt, ami annak a következménye, hogy a meleg kívülről vissza, befelé áramlik, a mozgások eljutnak az érzékelés kezdőpontjához, és amikor a nyugtalanság elül, megnyilvánulnak.” (DI 3, 460b32-461a8)

13. a phantasmák tudatosulása • létezhetnek tudatosulás nélkül – tehát nem természetszerűleg képiek A tudatosulásuk feltételei: • ne legyen jelen intenzívebb mozgás (pl. aisthéma) • a mozgásnak el kell jutnia (katapherontai) az érzékelés kezdőpontjához [=a szívbe] • a nyugtalanság (tarakhé) ne legyen jelen A nyugtalanság (a test belső mozgásai) mértékével arányos az álom (ált. phantasma) valószerűsége (DI 3, 461a14-30) Tehát: a phantasma még az álomban is reprezentálhat • Egyes mozgások aktuálisan, mások potenciálisan vannak jelen (461b11-13) „Ezek úgy viselkednek, hogy ebben és ebben a folyamatban egy bizonyos mozgás jelenik meg közülük a felszínen, s ha ez lecseng, akkor egy másik.” (461b13-15) „Így vannak ezek jelen potenciálisan a vérben, amikor pedig az akadály elhárul, tevékennyé lesznek, és föloldódván az érzékszervekben visszamaradt kevéske vérben mozogni kezdenek. Rendelkeznek egy bizonyos hasonlósággal, mint a felhőkben látható alakok, melyeket az ember gyorsan változó ember- és kentaurfigurákhoz hasonlít.” (461b16-21)

14. A phantasia • (o) a phantasia az érzékelő fakultáshoz tartozik • (i) képszerű – amennyiben tudatos, de tudatosulás nélkül is létezhet azért képszerű, mert érzékletből származik (ami maga is képszerű) • (ii) az álom-phantasma tényleg nem a valóságot reprezentálja, legfeljebb véletlenül – de az emlékezet igen • (iii) a phantasma fiziológiai mozgás a vérben, tudatosulásának fiziológiai feltételei vannak

15. De Memoria (i) képszerű • emlékezéskor phantasmák jelennek meg az élőlény számára (DM 1, 451a14-16) • Az emlékezet per se az elsődleges érzékelőképességhez mint phantasiához tartozik (DM 1, 450a13-15) • Az emlékezet érzéki, valami képszerű (DM 1,450a5)

16. Jelen nem lévőre emlékezünk a jelenlévő phantasmán keresztül • phantasma mintegy képmása a dolgoknak, pecsétnyomat-szerű (DM 1, 450a27-32) • Hasonlóság a fenomenális szinten – de nem emiatt reprezentál, a létrehozójára vonatkozik • fiziológiai magyarázat: a lenyomatok megmaradásának feltételei (DM 1,450a32-b11)

17. A phantasma képmássága „Hiszen ahogy a táblára rajzolt kép (zóon) kép is meg képmás is (eikón), és mindkettő egy és ugyanaz, ám kettejük létezése nem ugyanaz: ahogy ez képként és képmásként is szemlélhető, úgy a bennünk lévő phantasmáról is feltételeznünk kell, hogy az önmagában is valami, és másra vonatkozó is. Mint önmagában létező: szemlélet tárgya vagy phantasma; mint másra vonatkozó: képmás és emlékezet.” (DM 1, 450b20-27)

18. A phantasma képmássága • A phantasma önmagában valami – fizikai mozgás, illetve fenomenálisan: szemlélet tárgya (anélkül, hogy megadnánk, hogy mire vonatkozik) • A phantasma mint másra vonatkozó – képmás (mivel egy partikuláris dologra vonatkozik), illetve emlékezet (mert egy emlékezet-példányt tárgya alapján azonosítunk) (DM 1,450b20-27) • A járulékos emlékezet (egy gondolatra) nem képmás, mert absztrakcióval jön létre (DM 1,450b27-451a2)

19. A phantasia tehát • (o) a phantasia az érzékelő fakultáshoz tartozik • (i) képszerű – amennyiben tudatos, de tudatosulás nélkül is létezhet azért képszerű, mert érzékletből származik (ami maga is képszerű de facto) nem azért reprezentál, mert a megjelenő kép hasonlít az eredetére – ez pusztán vele jár az emlékezet egy phantasmán keresztül vonatkozik a tárgyára, egy külvilágban lévő dologra, arra, ami az eredeti észleletet létrehozta (ii) az álom-phantasma tényleg nem a valóságot reprezentálja, legfeljebb véletlenül – de az emlékezet igen, ezért a tévedés nem tartozik hozzá • (iii) a phantasma fiziológiai mozgás a vérben, tudatosulásának fiziológiai feltételei vannak, ahogy az emlékezet esetében a megmaradásának is