400 likes | 511 Views
Access Networks (Hozzáférési hálózatok). Szomolányi Tiborné 2006. november. Hírközlő (Infokommunikációs) Hálózatok. Infokommunikációs hálózatok jellemzői: - alappillére a távközlés forgalomirányítással - beszéd adatkommunikáció képátvitel, (információ és kommunikáció)
E N D
Access Networks (Hozzáférési hálózatok) Szomolányi Tiborné 2006. november
Hírközlő (Infokommunikációs) Hálózatok • Infokommunikációs hálózatok jellemzői: - alappillére a távközlés forgalomirányítással - beszéd adatkommunikáció képátvitel, (információ és kommunikáció) - digitális technika szükségessége ( digitális eszközök, rendszerek, stb.) Az alkalmazhatóság feltétele, az összeköttetések digitális hálózatokkal létesüljenek.
Elektronikus hírközlő hálózat: • Az EHT°szerint, „Az elektronikus hírközlő hálózat, átviteli rendszerek és (ahol ez értelmezhető a hálózatban), jelek irányítására szolgáló berendezések, továbbá más erőforrások, melyek jelek továbbítását teszik lehetővé meghatározott végpontok között, vezetéken, rádiós, optikai vagy egyéb elektromágneses úton. „ • Alaphálózat: mindenfajta távközlési (hírközlési) jel átvitelére alkalmas, és bármely távközlési szolgáltató - hálózat részére, a kívánt viszonylatban keskeny és/vagy szélessávú átviteli utakat nyújtó hálózat.
Helyi hálózatok A terület kiterjedésétől (város + agglomerizáció, vagy község és környezete, stb.) és földrajzi adottságaitól függően kerültek kialakításra a többközpontos és egyközpontos helyi hálózatok. • A többközpontos helyi/primer távbeszélő hálózat két, alapvetően különböző jellegű szegmensre, részhálózatra osztható: • az előfizetői végpontokat az első helyi központtal (host) összekötő hozzáférési hálózatra, (access network, AN ) és • a helyi központok közötti kapcsolatokat felölelő központközi hálózatra.
Forgalmi struktúrák a hozzáférési hálózatban • A hozzáférési hálózat forgalmi értelemben hagyományosan csillag struktúrájú: minden előfizetői végpont számára egy forgalmi áramkör lehetséges a központ előfizetői fokozatáig, útvonalválasztás nélkül. • Figyelembe véve egy részterület előfizetőinek fajlagos forgalmi igényeit és szokásait, forgalomkoncentráló eszközök alkalmazásával a kitűzött szolgáltatási szint az előfizetői hálózat bizonyos szakaszain az előfizetők számánál kevesebb csatornával is biztosítható.
Motivációkaz AN műszaki megvalósításához és fejlesztésekhez • A távközlő hálózatok fajlagosan legköltségesebb szakasza az un. „local loop” (helyi hurok)e miatt • Cél, mindenalkalmas szolgáltatásbevezetése, de mivel • Aszolgáltatások többsége digitális technikára épül,és • Egyre nagyobb sávszélességet igényelnek, erre alapozva • Követelmény, korszerű un. „Access Network”(hozzáférésihálózat)kialakítása és minőségének biztosítása, jellemzőik illesztése, megfelelő méretezése, számítva • A digitális központok nagy vonalkapacitása azAN s. fajlagos hosszának megnöveléséveljár
Definíciók Helyi hurok - passzív infrastruktúra elemekkel megépített távbeszélő alapú hálózat, amely sodrott érpárokkal kötötte össze a helyi központ rendezőjét (MDF) a felhasználóknál elhelyezett passzív fali csatlakozóval (pNT). A digitális eszközöket is tartalmazó korszerű helyi hurkokösszessége a „hozzáférési hálózat”. Feladata, gondoskodni a szolgáltatások és alkalmazások szállítási mechanizmusáról.
Szabványos kialakítások • A hozzáférési hálózat a szolgáltatási csomópont és a felhasználói végződés között van. Felelősa felhasználó hálózati interfész és a szolgáltatási csomóponti interfész összekötéséért, mely interfészeken keresztül az előfizetők elérhetnek minden távközlési szolgáltatást, amelyet a kapcsolódó szolgáltatási csomópont (Service Node) biztosít. • A távközlési szolgáltatások fejlődése, elérésük biztosítása, a hozzáférési hálózatok kialakításának számos műszaki változatát hozta magával A hálózatba kerülő eszközök, berendezések illeszthetőségét, a szabványos hozzáférési pontok meghatározásával lehet biztosítani. A hozzáférési hálózatok fejlesztését segítő szabványokat minden szolgáltatónak be kell tartania!
Szabványok • A hozzáférési hálózatok általános felépítésének szabványosítása az ITU-T „G 902” ajánláson alapul. Az ITU SG 15, a helyi hálózatra javasolt fizikai, és logikai referencia modelleken bemutatja az AN helyét, szegmenseit és kapcsolódási pontjait, valamint funkcióit. • További ajánlások készültek a szélessávra kiterjesztett hozzáférési hálózatokkal kapcsolatosan, az ITU, ETSI, ADSL és ATM Forumok javaslataiban. Jelenleg az IEEE 802.3 az Ethernet alkalmazásával foglalkozik.
A referencia modellekátfogó képet mutatnak, a helyi hálózat fizikailag elhatárolható részeiről és azok kapcsolódási (illesztési) pontjairól. • Az AN hordozó hálózatként, úgy van definiálva, mint a megvalósítások összességének együttese ( a kábeltelepítés, átviteli eszközök, stb.) melyek rendelkeznek a szükséges hordozó „bearer” adottságokkal a telekommunikációs szolgáltatások ellátására, az SNI (service node interface) és a felhasználó hálózat minden társult interfésze, XNI között. Az XNI interfész jelenti a felhasználói kör és a hálózati tartomány közötti interfészt az AN transzport funkciója esetén.
ANT (Access Network Transport) Az AN transzport funkciói (ANT), általános hordozó,szállító képességet nyújtanak az AN különböző pontjai és a közeg adaptációs pontok között. Más megfogalmazásban,hozzáférési lehetőséget biztosít a különböző átviteli berendezésekhez és átviteli vonalakhoz, valamint a kihelyezett multiplexerek és koncentrátorok számára. Tartalmazhat multiplexálási, rendezési (cross-connect) és átviteli funkciókat ezen belül lehetséges, rézvezető, optikai szál, koax-cső vagy rádió-alapú átvitel illetve ezek kombinációja.
Összesítve, adigitális AN öt működésifunkciója: ·User Port funkció (A specifikált UNI igényeket adaptálja a Core és a Menedzsment funkcióhoz) ·Core fonkció (Adaptálja az egyéni user kimeneti hordozó, vagy szerviz kimeneti hordozó igényeket az általános szállító hordozóhoz. Ez a funkció megosztott az AN-nen belül: access hordozó, menedzsment és kontrol funkcióra.) • Transzport funkció (Biztosítja az utat a hordozó szállításához különböző helyszínek között az AN-nen belül.) • Szerviz Port funkció ( Adaptálja a definiált igényeket az összes specifikáltszerviz csomóponti interfész számára a hordozó felé a Core funkció kezeléséhez, és szelektálja a fontos információkat az AN rendszer menedzsmentben a feldolgozáshoz.) • AN Rendszer Menedzsment Funkció (Koordinálja az ellátást, az üzemeltetést és fenntartást
Interfészek • UNI-k: - egyedi és osztott • Az egyedi UNI csoportba a jelenlegi ITU-T ajánlásoknak megfelelő szolgáltatások felhasználó hálózati interfészei tartoznak, mint pl. a különböző PSTN/ISDN UNI‑k. • Az osztott UNI, mikor egy UNI‑ból egy időben több szolgáltatási csomópontot is elérhetünk, pl. ATM alapú hozzáférésnél a különböző VP‑k által biztosított logikai összeköttetéseken keresztül.
Az AN fejlődési folyamata(átviteli közeg alapján) • Hagyományos rézhálózattal kialakított helyi hurok (analóg SN-hez) • Rézhálózat digitális SN-hez hosszú hurkok esetén, illetve digitális összeköttetés (ISDN) • Hibrid réz és optikai AN • - keskenysávú szolgáltaásokhoz (NB services), • - szélessávú szolgáltatásokhoz (BB services) • 4. Optikai AN
Rézalapú hozzáférési hálózatok lehetséges kiépítései • Fizikai megoldás, rézkábeles nyomvonal a hozzájuk tartozó szerelvényekkel, csatlakoztató és végződtető eszközökkel. A kábelvezetés fa-ág struktúrát követ, a (feeder) táplálókábel szakaszok nagykapacitásúak az elosztó szakaszokszáma több, de kábelei kisebb kapacitásúak, majd a felhasználókhoza leágazó szakaszban néhány érpárasak a leágazó kábelek. • A kábel kapacitás változást, és az irányváltoztatást a nyomvonalon, fix (kötések), és rugalmas csatlakozó pontokkal oldhatók meg.
A kábelhálózat „feeder”, szakasza köti össze a szolgáltatási csomópontot SN a passzív kábelelosztórendszerrel, az un. „nagyelosztó”-val (PCP), ami biztosítja a kábelhálózatflexibilitását. Városi hálózatban a kábeleket alépítményben vezetik anagyelosztóig. • A nagyelosztók és a a kisebb kapacitású szétosztó pontok (DP) között található az elosztó hálózati szakasz, (distribution segment). • A DP-t ésaz előfizetői interfész pontokat kötik össze a leágazó kábelek, vagy vezetékeket. Ez a szakasz az előfizetői leágazás, (drop segment)
ELOSZTÓ szétosztó pon t leágazások SZEKRÉNY 1. D.P. 1/1 (drop cables) flexibilis pontok leágazások (drop cables) szétosztó pon t ELOSZTÓ elosztó kábelek D.P. 1/2 SZEKRÉNY 3. (distribution cables) MDF törzs kábelek fix kötés flexibilis pontok (feeder cables) összekötõ kábel szétosztó pon tok (tie cable) D.P. 2/1 és 2/2 ELOSZTÓ SZEKRÉNY 2. flexibilis pontok törzs kábel elosztó kábelek (feeder cable) (distribution cables) elosztó kábelek (distribution cables) törzs kábel (feeder cable) Rugalmas rendszerű rézkábel hálózat kialakítás
szétosztó pon t leágazások D.P. 1 szétosztó pon t (drop cables) D.P. 2 törzs kábelek fix kötés (feeder cables) törzs kábel (feeder cable) szétosztó pon t D.P. 3 leágazások (drop cables) törzs kábel (feeder cable) szétosztó pon t D.P. 4 számozott csonk törzs kábel Merev rendszerű kábelhálózat kialakítás
A vezetékes hálózat építés szerinti csoportosítása A vezeték hálózatokat nyomvonal elhelyezés, megépítés szerint osztályozva az alábbi változatokkal számolhatunk: • Földalatti hálózatok: Föld alatt alépítményben elhelyezettkábelhálózat, • Földbe helyezett kábelhálózat, • Földfeletti hálózatok: § Oszlopsoron létesített § Épületeken, épületek között létesített • Épületen belüli hálózatok:
Rézkábelek tervezési paraméterei • A kábelek primer paraméterei: az ellenállás, a kapacitás, induktivitás és a szigetelés vezetőképessége (ellenállás). • Adott frekvencián a kábelek tervezési paramétereit, a csillapítást, valamint a hullámimpedanciát a kábel primer paraméterei határozzák meg. • A kábel érpárok egyenáramú ellenállása (hurokellenállása) a réz vezető vezetőképességétől és a vezető átmérőjétől függ. A frekvencia növelésével azonban – elsősorban a közismert skinhatás miatt – az ellenállás egyre nagyobb lesz. • Áthallások: NEXT, FLEXT
AN kialakítások Az AN szakaszolása a fejlesztéseknél, a hozzáférések biztosításánál, nagy szerepet kapott. Rézalapú digitális megoldásoknak több változata lehetséges a hozzáférési hálózatokban. Funkciók szerint lehetnek: minőség javító, szolgáltatást biztosító, bővítést szolgáló, vagy új rendszerhez illeszkedő digitális eszközökkel, berendezésekkel kialakított hálózatok. 1. Digitális törzs/tápláló hálózati szakasz (feeder), · digitális központ és RSU között réz kábelen ( n x PCM) · analóg központ és kihelyezett fokozat között rézkábelen (n x PCM) mind két oldalon kell A/D, D/A átalakítás! · Analóg központ digitális vonalkoncentrátor között rézkábelen (n x PCM), központ oldalon A/D átalakító kell!
2./ Digitális törzs és elosztó szakasz • Analóg központtól alközponthoz rézkábelen (n x PCM), A/D, D/A átalakítás kell! • Digitális központtól digitális alközponthoz rézkábelen PCM, esetleg kell az alközpont típusától függő jelátalakítás! • Digitális központ ISDN alközpont rézkábelen HDS 3./ Digitális vonali összeköttetés - Analóg központ PCM-2, PCM-4 vagy PVM-11 vonaltöbbszöröző berendezéssel. Illesztő kell! - Digitális központ ISDN készülék. - Digitális központ ISDN alközpont (Primer PCM)
A helyi hurok (AN) teljes digitális összeköttetés esetén, lehet homogén és inhomogén, • szakaszos digitális összeköttetés, ahol csak az átviteli út digitális,vagy az átviteli út és az egyik csomópont, • Abban az esetben, amikor multiplexáló berendezés kerül az eredeti hurok elosztópontjába (pl. ld. 2. változat), a tovább vezetett rézkábel szakaszt al-huroknak1 nevezzük. • A felsorolt megoldás változatokból még üzemel néhány a hazai hálózatokban.
AN fejlesztések - A meglévő törzs/tápláló szakaszon telepített kihelyezett kapcsolófokozattal (RSU) részben a hurok hosszának lerövidítése a cél, (más részt kapacitás növelés). - Az RSU és az Lex. között fényvezető az összeköttetés -A szélessávú szolgáltatásokhoz (pl. xDSL technikával) szükséges lehet a hurok hosszak lerövidítése. A tápláló szakaszt optikára kell cserélni, akár optikai AN rendszerhez (PON/AON), vagy a DSLAM-ok összeköttetéséhez. A fennmaradó rézérpáros szakasz al-hurok.
Development step for BB-AN CÉL: - Fényvezető infrastruktúra kinyújtása felhasználó irányába - Rugalmas hálózat kialakítás
Műszaki megoldások • Rézalapú hálózat esetén, lakossági és kisüzleti környezetben DSL technika ATMilletven x 2Mbps uplinkkel, illetve modulárisan bővíthető DSL rendszerrel, • A nagyobb távolságra lévő, vagy nem korszerű eszközű hálózat esetén, a szélessávúsításhoz integrált eszköz(IAD) és különböző up-link alkalmazható. • DSL technika Ethernet uplinkkel, is javasolt, ha az Ethernet felhordó hálózat, már rendelkezésre áll, azaz a fényvezető szál, így a DSLAM-ok Ethernet eszközökkel csatlakoztathatók.
Hozzáférési hálózatok átstrukturálása • Architektúra váltás: - egyenletes áttérés - teljes technológia váltás Átmeneti megoldások, meglévő hálózati kötöttségek - alkalmas hálózat (rész) felhasználása (fizikai/ átviteli) - részhálózatok alkalmassá tétele, - alkalmatlanok helyettesíteni átfedő, vagy al-hálózatokkal Áttérés folyamata a szolgáltatási igények és meglévő kötöttségekhez igazodik