Karakterek ábrázolása

1. Karakterek ábrázolása

2. A karakterek kódolásának elve • Az ASCII, Unicode kódolási rendszerek elvei, előnyök, hátrányok • A bittérképes betűképtárolás elve • A bittérképes betűképtárolás alkalmazása, előnyök, hátrányok • A kontúrvonalas betűképtárolás elve • A kontúrvonalas betűképtárolás alkalmazása, előnyök, hátrányok

3. Karakter kódolás elve: • A számítógép és a külvilág, vagy egy másik számítógép közötti kapcsolat megvalósítása során az információk átvitele kódolva történik. A bitcsoportoknak - amelyek elvileg tetszőleges számú bitből állhatnak - jelentést tulajdonítunk akkor kódolást végzünk. • Az információátvitele során ezeket a bitcsoportokat továbbítjuk és a vevő oldalon a jelentésének megfelelően értelmezzük (dekódoljuk).

4. Egy karakter kódtábla vagy karakterkészlet (néha használják a codepage kifejezést) egy párokból álló sorozat. • egyik eleme a kód • a másik pedig egy adott halmaz egy karaktere • A pár kód része általában egy egész szám, vagy azok sorozata, byte vagy azok sorozata, vagy elektromos impulzus, vagy bármi egyéb, amit a számítógép tárolójában szövegként tárolni lehet, illetve adatátviteli hálózaton, mint szöveg, továbbítható.Egy mindenki által ismert példa erre a Morzekód: ami betűkhöz latin ábécé a távíró billentyű rövid vagy hosszú lenyomását rendeli.

5. Az ASCII KódrendszerAmerican Standard Code for Information Interchange • Az ASCII, amely betűk, számok és más szimbólumokhoz rendelt integer, amelyet egy 7-bites bináris számként értelmez. Általában ezt a 7-bites számot kiegészítik egy külön 0 bittel, így 8-bites byte formában tárolják, és kezelik.

6. Az ASCII karakterkészlet 128 hétbites, különböző kódot tartalmaz, amelyik mindegyike egy egyedi karaktert reprezentál.

7. Az ANSI szabvány az ASCII karakterkészlet definiálásakor a kódokat két fő csoportba osztotta: grafikus karakterek és vezérlő karakterek csoportjába. • 1. Grafikus karakterek alatt a megjeleníthető, látható, nyomtatható karaktereket értjük. • 2. A vezérlőkarakterek: a vezérlő karakterek, a megjelenítés vezérlésére, formájának kialakítására, valamint az információcsere vezérlésére szolgálnak. • három kategóriába soroljuk: • - információcsere vezérlők, • - formátumot befolyásolók • - információ elkülönítők. • Az első 32 karakter, és az utolsó DEL karakter tartozik ezekbe a kategóriákba.

9. ASCII után először az úgynevezett Latin-1 kódolás terjedt el, ami tartalmazza az összes angol nyelvhez szükséges betűt, illetve számos európai nyelv betűit, de például a magyar „ő” és „ű” betűket nem (ezek helyett – helytelenül – gyakran használják a hullámos illetve a kalapos betűket: û ô vagy õ). Magyarhoz lehet azonban a Latin-2(közép-európai) kódolást is használni, ami ismeri az ő és ű betűinket, de nem ismer más fontos betűket, például a cirill, görög, vagy például az örmény, indiai, arab és héber betűket, a kínai írásjegyeket és a japán kanákat

10. Az UNICODE: • Az Unicode nemzetközi szabvány (ejtsd: unikód vagy junikód) a különböző írásrendszerek egységes kódolását és használatát írja le. Az Unicode nem csak a kódolással, hanem a karakterek osztályozásával, megjelenítésével és használatával is részletesen foglalkozik.

11. A Unicode szabvány 16 biten tárolt síkokra osztja a szabvány legutóbbi változatában rögzített mintegy 100 ezer karaktert.

12. Legelterjedtebb kódolásai • (UTF - Unicode Transformation Format) • UTF32 -4 bájtos (32 bites) • UTF16- 16 v. 32 bites (változó hosszúságú) • UTF8- 8 bites

13. Unicode 1.0 kódrendszer a világ összes írott ABC-jének kódolását tartalmazza.

14. UNICODE előnyei: • 1. Teljesség Az Unicode-t úgy tervezték, hogy a szövegek létrehozásához használt összes karaktert tartalmazza, ebbe még olyan "holt" nyelvek is beletartoznak mint pl. a szankszkrit.

15. 2. Egyszerűség és hatékonyság Minden Unicode kód azonos, 16 bites hosszúságú és mindegyik egy tényleges létező karaktert reprezentál. Nincsenek sem vezérlő kódok sem vezérlő kódsorozatok. Ezek mind bonyolultabbá teszik a számítógépes szövegkezelést és feldolgozást.

16. 3. Egyértelműség Minden kód egyértelműen egy karaktert jelent. Ezért egy karakter hibás olvasásakor csak egy a hibás és nincs előre mutató következménye.

17. 4. Pontosság Minden kódolt karakter szabványos, a nyelvi szakértõk által ismert és elfogadott.

18. Betűábrázolás:

19. Betűábrázolás: • A tipográfiában a betűkép egy összhangba hozott betűterv sorozat, ami egy teljes ábécét alkot, amelyet nyomtatásban vagy a számítógép képernyőjén meg lehet jeleníteni. • A betűtípus betűrajzolatok sorozata, melyek egy bizonyos betűképen belüli karaktereket írnak le egy karakterkészletben. • Betűcsaládnak nevezzük az azonos grafikus jellemzőkkel és formai sajátosságokkal rendelkező betűk összességét

20. A digitális betűtípusokban a karakterek képeit kétféleképpen lehet ábrázolni: • 1. bittérképként (bittérképes betűtípus) • 2. vagy jobb minőségű, görbékből álló kontúr-betűtípusként („vektoros betűtípus”).

21. A Windows operációs rendszerben megtalálhatjuk • - a TrueType, méretezhető vektorbetűket (kiterjesztésük .ttf) • - és a bittérképes rendszerfontokat (kiterjesztésük .fon).

22. A lényeges különbség közöttük: • - A raszteres betűk megjelenítése egy az egyben a letárolt képpont-információk alapján történik, • - A vektoros betűk méretezhetők, azaz ha egy vektoros betű méreteit megadjuk, akkor a betűcsaládnak megfelelő programrész először kiolvassa a betű körvonal információit és kiszámítja, hogy az adott méretben a vonalak hol helyezkednek el, így megkapja a betű határoló körvonalait, ebből határozza meg a megjelenítéskor érintett pixeleket.

23. Bittérképes ábrázolás: • A képek, betűk, ábrák stb. meghatározott számú képpontokból (pixelekből) állnak. (raszter Font) A meghatározottszámú kifejezés azt jelenti, hogy nagyításkor a képet alkotó pixelek (négyzetek) mérete, és nem a száma változik, pixelesedik a kép. • Pixel: képpont. képpont, a bittérképes kép legkisebb önálló eleme. A letapogatott képeredeti vagy a monitor egy pontja, amelyen belül minden elemi felület fénytani tulajdonságát azonosnak vesszük, vagyis a pixel által határolt felület egy átlag értéket képvisel, ha valamilyen tulajdonságát fénytani adatokkal adjuk meg

24. Raszter font jellemzői • Raszter font: a betű alakját raszterkép-ként tárolja –felbontás egyszer és mindenkorra meghatározott, –külön képernyő-és nyomtató betűkészlet szükséges az eltérő felbontás miatt, –minden betűmérethez (fokozathoz) külön készlet kell, +felbontáshoz, mérethez optimalizálható a betű alakja (főleg kis méreteknél fontos).

25. Körvonalas betűkészletek • Körvonalas font: az egyes betűk kontúrját Bèzier-görbék segítségével írja le, a belsejét kitölti (pl. Open-Type, TrueType, Type1 fontok) • +tetszőlegesen kicsinyíthető, nagyítható, elforgatható, torzítható, • +ugyanaz a leírás használható a kép-ernyőn való megjelenítéshez és nyomtatáshoz, • +alávágási táblázat (kerningtable), • –torzítások eredménye sokszor kétséges, • –képernyőn kis méretben olvashatatlan(helyettesítő bitmapfont kell), • –kis méretben nem ad arányos betűképet.

26. Bèzier-görbe

27. Vektor font: -A betű alakját a középvonallal írja lenincs kitöltés, -egyébként minden igaz rá, ami a körvonalas fontokra, -CAD programok használják

28. VÉGE

29. Betűcsaládok, betűváltozatok

30. A font fogalma • A Type 1 típusú font állományai, az állományokban tárolt adatcsoportok • A True type fontok sajátosságai • Az Open type fontok sajátosságai • A fontok alkalmazásának jogi vonatkozásai • A fontok telepítése, aktiválása, deaktiválása fontkezelő programokkal • A fontokkal kapcsolatos teendők nyomtatáskor

31. A font fogalma: • A számítógépen egy-egy fájlban rögzített névvel ellátott karakterek összessége. • Font alatt mindig egy jelkészletet értünk, melyben lehetnek betűk, számok, matematikai szimbólumok stb. Ha szöveges információk kezeléséről van szó, akkor a font mindig egy betűkből álló jelkészletet jelent.

32. Betűcsalád fogalma • Betűcsaládnak nevezzük az azonos grafikus jellemzőkkel és formai sajátosságokkal rendelkező betűk összességét.

33. Betűtípusok • A karakterek több féle típusúak lehetnek. • Ez azt jelenti, hogy a különböző betűtípusokhoz tartozó karaktereknek más az alakja (például van talpa a betűknek vagy nincs, milyen formán hajlanak az ívek, mennyire díszes vagy hivatalos kinézetűek a jelek).

34. Szövegformázási szempontból a betűtípusok két nagyobb csoportra oszthatók: • Szöveg • talpas és • talpatlan betűket. • reklámbetűk

35. Betűválasztási szabályok: • Mindig a szöveg határozza meg, milyen betűtípust alkalmazunk. • Hosszabb szöveget általában nem reklámbetűkkel írunk. • A hosszú szövegekhez használjunk talpas betűket (Serif), mert jobban olvashatóak, a betűk alján, illetve tetején levő kis vonalkák ugyanis vezetik a szemet. • A talpatlan betűket (Sans Serif) elsősorban címekhez, rövid szövegekhez használjuk.

36. Elterjedt betűtípusok • TrueType betűtípus • a TrueType, méretezhető vektorgrafikus betűcsalád (kiterjesztésük .ttf) • Minden betűtípusnak saját neve van, amely azonosítja: pl. a Times New Roman, Arial, Courier New, Brush Script, Algerian, Verdana, Garamond, Desdemona

37. "TrueType" fogalma. • Jelentése: úgy néz ki a monitoron, ahogy a nyomtatón fog. • Ez elméletileg igaz, gyakorlatilag nem 100 %, különösen a gyengébb nyomtatók esetén.

38. Az OpenType az Adobe és a Microsoft által kifejlesztett keresztplatformos betűformátum-leírás. Az OpenType alapja az Unicode, valójában a TrueType „sfnt” (leíró rész, amelynek alapján görbékből megrajzolható a betű, az adatok további információt adnak kódjára, méretezésére, elnevezésére, PostScriptbesorolására, kernelésére stb. nézve).

39. Formátumának továbbfejlesztett változata, amely támogatja a PostScript betűformátumot, és újabb tipográfiai beállításokat kínál. A TrueType betű .ttf vagy .ttc kiterjesztésű, amíg a PostScript alapú OpenType állomány .otf végződésű.