120 likes | 201 Views
A nők foglalkoztatása, családi napközi, atipikus foglalkozatás,. Budapest 2011. június 9. 1. Helyzetértékelés. Rendkívül alacsony foglalkoztatási szint – 60,5%-os foglalkoztatási ráta (2009) Viszonylag magas munkanélküliség - 10,1% (2009)
E N D
A nők foglalkoztatása, családi napközi, atipikus foglalkozatás, Budapest 2011. június 9.
1. Helyzetértékelés • Rendkívül alacsony foglalkoztatási szint – 60,5%-os foglalkoztatási ráta (2009) • Viszonylag magas munkanélküliség - 10,1% (2009) • Az elmúlt évek kormányzati intézkedései nem hoztak érdemi javulást a foglalkoztatásban • A gazdasági válság hatására romlott a munkaerő-piaci helyzet • 2010 - a munkavállalási korú népesség alig fele foglalkoztatott és a társadalom széles rétegei kiszorultak a munkaerőpiacról
2. Kihívások a munkaerőpiac kínálati oldalán • A válság következtében megnőtt munkanélküliség (az álláskeresők megváltozott összetétele) • Jelentős régiós és területi foglalkoztatási egyenlőtlenségek • Fiatalok, pályakezdők elhelyezkedésének korlátai • Az idősebb munkavállalók korai kivonulása a munkaerőpiacról • Az alacsony iskolai végzettségűek, szakképzetlenek kiszorulása a foglalkoztatásból • A kisgyermeket nevelő szülők alacsony munkaerő-piaci jelenléte - a munka és a családi élet összehangolásának nehézségei
A nők munkaerőpiaci helyzete • Magyarországon lényegesen kevesebb nő van jelen a munkaerőpiacon, mint az Unió többi országaiban, • Hazánkban a munkavállalási korú nők inaktivitási aránya 44,7% , EU átlag: 35,7%, • A 30-35 év közötti inaktívak több, mint 80%-a nő, • A 40-49 év közötti nők aktivitási rátája magasabb az uniós átlagnál, míg a 15-24 éves korosztályé 20 százalékponttal elmarad az EU átlagtól, • A nők foglalkoztatási rátája 2010-ben 50,6% volt, • A fiatal nők alacsony munkaerőpiaci részvételének okai: • Alacsony az oktatás melletti munkavégzés aránya, • Családi kötöttségek - gyermekgondozás
Munkavégzés és családi kötelezettsége A foglalkoztatás bővítésének egyik meghatározó tényezője a nők munkaerő-piaci részvételének növelése KSH felmérés eredményei • 2011. II. negyedévében a 15-64 éves népesség 26,6%-a, a megfelelő korú nők 28,8%-a gondoskodott 15 évesnél fiatalabb gyermekről, • A nők egyharmada nyilatkozta, hogy a gyermeknevelés hatással van munkaerő-piaci státuszára, • A munkavállalást befolyásoló további tényezők: a gyermekek kora, száma, az anya iskolai végzettsége, stb., • Az alacsonyabb képzettségűeket nem ösztönzi a munkavállalásra a gyermeknevelési támogatás összege és a kereset közötti minimális különbség, • De: a gyermekgondozási ellátást igénybe vevők több, mint 70%-a tervezi az ellátás lejártát követő munkavállalást!
A gyermekintézmények szerepe a munkavállalásban A megfelelő gyermekintézményi hálózat kedvezően befolyásolja a nők munkavállalása és a gyermekvállalás közötti negatív kapcsolatot. • A jelenlegi intézményhálózat nem elégíti ki a tényleges szükségletet, • Családi napközi: hiánypótló szerep! • A családi napközi előnyei a munkavállalásban • Rugalmas rendszer • Kistelepülésen is megfelelő ellátást tud biztosítani • Javítja a nők munkavállalási esélyeit • Növeli a család egzisztenciális biztonságát, • Javítja a kistelepülések esélyegyenlőségét a gyermekjóléti szolgáltatások területén, • Munkahelyteremtő hatása van 2011. Január 1-től az önkormányzatok a szolgáltatást családi napközi támogatásával is biztosíthatják.
A foglalkoztatáspolitika intézkedéseinek kiemelt célcsoportjai • alacsony iskolai végzettségűek, • pályakezdők, • 50 éven felüliek, • kisgyermekes nők • megváltozott munkaképességű személyek. A foglalkoztatáspolitika intézkedéseinek fő területei • Aktív munkaerő-piaci politikák, munkaerő-piaci programok, • Közvetlen támogatás a munkahelyteremtéshez, • A család és a munka összeegyeztetését segítő programok, • A versenyképes tudás megszerzésének támogatása, • A szakképzés rendszerének fejlesztése, • A rugalmas foglalkoztatás feltételeinek biztosítása.
A nők foglalkoztatását elősegítő intézkedések Szükség van a munkaerő-kereslet és a munkaerő-kínálat ösztönzésére is. • Foglalkoztathatóság javítása – támogatott munkaerőpiaci képzés • Bértámogatás – a munkaerőköltségek csökkentésére, • Start-plusz program – célzott járulékkedvezmény, • Korábbi munkahelyre történő visszatéréshez kapcsolódó járulékkedvezmény • Atipikus foglalkoztatás támogatása • Részmunkaidő – 2010-ben az összes foglalkoztatott 5,8%-a, a nők 8%-a dolgozott részidőben (EU országok átlaga: 31%), • Távmunka – a rendszeresen távmunkában foglalkoztatottak aránya 1% volt, és további 1% végzett alkalmanként távmunkát 2008-ban
A munka és család összehangolásának segítése Kiemelt kormányzati prioritás Intézkedések: • Családi adókedvezmény • Rugalmas foglalkoztatás támogatása • Részmunkaidős munkavégzés ösztönzése • Napközbeni gyermekellátási férőhelyek bővítése • TÁMOP 2.4.5. Munka és magánélet összehangolását segítő intézkedések • Pályázat 2011. második felében • Munkahelyi komponens : munkahelyi gyermekellátási szolgáltatások bevezetésének támogatása • Helyi kezdeményezéseket támogató komponens: helyi szinten rugalmas gyermekellátási (pl. családi napközi) szolgáltatások bevezetésének támogatása