1 / 52

Az elnyomás formái és „gépezete” Tk (Sz)-Történelem IV- 178/179.old, 189/190.old

Az elnyomás formái és „gépezete” Tk (Sz)-Történelem IV- 178/179.old, 189/190.old. 10.3 A.) Az ötvenes évek jellemzői a rendszer működése a Rákosi korszakban B.) Életmód minden napok. RÁKOSI MÁTYÁS. RÁKOSI MÁTYÁS. RÁKOSI MÁTYÁS.

suchin
Download Presentation

Az elnyomás formái és „gépezete” Tk (Sz)-Történelem IV- 178/179.old, 189/190.old

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. Az elnyomás formái és „gépezete” Tk (Sz)-Történelem IV- 178/179.old, 189/190.old 10.3 A.) Az ötvenes évek jellemzői a rendszer működése a Rákosi korszakbanB.) Életmód minden napok

  2. RÁKOSI MÁTYÁS

  3. RÁKOSI MÁTYÁS

  4. RÁKOSI MÁTYÁS Budapest, 1947. április 21. Készítik Rákosi Mátyás óriási, kétméteres portréját a közelgő május elsejére a Mezőkémia Rt.-ben MAFIRT: Rév Miklós

  5. RÁKOSI MÁTYÁS

  6. Újpest, 1947. április 3. A Magyar Kommunista Párt aktivistái teherautón haladnak a Deák utcán az MKP újpesti székháza felé, a Szabad Nép napilap első széleskörű kultúrnapján. (MAFIRT: Kovács Géza) Szabad Nép

  7. Rajk László

  8. Budapest, 1947. szeptember 6. Rákosi Mátyás, a Magyar Kommunista Párt főtitkára beszédet mond a párt nagygyűlésén, a Hősök terén, ahol százezres tömeg követeli a "kék cédulás" választások nyomán kialakult kormányválság megoldását. Mellette a párt vezetőségének tagjai, balra Szabó Piroska és Gerő Ernő, jobbra Rajk László és Révai József láthatók. MAFIRT: Bauer Sándor MKP 22,3%

  9. Kádár János Péter Gábor Budapest, 1948. január 22. (b-j) Péter Gábor, az Államvédelmi Osztály vezetője és Kádár János, a Magyar Kommunista Párt főtitkárhelyettese beszélget a Park Klubban, a román vendégek tiszteletére rendezett fogadáson, amikor Petru Groza miniszterelnök vezetésével román kormányküldöttség tett hivatalos látogatást Budapesten. (Magyar Fotó: Kovács Géza)

  10. Recskimunkatábor Budapest, 1949. április. A MÁVAG dolgozói csapatzászlót adományoznak az Államvédelmi Hatóságnak. Szalagkötés a zászlóra. Propaganda felvétel, 1949. áprilisából. MTI Fotó Recsk. A Rákosi-korszak fontos jellemzője az engedetlenekkel és a potenciális riválisokkal való leszámolás, s egy olyan rendszer működtetése volt, amely lényegében az egész társadalmat rettegésben tartotta. ( A recski munkatábor külső felvétele. MTI Fotó)‏ ÁVH Zubor Zalán  http://www.magyartudat.com/zubor-zalan-veletek-fogjuk-megzsirozni-a-foldet-hortobagy-hideglelos-honapjai/

  11. Nagy Imre 1945-55 között volt Földművelési miniszter belügyminiszter miniszterelnök Budapest, 1954. október 24. Nagy Imre miniszterelnök fiatal népviseletes nővel táncol a Hazafias Népfront Kongresszusa résztvevői tiszteletére rendezett fogadáson. MTI Fotó: Bartal Ferenc

  12. SZEB 1945 nov. választás Kisgazdapárt Koalíciós kormány Tk (Sz) F: 181(9) old. Rákosi Mátyás Tildy Zoltán Belügy hadügy Gazdasági Főtanács

  13. 1946 elején a Kisgazdapárt kísérletet tett arra, hogy választási eredményei arányában kiterjessze pozícióit a helyi közigazgatásokban és a rendőrségnél (arányosítás), másfelől programjába iktatta a földosztás során elkövetett jogsértések orvoslását. Baloldali Blokk 1946 március „Ki a nép ellenségeivel a koalícióból!” „A földet vissza nem adunk!” A tömeggyűlésen mintegy 300 ezre vettek részt. Az un. Baloldali Blokk a Kisgazdapártot nyomás alá vették A Baloldali Blokk tüntetése az Andrássy úton 1946. március 7.(Legújabbkori Történeti Múzeum ) de A kisgazdapártot nem a Baloldali Blokk által felkorbácsolt tömeghangulat, hanem a külpolitikai okok késztették meghátrálásra. Az amerikai és brit diplomatákugyanis azt tanácsolták Nagy Ferenc miniszterelnöknek, hogy „Magyarországnak mindent meg kell tennie a Szovjetunióval való minél bensőségesebb viszony érdekében”

  14. „Szakámitaktika” Kovács Béla földművelésügyi miniszter Földreformmal kapcsolatos szabálytalanságok felvetője lemond Kizártak 20 ”reakciós” országgyűlési képviselőt a pártból „B-listázás" „Lex Sulyok” amelynek során 60 ezer embert bocsátottak el. a Baloldali Blokk politikai szempontjai alapján történtek, 1946. július 1500 „reakciós”szervezet feloszlatása

  15. Magyar Testvéri Közösség Kovács Béla módszeresen láttak hozzá a kisgazdapárt felmorzsolásához. 1946 folyamán előbb csak egy-egy kisebb csoportot választottak le az FKgP-ről. Az év második felében azután megkonstruálták az ún. "köztársaságellenes összeesküvést", mely a parlament többségi pártjának teljes szétverésést célozta. 1947 elején sikerült rávenniük a megszálló szovjet katonai hatóságokat arra, hogy a rivális kisgazdák főtitkárát, Kovács Bélát ők tartóztassák le. Nagy Ferenc, az ugyancsak kisgazda miniszterelnök - hogy ezt a sorsot elkerülje - külföldre menekült. A Kommunista Párt ennek a nagyszabású akciósorozatnak az eredményét kívánta törvényesíteni 1947 nyarán, az új parlamenti választások kiírásával. 1947. február 25 Nagy Ferenc miniszterelnök Kék cédulás választások Kékcédulák 1947-ben. A visszaélések választása http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/kekcedulak_1947_ben_a_visszaelesek_valasztasa/ Böhm Vilmos: AZ 1947-ES VÁLASZTÁSOK http://beszelo.c3.hu/cikkek/az-1947-es-valasztasok

  16. PÁRIZSI BÉKE Visszaállították a trianoni határokat 1947.február 10. SZEB és a megszállás megszűnt „az Ausztriai szovjet megszállási övezettel való összeköttetés fenntartása érdekében” Szovjet csapatok Magyarországon maradtak Magyar hadsereg: 65000 fő 300 millió dollár jóvátétel

  17. A pártállami rendszer kiépülése és működése

  18. 1946-48 A kommunista párt felmorzsolta koalíciós partnereit, az 1947-es „ kék cédulás”választásokat követően kiszorították a politikai életből a demokrácia utolsó képviselőit is. K O M I N F O R M I Szalámi taktika megfélemlítés demagógia Kis lépésekben térnyerés Tk 6-278.old: A „szalámi taktika” alkalmazásánál és az1947-es választási eredménynél súlyosabb következményekkel járt a FKGP, s általában a magyar demokrácia sorsának alakulására a Kominform megalakulása.

  19. TK (SK)-190: A Kominform útmutatása alpján a parasztpártokat követően a szociáldemokrata „testvérpártot” kellett eltávolítani a hatalomból az államosítások felgyorsításával egyidőben...1947 őszétől a kommunisták egyre hevesebb támadásokat intéztek a demokratikus eszményeik mellett kitartó szociáldemokrata vezetők: Kéthly Anna, Bán Antal, Szélig Imre és társaik ellen,1948 elején a kommunista barát szociáldemokrata vezetők Marosán Györgyel az élen – puccsszerűen eltávolították őket a párt éléről, s rövidesen a pártból is. Ezt követően megrendezték az un egyesülési kongresszust. Szakasits Árpád és Rákosi Mátyás az egyesülési kongresszuson 1948-ban a kommunista és szociáldemokrata pártok képviselői – a kommunisták programja alpján kimodták, a két munkáspárt egyesülését, és létrehozták a MDP Elnöke:Szakasits Árpád, főtitkára Rákosi Mátyás. Ezzel formálisan is létrejött a proletárdiktatúra amelyben lényegében három ember tartotta a hatalmat a kezében Gerő Ernő Farkas Mihály Rákosi Mátyás A kulturális és ideológiai kérdésekben Révai József befolyása érvénysült

  20. EGYPÁRTI DIKTATÚRA legsúlyosabb időszaka „Rákosi-korszak” „ötvenes évek” (1948/49-1956) 1949 a kommunisták megrendezték az első egypárti választásokat. Egypárti parlament elfogadta a szovjet tipusú - Új alkotmány Rögzítette a kommunista párt vezető szerepét Rákosi Mátyás Köztársasági elnök szerepét át vette az Elnöki Tanács Elnöke: Szakasits Árpád Az önkormányzati rendszer helyett kiépült a központi akaratot végrehajtó Tanácszendszer (1950)

  21. I Az egypárt rendszer kiépítésével párhuzamoasan 1945- állami vállalat 10% 1946. jún. szénbányák Államosítás 22% Fontosabb nehézipari üzemek 1946.dec. 43% Nagybankok, iparvállalatok 1946.dec. 50% 100 munkásnál többet foglalkoztató iparvállalatok 1948. márc. 84% 1949.dec.-100% 1949-ben a nagykereskedelmet, a 10 munkásnál nagyobb üzemeket, majd kisipari és kiskereskedelem döntő részét államosították. Megvalósult az állam és azt kézben tartó párt mindenhatósága

  22. Támadás az egyház ellen Tk (SK)-191. old: Az ateizmust hirdető kommunisták kezdettől céljuknak tekintették a vallások elleni küzdelmet, s amint lehetett támadást inítottak az egyházak ellen. Mindszenty József Mindenekelőtt a velük határozottan szembenálló bíboros érseket igyekeztek eltávolítani a közéletből.1948 karácsonyán letartoztatták, és hamis vádak alpján életfolytiglani szabadságvesztésre ítélték. Bíboros, érsek a katolikus egyház feje Ugyancsak bebörtönözték Ravasz László Ordass Lajos Reformártus püspököt Evagélkus püspököt Rajtuk kivül még nagyon sok papot egyházi személyt hurcoltak meg és börtönöztek be. Az egyházakat szerződések aláírására kényszerítették, amelyekben el kellett ismerniük korlátozott jogállásukat, iskoláik csaknem teljes elvételét és a szerzetes rendek nagyrészének feloszlatását.

  23. Éberség fokozása – „Az osztályharc éleződik” Tk (SK)IV.-190/191.old:Az ellenfelitől megszabadult kommunista vezetés -követve a szovjet példát- hozzálátott a „saját táborába befészkelődött ellenség” felkutatásához. A Kegyetlenkedésekkel és törvényteleségekkel tarkított akciók végrehajtásának jó eszközei voltak a Koncepciósperek AVH 1949-ben-mint imperialista kémet- letartoztatták, majd kivégezték Rajk Lászlót és társait. 1950-ben a kommunistákkal egyesülő szociáldemokrata politikuskat távolították el a hatalomból. Szakasits Árpádot házi örizetbe helyezték, Marosán Györgyöt és társait bebörtönözték.1951-ben újabb kommunista vezetőket tartoztattk le, köztük Donáth Ferencet, Kádár Jánost, Losonczy Gézát, stb. Farkas Mihály hadügyminiszter vezérezredesi és Péter Gábor, az AVH főnöke altábornagyi egyenruhában Mindez azonban a jéghegy csúcsa volt. Az osztályharc éleződésének elmélete újabb és újabb ellenséget követelt. Sok mérnököt és közgazdászt ítéltek el gazdasági bűncselekmény vádjával. Osztályidegennek vagy osztály ellenségnek mínősítették a polgári értelmiséget, akiknek ezreitől vették el otthonaikat, kényszerlakhelyre telepítve őket, zömmel a Hortobágyra, embertelen körülmények közé. Akit letartoztattak és az ÁVH karmai közé került, abból válogatott kínzásokkal kikényszerítették a beismerő vallomást.1949-53 között 650 ezer ember ellen folytak eljárások, s több mint 390 ezret el is ítéltek. Ezenkívül több mint800 ezer embert sújtottak rendőrségi bűntetéssel

  24. „vas és acél országa” A Gerő irányította gazdaságpolitika a parasztság kiuzsorázásával akarta előteremteni az erőltetettiparosítás költségeit. Az új nagyberuházások (Sztaálini Vasmű) azonban mind a nehézipar, azaz a hadiipar céljait szoláglták. Jellemző, hogy1952-ben a nemzeti jövedelem 25% fordították hadikiadásokra, majdnem annyit mint 1942-ben. Mindamellett elhanyagolták a fogyasztói ipart és szolgáltatásokat (közlekedés, hírközlés, lakás, egészségügy, oktatás). Amíg a Horthy korszakban a nemzeti jövedelem felét forították e területekre, az ötvenes években csak a harmadát. Beszolgáltatási rendszer Kulákok üldözése

  25. A XIX. századi iparosítási elképzelések –párosulva az elmaradott szovjet technikával- kétszeresen is „biztosították” a hátrányos gazdasági helyzet kialakulását. Ehhez járult még a munkaverseny –mozgalomba kényszerítettek komlytalan teljesítménye és hanyag munkája. 1953-ra a magyar nép teljesen elnyomorodott. Utolsó tartalékait is felélte, és mire régen nem volt példa- családok sokasága éhezett. A bérből és fizetésből élők keresete 20%-kal volt alacsonyabb mint 1949-ben. A félelemnél csak a kiábrándultság és a gyülőlet volt erősebb.

  26. A gazdasági fejlesztés középpontjában a gyors iparosítás -é „vas és acél országa” Nyersanyag bázis hiánya Elmaradott technikai színt Extenzív fejlődés Új erőforrások bevonás Iparban foglalkoztatottak száma 50% növekedett Sztahanovista mozgalom Munkateljesítmény fokozására Békekölcsön A finanszírozás és az elvonás egyik eszköze

  27. Szovjet hadsereg jelenlétének következményei MKP SZEB FKgP szétverése államosítás Szalámi taktika ? Kovács Béla Koncepciós perek Civil szervezetek feloszlatása Államellenes összeesküvés Nagy Ferenc Párizsi béke 1947 ! Hidegháború Kékcédulás választások 1948 Fordulat éve MDP Rákosi Mátyás 1949 Személyi kultusz „vas és acél országa”

  28. 10. Az alábbi feladat a Rákosi-korszakra vonatkozik. Döntse el, hogy a források közül melyikből szerezhetők meg a felsorolt információk! (Tegyen X jelet a megfelelő helyre!) (Elemenként 0,5 pont.)

  29. Társadalmi csoportok Cukor(kg) Liszt(kg) Cukor(kg) Liszt (kg) Üzemek, gyárak kitüntetett dolgozói, bányászok stb. 1,2 2,4 1 2,4 Állami alkalmazottak 1 1,6 0,8 1,6 Szabadfoglalkozásúak, kisiparosok, kiskereskedők, parasztok, háztartásbeliek stb. 0,75 1,2 0,55 1,2 12 év alatti gyerekek 0,75 1,2 0,75 1,2 Jegyrendszer Magyarországon 1951-ben (cukor és liszt fejadagok hó/fő)

  30. „A mi udvarunkban lakik egy péksegéd. Ő mesélte, hogy akármennyi kenyeret sütnek az üzemükben, mind elfogy. Feltűnt nekünk itt a körzetben, hogy Vecsésről, Üllőről nap mint nap bejárnak egyesek, s 4-5 kenyeret is elhordanak zsákban. Pedig 4-5 kenyér naponta nem kell egy családnak, ha csak azon élne is. De biztos ezek is kulákfélék, s állatokkal etetik fel a mi drága szép kenyerünket.” (Szabad Nép, 1951.január 5. Felszólalás a budapesti népnevelő értekezleten.)

  31. Tojásbeszolgáltatás Kiskunlacházán, 1952. július

  32. Információk Szöveg Táblázat Kép Egyik sem a) Az iparvárosok és Budapest előnyt élvezett a többi településsel szemben. b) A jegyrendszer és a fejadagok elégedetlenséget szültek Magyarországon. c) Az elégtelen ellátást a hatalom a kulákok elleni hangulatkeltésre is felhasználta. d) A beszolgáltatási rendszer alapvető élelmiszerekre is kiterjedt. 2 pont

  33. 1947 az FKGP szétzilálása (vezetöik emigrálni kényszerültek) után megtartott választásokon a kommunista párt csalások révén (Kékcédulák) a szavazatok 22,27 %-ával a legerösebb parlamenti párt lesz. Az év végén államosítják a nagybankokat és vállalataikat. Júniusban kezdödik meg a Nyugat-Berlin körüli blokád. 1948 Az elözöév öszétöl a kommunisták egyre hevesebb támadásokat intéztek a demokratikus eszményeik mellett kitartó szociáldemokrata vezetök (Kéthly Anna, Bán Antal stb.) ellen, majd Marosán Gy. vezetésével puccsszerüen eltávolították öket a párt éléröl. Az ún. Egyesülési Kongresszuson - a kommunisták programja alapján - létrehozták a magyar Dolgozók Pártját, elnöke Szakasits Árpád, fötitkára Rákosi Mátyás, ezzel formálisan is létrejött a proletárdiktatúra.

  34. 20. A feladat a Rákosi-korszakról szól. (hosszú) Elemezze a dokumentumok és ismeretei segítségével a Rákosi-korszak főbb jellegzetességeit! Elemzésében térjen ki az ipar és a mezőgazdaság átalakítására, utaljon a politikai és a mindennapi élet főbb jellemzőire!

  35. „Gyáriparunk termelése 1949-hez képest 1954-re az eredetileg előirányzott 86,4% helyett legalább 200%-kal emelkedjék. Ezen belül a nehézipar termelésének az eredetileg előirányzott 104,3% helyett legalább 280%-kal kell emelkednie. A könnyűipar termelésének legalább 145%-kal kell emelkednie.” (Részletek az MDP II. Kongresszusának határozatából, 1951)

  36. „Tudom, hogy ebből a csarnokból indult el a verseny és hogy a termelés hirtelen, eddig nem ismert magasba szökött. Ez az új. Az emelkedő termelési görbék hosszú megbeszéléseket, üzemi értekezleteket, pártnapokat, kultúrestéket takarnak. Ha nem állna szilárdan itt a Párt, amely épít és rombol, vezet és előremutat, megindult volna-e a verseny Diósgyőrben?” (Aczél Tamás: Diósgyőr – vasgyár)

  37. A mezőgazdasági földterület megoszlása a tulajdonosok szerint (ezer hold)

  38. „Egy középparasztnak 19,4 q volt a búzából a terménybeadási kötelezettsége. 37,8 q búzát adott be. Hány %-ra teljesítette beadási kötelezettségét?” (Számtanpélda az ötvenes évekből) „Az éberség – nélkülözhetetlen kommunista tulajdonság. Azt jelenti, hogy soha nem feledkezünk meg az osztályharcról, amely a munkások, a dolgozók hadserege és a kizsákmányolók hadserege között folyik, szakadatlanul, életre-halálra, a nép végső győzelméig.” (Szabad Nép 1951. május 30.)

  39. „Megy Rákosi a Tanácsba, Körülötte fia-lánya, Hangja cseng, mint ezüstharang, Feje fölött békegalamb. Jobbján munkás, balján paraszt.” (Gyermekvers)

  40. A recski munkatábor

  41. „A számítások szerint a létminimum elérése esetén a családok kiadásaik 48%-át fordították élelmiszerre, az ennél kisebb jövedelemmel rendelkezők pedig már mintegy 60%-át. Az évtized közepén a munkás- és alkalmazottcsaládok közel egynegyede nem táplálkozott a minimumnak megfelelően. A munkások egyharmadának nem volt télikabátja, közel felének egy szövetöltönye volt, a nők egyharmadának csak egy vagy még ennyi szövetruhája sem.” (Pető-Szakács: A hazai gazdaság négy évtizedének története)

  42. Érdekességek egyéb

  43. centenárium 1948 I Kossuth,Táncsics,Petőfi örökösei Rákosi Mátyás imperialisták Bérenc Három év múlva betiltották Kisgazdapárt nemzetáruló Révai Eltüntették a nemességet Kossuth mellől, és mindenkit aki nem proletár, ideológiai forgatókönyvet ír hogyan helyeződhet a kommunista párt a haladó hagyományok egyetlen igazi örökösének szerepébe

  44. Kötél és kötelék /Duncan Shiels: A Rajk fivérek /HVG 2007/15. szám - MURÁNYI GÁBOR http://www.vincekiado.hu/titles/rajks.html BIHARI PÉTER Családregény fekete-fehérbenLI. évfolyam 44. szám, 2007. november 2. /Élet és Irodalom http://www.boldogsag.net/index.php?option=com_content&view=article&id=21591:-duncan-shiels-a-rajk-fiverek&catid=1099:joevronto-koezelmult&Itemid=721 Előszó Duncan Shiels A Rajk fivérek című könyvének német kiadásához http://www.konradgyorgy.hu/cikkek.php?id=50

More Related