A pénztárak számvitele

1. A pénztárak számvitele Szűcs József főosztályvezető-helyettes Prudenciális Főigazgató-helyettesi Kabinet

2. Tartalomjegyzék helyett • Általános információk • szabályzatok, • a mérleg néhány fontosabb területe • az eredménykimutatás fontosabb területei • Egészség, önsegélyező pénztári specialitások • Az elszámoló egységes rendszer • Az éves beszámoló módosítása, újbóli közzététele

3. Számviteli politika a pénztár számvitele működésének meghatározó dokumentuma és a könyvvizsgáló egyik iránytűje • lényeges, jelentős, nem lényeges, nem jelentős • megbízható és valós összképet befolyásoló információk, • pénztári szolgáltatások teljesítésénél, • bef. pénzügyi eszközök, befektetések értékelésénél, • nettó hozamok egyéni és szolgáltatási számlákra történő felosztásánál, (önk. nyp. elsz. egység nélkül, ep, önseg.p.) • szolgáltatások fedezetének megállapításánál, • biztosításmatematikai elemzések alapadatainál

4. önkéntes nyugdíjpénztár által működtetett magánnyug-díjpénztár esetén a közös költségek megosztásánál, • számviteli politika keretében elkészítendő szabályozatok (mód: 90 nap a hat. lépéstől) • céltartalék képzési szabályzat • hozamfelosztási szabályzat, • szeparációs szabályzat, • saját vagyonkezelési és nyugdíjszolgáltatási szabályzat, • elszámolási szabályzat, • APEH-kel való egyeztetés szabályzata, • választható portfoliós szabályzat, • elszámoló egység kezelési szabályzat

5. A mérleg néhány fontosabb eleme • Az eszköz oldalon az eszközöket a mérlegben nem kell tartalékonként bontani, azonban az analitikában tételes hozzárendelés szükséges, • Tárgyi eszközök között az ingatlanok könyvvizsgáló által hitelesített értékét kell kimutatni, (a könyv-vizsgáló lefelé eltérhet az ingatlanok ingatlan-értékelő által megállapított értékétől (természetesen csak megfelelő indoklással) • Áruk között kell kimutatni a továbbértékesítésre beszerzett eszközöket, illetve a követelés fejében átvett eszközöket is,

6. Értékelési különbözet: mindig a könyvvizsgáló hitelesíti ezen összeget, • Tagdíjkövetelés előírása csak a bevallások alapján történhet (APEH, illetve 2004-2006. évre foglalkoztató) • Elévülés kérdése, • Követelés leírás • Számviteli törvény szerint • más pénztárba történő átlépés esetén a tagdíjhátralékot egyéb ráfordításként hitelezési veszteségként kell elszámolni (tagdíjkövetelés, meg nem fizetett tagdíjak tartalékának felhasználásával),

7. Bevételek aktív időbeli elhatárolása • az adóhatóság magánnyugdíjpénztári beszedési számláiról átutalt, • bevallási adatok hiányában beazonosíthatatlan pénzösszegből, • a tagdíjmegosztási arányok szerint a műk. tevékenységre jutó részt, • cél, hogy legyen működési bevétel kimutatva • felhasználható rész más • ebből az előző hónapban a működési és likviditási kockázatok fedezetére ténylegesen felhasznált összeg,

8. Céltartalékok kiemelt szerepe: • Fedezeti céltartalék, • egyéni számlákon jóváírt tagdíj célú bevételeket hármas bontásban, • mérlegfordulónapig beérkezett, pénzügyi mérlegforduló-napig rendezett, fedezeti portfolióban nyilvántartott • mérlegkészítésig beérkezett bevallási adatok alapján előírt, pénzügyileg rendezett, mérlegfordulónapon függő portfolióban nyilvántartott tételek, • mérlegkészítésig beérkezett bevallási adatok alapján előírt, de mérlegfordulónapot követően esedékes • hozamok kimutatása a főkönyvben és a mérlegben két részben • realizált hozam • értékelési különbözet

9. Működési céltartalék, (értékelési különbözet, és hagyományos céltartalék kategóriák), • Likviditási és kockázati céltartalék • Meg nem fizetett tagdíjak tartaléka átalakul, • negyedéves jelentésben a negyedév végéig pénzügyileg nem rendezett tételeket kell figyelembe venni, • a mérlegben a mérlegkészítés időpontjáig beérkezett, és pénzügyileg nem rendezett összeg jelenik meg, • Függő befizetések nyilvántartása elkülönítetten történik az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között, a hozamokat azonban a céltartalékok között mutatjuk ki,

10. Egyéni számlákról olyan analitikát kell vezetni, amelyről nyomon követhető minden egyéni számlát érintő terhelés és jóváírás jogcímenként elszámoló egységben és forintban, • A mérlegtételek értékelése alapvetően a számviteli törvény alapján történik. A pénztári vagyon (értékpapírok, pénzügyi instrumentumok) értékelése a befektetési kormányrendeletben meghatározott értékelési elvek szerint történik,

11. Az értékpapírok értékelését magánnyugdíjpénztáraknál és az 1 mrd. Ft-nál nagyobb vagyonnal rendelkező önkéntes nyugdíjpénztáraknál naponta kell elvégezni, a könyvviteli nyilvántartásokban naponta kell elvégezni visszamenőleg, • Az egyezőségeknek elszámoló egységes rendszerben hó végére vonatkozóan naponta fenn kell állnia,

12. Eredménykimutatás részei • Pénztár működési tevékenysége, • Pénztári szolgáltatások fedezete, • Likviditási és kockázati fedezet, • Függő befizetések befektetési hozamának fedezete (magán), • kiegészítő vállalkozási tevékenység mérleg szerinti eredménye (önkéntes), • Kiemelendő: a működési tevékenység eredményének vizsgálata pénzforgalmi kell legyen

13. Bevételi jogcímek: • Tagok által fizetett tagdíj, • Ideiglenesen munkajövedelemmel nem rendelkező tagok részére befizetett tagdíj célú támogatás, • Tagdíjkiegészítés, • Meg nem fizetett tagdíjak miatti tartalékképzés, • Utólag befolyt tagdíjak, • Adományok, támogatások,

14. Kiadási oldal eltér, hasonló és részletes bontás csak a befektetési tevékenységgel kapcsolatos bevételei és kiadásai között, • A függő tételek vonatkozásában a meghatározó a befektetési tevékenység,

15. Sajátos könyvvezetési előírások • A beazonosítatlan bevételeket az azonosításkor a megfelelő bevételi jogcímekre kell elszámolni, • A függő befizetések befektetéséből származó hozam beazonosításakor a hozamot közvetlenül a megfelelő tartalékra (működési, likviditási, fedezeti (ezen belül portfoliókra, klasszikus, kiegyensúlyozott, növekedési) kell elszámolni. • Követelés fejében átvett eszköz befektetéseknek, vagy árunak minősül és hozama mindenkire elszámolandó nem csak arra, aki követelése fejében átvették,

16. Egyezőségek • egyéni számlák egyenlegeinek összege és a fedezeti tartalék (szempontok), • felosztott és felosztás előtti hozamok egyezősége, • egyéni számla egyenlege egyenlő a darabszámnak és az elszámoló egység árfolyamnak a szorzatával, • letétkezelői igazolás, fordulónapi értékpapír állomány, • pénzügyi instrumentumok és a tartalékok,

17. Egészség és Önsegélyező Pénztári specialitások • Pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvezetés, azaz év közben csak a pénzmozgással járó tételeket rögzítik a főkönyvben, • analitikában minden olyan kötelezettséget nyilvántartanak, amely pénzmozgással nem jár, • év végén a mérlegben meg kell jeleníteni minden olyan tételt a tőkeváltozással szemben, ami pénzmozgással nem járt, azonban érinti a pénztár gazdálkodását,

18. Tőkeváltozásként kimutatandó tételek: • apport értéke (*/-), • saját kivitelezésű beruházás értéke, (+) • térítés nélkül átvett eszközök értéke,(+) • kötelezettségek állományának változása, (+/-) • követelések elszámolás, (+/-) • követelések, készletek, részesedések és értékpapírok értékvesztésének elszámolása, értékvesztése és visszaírása, (+/-)

19. Aktív – passzív pénzügyi elszámolások • Aktív pénzügyi elszámolások: végleges pénzkiadásként el nem számolható kifizetések, • előlegek, téves kifizetések, • (bevétel típusú) bankszámlák közötti, bankszámlák és házipénztár közötti átvezetések, • (bevétel típusú) vagyonkezelővel, értékpapír forgalmazóval kapcsolatos elszámolásokat

20. Passzív időbeli elszámolások: végleges pénzbevételként el nem számolható bevételek • kieg. vállalkozással kapcsolatos előlegek, • (kiadási típusú) bankszámlák közötti, bankszámlák és házipénztár közötti átvezetések, • (kiadási típusú) vagyonkezelővel, értékpapír forgalmazóval kapcsolatos elszámolásokat

21. Elszámoló egységes rendszer • elsődleges nyilvántartás az elszámoló egység, • a hozamfelosztás az árfolyamváltozásban jelenik meg, • portfoliók közötti átvezetési szabályok a befektetési kormányrendeletben, • Átállás az új rendszerre: • A pénztár közgyűlése által meghatározott napra (továbbiakban: átállás napja) vonatkozóan történik. (2009. jan.1 magán) • Az átállás napja csak a negyedév utolsó napja lehet. • átállás napjára 1 Ft = 1 elsz. egység, • max 2 tizedesjegyig lehet alábontani az elsz. egységek számát, • a fennmaradó részt, hozamot a hozamfelosztás után az aktuális árfolyamon érvényesíti a pénztár

22. Elszámoló egységes rendszer • Hibák javítása: • Javítás a hiba feltárását követő legközelebbi árfolyam megállapításkor történik, • a hiba bekövetkezésének időpontjára visszamenőleges hatállyal • a javítás során a hibás árfolyamot a helyes értékre kell módosítani minden olyan napra vonatkozóan, amelyen árfolyam kiszámítására került sor, s amelyet a feltárt hiba érintett, • a hiba hatását az érintettekkel (tagok, munkáltatók) legfeljebb 30 napon belül el kell elszámolni, kivéve ha: • az egy elszámoló egységre vonatkozó árfolyam különbség mértéke nem éri el a helyes árfolyam egy elszámoló egységre számított árfolyamának egy ezrelékét, vagy szabályzat szerint meghatározott kisebb mértéket, • a hibás és a helyes árfolyam különbségből származó elszámolási kötelezettség összegszerűen nem haladja meg érintettenként az ezer forintot, vagy szabályzat szerint kisebb összeget • ha a visszakérendő összeget a pénztár szabályzata szerint a működési, vagy likviditási tartalékból finanszírozzák.

23. Elszámoló egységes rendszer • Az árfolyam megállapítása: • munka naponta és hónap utolsó napjára történik, • a letétkezelő végzi, • az értékelést legkésőbb az értékelés vonatkozási napját követő második munkanapra kell elvégezni. (T+2) • A pénztárnak az árfolyamokat az értékelés napját követő negyedik munkanaptól lehet felhasználnia. (T+4) • Felfüggesztés: • elháríthatatlan külső ok, rendkívüli eset, Felügyelet tájékoztatása, • ha a portfoliók nettó eszközértéke megalapozottan nem állapítható meg.

24. Elszámoló egységes rendszer • árfolyam közzététele választható portfoliónként naponta a pénztár honlapján meg kell történjék, • a pénztárnak honlapján jelezni kell, hogy a Felügyelet honlapján az elszámoló egységek árfolyamára vonatkozóan összehasonlító adatok találhatók, • a közzététellel egyidőben a pénztár az elszámoló egységek árfolyamát be kell jelentenie a Felügyeletnek, • az árfolyamot a Felügyelet a honlapján közzéteszi, • a pénztárnak biztosítania kell, hogy az elszámoló egységek árfolyama honlapján bármikor visszakereshető és honlapjukról letölthető legyen,

25. Az éves beszámoló módosítása, újbóli közzététele • Az éves beszámoló részét képező mérleget és eredménykimutatást és a könyvvizsgálói záradékot, vagy a záradék megadásának elutasítását tartalmazó könyvvizsgálói jelentést a tárgyévet követő év június 30-ig a Pénzügyi közlönyben közzé kell tenni • Újbóli közzététel: • a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba esetén • egyébként a hiba a folyó könyvelés keretében javítandó, legfeljebb utalás a kiegészítő mellékletben erre,

26. Mi is az a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba • jelentős összegű hiba: számviteli politikában meghatározott értékhatár, vagy működési ered-mény, nyugdíjszolgáltatási, likviditási és kockázati céltartaék növelő, csökkentő értékeinek együttes összege nagyobb mint a mérlegfőösszeg 2 %-a, vagy 30 mill. Ft, (egészség, önseg. pénztár 5 mill Ft) • jelentős összegű hibák összevont értéke nagyobb mint a számviteli politikában meghatározott mérték,

27. mindig ilyen a hiba, ha: a hiba feltárását megelőző üzleti év mérlegében a nyugdíjszolgáltatási és likviditási és kockázati céltartalék összege 3 %-kal változik (egészség, önsegélyező pénztár 5 %) • újbóli közzététel módja, formája • közgyűlési jóváhagyás • három oszlopos forma (Tárgyévi beszámoló záró adatai, Megállapított eltérések, Tárgyévi felülvizsgálat beszámoló záró adatai)

28. kérdések - észrevételek