Közgazdaságtan 3 Adam Smith és a láthatatlan kéz

1. Közgazdaságtan 3Adam Smith és a láthatatlan kéz Gazdasági és Társadalomtudományi Tanszék Tóth Gergely

2. Tartalom • Mi is a kérdés? • A feudalizmus és a szocializmus válasza a koordinációs problémára • A mechanisztikus és a szabad piaci rendszer • Szabályok és betartásuk • Egyéni önérdekkövetés, gazdasági racionalitás • A homo oeconomicus és a láthatatlan kéz • Az önérdekkövetés problémái: A közlegelők tragédiája

3. Hogyan lehet rengeteg, egymást nem ismerő, különböző preferenciájú ember tevékenységét összehangolni?

4. A gazdasági koordináció nehézségei • A legnagyobb nehézséget a sokféle és gyakran összeférhetetlen egyéni elképzelések okozzák. • 1. megoldás: Szakosodás, munkamegosztás • Az emberek gazdaságosságra törekvő cselekedeteiből ered • Szükséges a termelés növeléséhez • 2. megoldás: Részvétel egy koordinációs folyamatban. Embermilliók együttműködése, akik még csak nem is ismerik egymást.

5. Mechanisztikus és együttműködésen alapuló társadalmi rendszer

6. A közgazdaságtan elméleti rendszerének összegzése: Minden társadalmi jelenség (1) egyének cselekedeteiből és (2) a köztük kialakuló kölcsönhatásokból származik, s (3) az egyének a saját várható pótlólagos hasznukat és költségeiket figyelembevéve döntenek. Adam Smith: „Soha senki sem látott még kutyát, amint megfontoltan, és méltányosan csontot cserél egy másik kutyával.”

7. A komparatív előnyök elmélete A külkereskedelem kibővíti az országok fogyasztási lehetőségeit. A kereskedelem lehetővé teszi, hogy az országok minden jószágból többet fogyasszanak, mint amennyit a belföldi termelésilehetőség-határuk megenged olyan viszonyok között, amikor nincs külkereskedelem, és önellátásra vannak utalva. Forrás: Samuelson – Nordhaus: Közgazdaságtan III. 1172-től

8. Együttműködés kölcsönös alkalmazkodás révén • Az emberiség történetében eddig legjobbnak bizonyult koordinációs rendszer a piacgazdaság, amelyet Adam Smith „kereskedő társadalom”-nak nevezett: • “Csere nélkül tehát senki sem tudna élni, s így bizonyos mértékig mindenki kereskedővé lesz, s a társadalom maga is voltaképpen kereskedő társadalommá fejlődik.” • “Az ember a maga szükségleteinek már csak nagyon kis részét tudja a saját munkájának a termékeiből fedezni. Túlnyomó részét úgy fedezi, hogy … a saját fogyasztást meghaladó részt elcseréli, éspedig más emberek munkájának olyan termékei ellenében, amelyekre éppen szüksége van.”

9. Így gondolkodik a közgazdaságtanA döntésben rejlő átváltás (áldozat, trade-off) megvalósított alternatíva „áldozatul esett” alternatívák döntési helyzet

10. A társadalmi együttműködéselmélete • Az együttműködés a civilizáció alapja • Thomas Hobbes (1588 – 1679) • Úgy gondolta, hogy az emberek önfenntartásra és szükségleteik egyéni kielégítésére vannak utalva, csak a kényszer (vagy fenyegetés) képes eltéríteni őket az egymással szembeni erőszaktól

11. A társadalmi együttműködéselmélete „[Kényszerítő társadalmi intézmények hiányában] nincs helye a szorgalomnak, mert gyümölcse bizonytalan, ezért aztán nincs se földművelés, se hajózás, se tengeren túlról behozott áru,…, se időszámítás, se művészetek,…, se társadalmi érintkezés, … örökös félelem uralkodik, az erőszakos halál veszélye fenyeget, s az emberi élet magányos, szegényes, csúnya, állatias és rövid.”

12. A társadalmi együttműködéskérdés • Hogyan határozza meg „a társadalom” azokat a tevékenységeket, amelyek szükségesek az általunk élvezett javak és szolgáltatások előállításához? • Mi a feudalizmus válasza? • Mi a szocializmus válasza?

13. A társadalmi együttműködésA válasz Adam Smith (1723 – 1790) • Smith korában a tanult emberek többsége szerint a politikai döntéshozók „gondos-kodására” van szükség a társadalom fenn-tartásához. Smith ezzel nem értett egyet. • 1776-ban tette közzé „A nemzetek gazdagsága; e gazdagság természetének és okainak vizsgálata” (An Inquiry into the Nature and Causes of the Wealth of Nations) c. könyvét

14. A társadalmi együttműködésA válasz „Ebédünket nem a mészáros, a sörfőző vagy a pék jóakaratától várjuk, hanem attól, hogy ezek a saját érdekeiket tartják szem előtt. Nem emberiességükhöz, hanem önszeretetükhöz fordulunk, és sohasem a magunk szükségéről, hanem a rájuk váró előnyökről beszélünk nekik. … (Inkább célhoz ér, aki) „önzésüket nyergeli meg a maga javára és meggyőzi őket, hogy a saját előnyükre cselekszenek”.

15. A társadalmi együttműködésA válasz „… mindenki, aki tőkéjét … használja, ezt a tevékenységet … úgy igyekszik irányítani, hogy termelésének értéke a lehető legnagyobb legyen … általában nem a közösség érdekét akarja előmozdítani, és nem is tudja, mennyire mozdítja azt elő. Ő csak a saját biztonsága miatt támogatja a hazai tevékenységet … és csak saját nyereségét keresi … Ebben .. Láthatatlan Kéz vezeti őt egy cél felé, amelyet ő nem is keresett … Azzal, hogy ő a saját érdekét követi, gyakran a társadalomét eredményesebben mozdítja elő, mintha annak előmozdítása lett volna a valóságos célja.”

16. Kérdés Ez azt jelenti, hogy az emberek önzők, anyagiasak és szűklátókörűek?

17. II.Homo oeconomicus

18. A homo oeconomicus homo oeconomicus (lat.): a klasszikus közgazdaságtani iskola eszménye, a gazdálkodóember, aki a saját érdekeit követi, melyeket ő ismer legjobban, tevékenységében a gazdasági elvnek megfelelően racionálisan jár el, vagyis a lehető legkisebb áldozat árán a lehető legnagyobb haszonra törekszik. - Önérdekét követve a lehető legjobban szolgálja a közösség javát is. Amikor arra törekszik, hogy a termelési költségek és a haszon között a lehető legjobb arány álljon elő, a termelési költségek és a fogyasztók igényei kielégítése között is a lehető legjobb viszony megteremtésén fáradozik. Az önérdekre épülő gazd. tevékenység tehát társadalmilag is a legjobb és a legcélszerűbb. Forrás: Magyar Katolikus Lexikon http://lexikon.katolikus.hu/

19. Gazdasági racionalitás • Fogyasztó: szükségletei legjobb kielégítése • Vállalkozó: Profit maximalizálása • Erőforrás birtokos: Haszon, járadék maximalizálása • Tőkés: Osztalék, járadék maximalizálása • Közintézmények: Közcélok minél jobb elérése

20. Nem említi!(3 kötet = 1353 oldal) Forrás: Samuelson – Nordhaus [1990]: Közgazdaságtan

21. Smith modelljének alapja a „homo oeconomicus”. Azonban erősen hangsúlyozta az erkölcsi törvények fontosságát a gazdaság és a társadalom helyes működéséhez. • Max Weber mindkét embertípust figyelembe vette. Szerinte az ember viselkedésében cél és érték-racionális viselkedés jelenik meg. • Ma két ellentétes irányzat látható: egyes társadalomtudósok megpróbálják a homo oeconomicus modell alapján magyarázni a nem gazdasági viselkedést is. Mások a gazdasági viselkedésben is kimutatják a nem racionális motívumok érvényesülését. • Simon: korlátozott racionalitás elmélete: a gazdasági döntéseknél a racionalitás nem érvényesül teljes mértékben, csak bizonyos korlátok között. Ezeket a társadalmi feltételek határozzák meg. Mások az ízlések vagy preferenciák problémakörét kezdték át vizsgálni. Forrás: Kovács Ernő, PE Georgikon Kar

22. Emberkép kombinációk • Sen háromféle indítékot különböztet meg az emberek viselkedésében: az önzést, a szimpátiát (altruizmus, mikor az egyén haszon függvényében a saját hasznán kívül azon embertársai is szerepelnek, akik iránt szimpátiát érez) és az elkötelezettséget. • Lindenberg (1990): „homo socio-oeconomicus” : Az egyén racionálisan választ bizonyos döntésalternatíva-tartományon belül, de ennek a tartománynak a határait az adott társadalomban elfogadott és az egyén által követni kívánt normák és értékek határozzák meg. Forrás: Kovács Ernő, PE Georgikon Kar

23. Az emberi preferenciák gyakorisága Forrás: Szabó Katalin, Corvinus http://www.bke.hu/download/OHG_IntezmenyekOHG.ppt#256,1,Intézmények a gazdaságban

24. Helyezzék el magukat a skálán! Helyezzék el a mai fiatalokat a skálán!

25. Helyezzék el magukat a skálán! Helyezzék el a mai fiatalokat a skálán! Hallgatók válaszai, 2008. okt. 9. N = 29 na.=3

26. Hallgatók válaszai: 2006. okt. 10. N=119 na.=47 átlag

27. Alternatív emberképek: A pszichológia MASLOW MOTIVÁCIÓS ELMÉLETE (1970) Ön-megvalósítás Elismerés+teljesítmény (státusz, hatalom, presztízs) Valahová tartozás (szeretet, barátság, identifikáció) Biztonság (védelem, rend, állandóság) Fiziológiai szükségletek (éhség, szomjúság, pihenés, szex)

28. Alternatív emberképek: A vallás

29. Mítoszok kormányoznak bennünket „Azok a »gyakorlati emberek«, akik mentesnek vélik magukat minden szellemi befolyás hatásától, rendszerint valamely rég elhunyt közgazdász rabszolgái. Magas állásokat betöltő őrültek, akik hangokat hallanak a levegőben, hajdani könyvmolyoktól kölcsönözték rögeszméik magvát. Meggyőződésem, hogy rendkívül eltúlozzák a hagyományos érdekek erejét az eszmék fokozatosan érvényesülő hatalmával szemben. Az eszmék nem azonnal, de egy bizonyos idő múltával utat törnek…”

30. Rendszerek, célok, eszközök

31. A kapitalizmus utolsó komoly legitimációs válsága…

32. … és a legfrissebb

33. A közlegelők tragédiája (Hardin, 1968) • Adva van egy „közlegelő”, amelyen a faluban kialakult hagyományok értelmében, a faluban lakó tíz gazda egy-egy tehenet legeltet; • az itt legelő tehenek mindegyike 1000 fontot nyom; vagyis súlyuk együttesen 10000 font. • Az egyik gazda, hogy hasznát megduplázza, még egy tehenet kicsap a legelőre. • Ekkor tehát már 11 tehén legel a legelőn. • Minthogy azonban így valamivel kevesebb fű jut egy tehénnek, 1000 font helyett csak 900 fontra hízik mindegyik meg. • Vagyis az akinek két tehene van 800 fontot nyer (mert egy darab 1000 fontos tehén helyett két 900 fontos tehene van); a többiek fejenként 100 fontot vesztenek. • S együttesen valamennyien megint csak 100 fontot vesztenek, mert 11 darab 900 fontos tehén összesen az eredeti 10000 font helyett csak 9900 fontot nyom. • De mi történik akkor, ha még egy gazda, majd még egy s egyre több s végül valamennyi így gondolkozik? Kerekes Sándor, Környezetgazdaságtan c. könyve alapján

34. A közlegelők tragédiája (Hardin)

35. Eredmények • Ha mindenki betartja az együttélés kialakult szabályait, (ha mindenki kooperatív stratégiát) játszik, akkor a legnagyobb a közösség együttes jövedelme(10 000 font). • Minél többen megszegik, vagyis minél többen alkalmaznak dezertáló stratégiát, annál inkább csökken a közösség együttes jövedelme (10000 fontról végül 0 fontra). • Minél többen dezertálnak, annál inkább csökken a nem dezertálók, vagyis a kooperatív stratégiát folytató egy-tehenesek jövedelme (10000 fontról 0 fontra). • Minél többen dezertálnak, annál inkább csökken a dezertálók jövedelme is (1800 fontról 0 fontra). Mégpedig olyan gyorsan csökken, hogy 4 embernek még érdemes dezertálnia, mert az eredeti 1000 font helyett így 1200 fonthoz jutnak fejenként, de ötnek már nem érdemes. Kerekes Sándor, Környezetgazdaságtan c. könyve alapján

36. Eredmények • Ha azonban egyszer már megindult a dezertálások sora, megáll-e a negyedik embernél? Nem. Mert az ötödik ember az eredeti 1000 fonthoz viszonyítva ugyan már nem nyerhet semmit, pillanatnyi állapotához képest azonban igenis nyerhet. Négy társa dezertálása után ugyanis az ő tehene már csak 600 fontra hízhat föl; ha viszont beküld ő is még egy tehenet, akkor két 500 fontos tehene, vagyis összesen 1000 fontja lesz. Beküldi hát ő is a tehenet. S a következő ugyanígy tesz, mert egy tehénnel 500 fontja, kettővel viszont 800 fontja lehet, és így tovább egészen a 9. emberig, aki mint a táblázatból láthatjuk, már semmit sem nyerhet a második tehén beküldéséből, mert így egy darab 200 fontos tehene helyett neki is, a többi két tehenes gazdának is két darab 100 fontos tehene lesz. Kerekes Sándor, Környezetgazdaságtan c. könyve alapján