Felvilágosodás Magyarországon

1. Felvilágosodás Magyarországon

2. 1686: Buda visszavétele 1703–1711: Rákóczi szabadságharc 1740–1780: Mária Terézia „Életünket és vérünket!” 1754-tõl: vámrendeletek Testőrség felállítása 1767: Úrbéri rendelet 1780–1790: II. József 1781: Türelmi rendelet 1784: Nyelvrendelet 1785: Jobbágyrendelet A megyék helyett 10 „kerület” január 26. Visszavonja rendeleteit (kivétel: a türelmi és a jobbágyrendelet) 1790–1792: II. Lipót 1792–1835: I. Ferenc 1795: a jakobinus vezetők kivégzése II. József működése megosztotta a közvéleményt; a hívei: jozefinisták, ellenzéke: a nemesi, ill. nemzeti ellenállás képviselői A történelmi helyzet és előzményei

5. A magyar felvilágosodás első szakasza 1772-1795-ig • Vezéregyénisége: Bessenyei György (1747-1811) Mária Terézia testőre; társai: Báróczy Sándor (sokat fordít) és Barcsay Ábrahám (A kávéra, A télnek közelgetése); önművelés 1772-ben írta az Ágis tragédiája című drámáját • 1773-ban kilép a testőrségből, 1780-ban katolikus hitre tér, II. József megvonja a kegydíját, 1782-ben visszavonul • „bihari remete”, Pusztakovácsiban hal meg

6. Mi Bessenyei programja? • – a cél: a közboldogság • – akadálya: a tudatlanság • – tehát: terjesztenünk kell a tudományokat • – ezt csak a nép anyanyelvén lehet • – ha a nyelv alkalmatlan – alkalmassá kell tenni • – a nyelv pallérozásának legjobb eszköze a szépirodalom • – a fordítás, a színház, a folyóiratok és az Akadémia szükséges

7. „Röpiratai” • Magyarság (1778) • „Aranyhegy”-hasonlat • „Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem” • A parasztság nyelvfenntartó szerepe • A nyelvújítás gondolata • Magyar néző(1779) • Klasszicista igény: az irodalom tanítson • A Holmi(1779) • Egy Magyar Társaság Iránt Való Jámbor Szándék (1781) • Akadémia terve

8. A magyar felvilágosodás második szakasza (1795-1825)

9. Batsányi János (1763-1845) • Tapolca – Pest – Kassa – Kufstein – Bécs – Párizs – Spielberg – Linz • 1788:Kassai Magyar Museum • 1789: A franciaországi változásokra • 1791: A látó • 1793: állásvesztés • 1794: letartóztatása • 1795: Martinovics, Hajnóczy József, Laczkovics Já­nos, Szentmarjay Ferenc, Sigray Jakab (és két héttel később) Szolartsik Sándor és Ôz Pál kivégzése • 1796: szabadulása a börtönből • 1805-ben feleségül veszi Baumberg • Gabriellát • 1809: lefordítja Napóleon kiáltványát • 1815-ben Párizsban letartóztatják, majd • Linzbe internálják

11. Franciaországi változásokra(1789) • Forradalmi hevületű vers, epigramma • Formai újítás: nem bokorrím, hanem páros rímek vannak benne – oldottabb kifejezés • Az epigramma két „címzettje”: a rab nép(ek) és a zsarnokok – tömör fogalmazás, fenyegető nyugalom – Párizs: a forradalom jelképe • Költői eszközök: • képek (kelepce, kötél, koporsó, vasiga) • „közölés” (két sorvégi mondatrész fogja közre – közöli – a vele egyforma viszonyban levő harmadikat) • enjambement (sorátlépés) • oximoron („felszentelt hóhéri”) • akusztikai elemek (alliterációk – k, r) • a felszólítás csattanója: • „Vigyázó szemetek Párisra vessétek!”

12. Kazinczy Ferenc • 1795:„Habsburg Ferenc császár a magyar irodal­mat sza­bá­lyosan lenyakazta” • (Nemeskürty) • „Egyetlen pont van, ahol a fiatal magyar irodalom a legenergikusabban szembehe-lyezkedik a fennálló renddel, és ez a magyar nyelv ügye” (Szerb A.)

14. Széphalom

15. Kazinczy életének állomásai: • Érsemlyén – Alsóregmec – Késmárk – Sárospatak – Kassa – Eperjes – Pest – Kassa – Bányácska; jozefinista iskolafelügyelő; sokat fordít – Kassai Magyar Museum – Orpheus – Reformátorok Titkos Társasága – Spielberg – Kufstein – Munkács • 2387 nap börtön után 1801-ben szabadult • Kazinczy a 19. század első két évtizedének irodalmi vezéregyénisége • Az irodalom központja: Széphalom • Felesége: Török Sophie • Levelezése: 23 kötet • Az eredeti alkotásoknál többre tartotta a jó fordításokat (fogsága elõtt egy szentimentális regényt, idilleket és 13 drámát – köztük a Hamletet – fordította magyarra) Kazinczy pályája végén írta a Pályám emlékezetét és a Fogságom naplóját

16. Stíluseszménye: a „fentebb stíl”, az árnyalatok pontos kifejezése; kevés, de jól megválogatott szóval súlyosat mondani • Stílus- és ízlésreformjának szolgálatában szókincsbővítés, nyelvújítás

17. Két álláspont a nyelvről: • a nyelv közmegegyezés eredménye, tehát tetszés szerint lehet rajta változtatni (racionalista) • a nyelv szerves fejlődés eredménye, nem lehet rajta tetszés szerint változtatni, csak a „nyelv geniusa” által teremtett vagy jóváhagyott lehet a jó (romantikus) • Kazinczy felfogásában az esztétikai ember győz a történelmi és praktikus felett (az eszmény: milyennek kell lennie a nyelvnek)

20. A nyelvújítási harc az ortológusok és a neológusok közt zajlik • Tövisek és virágok (1811) • Epigrammák • „Jót s jól! Ebben áll a nagy titok” • „Berki szokottat imád. Nekem az kecses, ami szokatlan” • Poétai episztola Vitkovics Mihályhoz • Mondolat (1813) • Az ortológusok gúnyirata és szójegyzéke • Felelet a Mondolatra (1815) • Kölcsey és Szemere Pál pamfletje • Ortológus és neológus nálunk és más nemzeteknél • (1819) • „Jól s szépen az ír, aki tüzes ortológus és tüzes neológus egyszersmind"

21. A 10 000 új szó között • felújított régi szó (aggastyán, év, lomb) • tájszó (betyár, páholy) • két szóból egy harmadik (csőr, rovar, tanár) • lefordított idegen szó (pincér, hangverseny