Az állam és a piacgazdaság

1. Az állam és a piacgazdaság FÖLDRAJZ Készítette: Koleszár Gábor

2. I. Az államhatárok: • Természetes határvonalak: hosszú történelmi folyamat során alakultak ki, és igen gyakran valamilyen földrajzi határral esnek egybe. Pl. Magyaro. természetes határszakaszai: • Duna, • Ipoly, • Dráva • Tisza mentén alakultak ki.

3. Mesterséges határvonalak: kizárólag elméleti úton megállapított határvonal. Ezek sok esetben ún. asztronómiai határnak felelnek meg, vagyis a határvonal valamelyik hosszúsági vagy szélességikört követi.

4. II. Földünk országainak államformái:

5. Köztársaság: az állami berendezkedésnek az a formája, ahol az államfőt és az államhatalom legfelsőbb szervét meghatározott időre, választás útján jelölik ki.

6. A köztársaság lehet: a)Központilag irányított: ezekben egy parlament és egy kormány működik.

7. Ilyen köztársaságok pl.: Magyarország, Lengyelország, Csehország, Franciaország, Finnország, Egyiptom, Elefántcsontpart, Argentína. Atlasz: 116 – 117. old.

8. b)Szövetségi berendezkedésű: itt minden tagállamnak saját parlamentje és kormánya van.

9. USA tagállamai Atlasz: 92. old.

10. Németország tizenhat tartományra tagolódik.

11. A legfontosabb szövetségi köztársaságok: USA, Ausztria, Svájc, Németország, India, Dél-afrikai Köztársaság, Brazília, Mexikó. Atlasz: 116 – 117. old.

12. Monarchia: a hatalom élethossziglan és rendszerint örökletesen egy személyhez, az uralkodóhoz fűződik.

13. Monarchia fő típusai: a)Abszolút: az uralkodó az állam hatalmának kizárólagos forrása és birtokosa. Az uralkodót ún. felségjogok illetik meg.

14. Abszolút monarchia van Bahreinben, Katarban, Ománban, Szaúd-Arábiában és Bruneiben. Atlasz: 116 – 117. old.

15. b)Alkotmányos (parlamentáris): az uralkodó felségjogait csak az alkotmány által szabályozott keretek között gyakorolhatja, a törvényhozó hatalomban osztozik a mellette működő törvényhozó testülettel.

16. Alkotmányos monarchia van Nagy-Britanniában, Dániában, Belgiumban, Hollandiában, Norvégiában, Spanyolországban, Japánban, Kuvaitban, Ausztráliában, Malajziában és Nepálban. Atlasz: 116 – 117. old.

17. III. A piacgazdaság működése: A piac: olyan valós vagy fiktív hely, ahol az eladók és a vevők kapcsolatba lépnek egymással. A piacgazdaságban bármely termék árát a kínálat és a kereslet viszonya határozza meg. A piacgazdaság hajtóereje az egyéni nyereségre, a profitra való törekvés. Ennek alapfeltétele a magántulajdon biztonsága.

18. IV. Az állam szerepe a piacgazdaságban: • Az állam feladata, hogy kijelölje a gazdasági és társadalmikereteket, a piacgazdaság zavartalan működéséhez: • A tökéletes piaci verseny feltételeinek megteremtése. A kormányzat ezért törvények és rendeletek útján a monopolhatalomellen harcol. • Össztársadalmi érdekeket is képviselniekell. Ezek megvalósításához szükséges állami kiadásokat a kormányzat a beszedett adókból fedezi. Össztársadalmi érdek a honvédelem és a belső közrend fenntartása, a közegészségügy, oktatás, kutatás, kultúra támogatása, illetve fenntartása.

19. Állami feladatkör a társadalmi igazságosság szempontjainak érvényre juttatása is. Mivel a tökéletes piaci verseny nagymértékű társadalmi egyenlőtlenségeket idézhet elő, a kormányzatnak ezért bizonyos mértékű újraelosztási politikát is meg kell valósítania. • Az újraelosztási politika leggyakoribb elemei a progresszív (a vagyon arányában növekvő) adóztatás, a jövedelemtámogatási rendszer és az ún. jóléti programok.

20. A globalizáció - a globális világgazdaság FÖLDRAJZ Készítette: Koleszár Gábor

21. A globalizáció - a globális világgazdaság FÖLDRAJZ Készítette: Koleszár Gábor

22. A világgazdaság fogalma: • Az 1960-as és az 1970-es évtizedekben a világgazdaságot még rendszerint úgy értelmezték, mint a nemzetgazdaságok összességét és a köztük lebonyolódó kereskedelmi kapcsolatokat. • Korunk világgazdaságát olyan átmeneti korszaknak tekinthetjük, amelyben az egyes államok közötti politikai-gazdasági kapcsolatok összességén alapuló világgazdasági rendszer egyvilágméretű piacgazdaság kialakulása felé halad.

23. Napjaink világgazdaságának kialakulása az 1970-es évtizedtől az 1990-es évekig: Korunk világgazdaságának szerkezeti átalakulása az 1973-as kőolajár-robbanással vette kezdetét. Az első, majd a második (1979-es) kőolajár-robbanás nyomán felértékelődtek az energiaforrások, s így a kőolaj-exportáló országok hatalmas bevételekhez jutottak. A kőolaj-exportáló országok bevételeik többségét külföldi bankokban helyezték el. Ennek nyomán az egész világon a tőkeforgalom jelentősen megnőtt.

24. A fejlődő országok többsége és néhány akkori szocialistaország jelentős nagyságú hiteleket vettek fel. Az általános árnövekedés és az inflációs hatások eredményeként azonban a kamatok a nyolcvanas évek elején rendkívüli magasságúra növekedtek. Az országok az adósságszolgálati terhek megnövekedése révén fizetési válságba kerültek, s az adósságválság kérdése a világgazdaság egyik legfőbb problémájává vált. A világgazdaság egészére nézve az 1982. év fordulópontnak tekinthető. A gazdaság fejlődése visszaesett ebben az évben, ami az egész világot átfogó gazdasági válsághoz vezetett. A világgazdaság szerkezeti átalakulása az 1980-1982. évi stagnálás után új irányt vett. Meghatározóvá vált a csúcstechnológiák ipari alkalmazása. Az 1990-es évekre a világgazdaság ,,jelszava" a globalizáció. A globális gazdasági folyamatok révén az országok fejlődésének kulcskérdésévé vált a világgazdasági viszonyokhoz való alkalmazkodás.

25. A világgazdasági globalizáció: • A világgazdasági globalizáció első eleme a rendkívül gyors technológiai, kiemelten kommunikációs technológiai fejlődés. A személyi számítógépek világméretű elterjedésével, a szoftverek széles kínálatával és az egész világot átfogó számítástechnikai hálózatokkal hatalmas mennyiségű információ tárolható, feldolgozható és továbbítható. • A világgazdasági globalizáció második eleme a transznacionálisvállalatok egyre növekvő világgazdasági szerepköre. A világméretekben megvalósuló termelés a fogyasztási szokások világméretű hasonulásával jár együtt.

26. A globális gazdasági rendszerben meghatározó a pénz szerepének és fontosságának korábban sohasem tapasztalt növekedése. Jelenleg már a világ egészét átfogó pénzforgalomról beszélhetünk. • Napjaink világgazdaságát olyan rendszerként képzelhetjük el, amelyben a termelési folyamatok és az ezzel összefüggő forgalmazási tevékenységek világszinten szerveződnek.

27. A gazdasági növekedés FÖLDRAJZ Készítette: Koleszár Gábor

28. magas a gazdasági fejlettség, állampolgárok többsége jómódban él, egyéni és társadalmi szabadság, magas szintű iskoláztatás gazdasági fejlettség alacsony, alapvető szociális problémák, nincsenek megfelelő élelmezési, egészségügyi és kulturális feltételek Gazdasági fejlettség, gazdagság, szegénység:

29. A gazdasági növekedés mutatói: • A gazdasági növekedést a bruttó hazai termék évi átlagos %-os növekedésével fejezzük ki. • A bruttó hazai termék (GDP=Gross Domestic Product) valamely ország által egy év alatt megtermelt, illetve létrehozott termékek és szolgáltatások piaci áron számolt összértékének felel meg.

30. A bruttó nemzeti termék GNP a bruttó hazai terméknek a nemzetközi tranzakciók (ügyletek) értékével kiegészített változata. Vagyis egy adott ország esetében, a külföldről beáramló és a külföldre kiáramló jövedelmeket kivonjuk egymásból, s az így kapott értéket hozzáadjuk az illető ország bruttó hazai termékének értékéhez. • GNP=beáraló és kiáramló jövedelem különbsége + GDP • A nemzetek saját valutájukban fejezik ki ezeket az értékeket, de publikálni egy főre számolva, $-ban kifejezve szokták. Az adatokat a Világbank teszi közé.

31. Az egy főre jutó bruttó hazai termék:

32. A gazdasági fejlettség mutatói: • GDP/fő értéke, • GNP/fő értéke, • születéskor várható átlagos élettartam mutatója, • a felnőtt korú lakosságon belül az írástudatlan emberek %-os aránya

33. A Világbank a GNP egy főre eső mutatója alapján 3 jövedelemcsoportba sorolja: • Az alacsony jövedelemmel rendelkező országcsoportátlagos GNP/fő értéke csak mindössze 410 USD, vagyis a világ átlagos egy főre eső bruttó nemzeti termék mutatójának csak 8,4%-a. A világ legszegényebb országa, a Kelet-Afrikában lévő Etiópia, ahol 1999-ben egy lakosra csak mindössze 100 USD GNP jutott. Az itt született gyermekek csak 43 évre terjedő élet elé néznek. 1999-ben az alacsony jövedelemcsoport ,,legfejlettebb" állama, Ukrajna volt.

34. A közepes jövedelemszintnek megfelelő GNP/fő értékekkel rendelkező államok 1999-ben a 756 és a 9265 USD/fő közötti bruttó nemzeti termékkel rendelkező államok voltak. Magyarország a közepes jövedelmű csoporton belül a magasabb fejlettségű alcsoportban található. Az egy főre eső GNP értéke 4650USD-nek felelt meg és a születéskor várható élettartam átlagosan 71 év volt. A közepes jövedelemcsoportban a legalacsonyabb GNP/fő értékkel Kína rendelkezett. Az utóbbi évtizedben Kínában volt a legnagyobb a gazdasági növekedés. A közepes jövedelmű csoportban Dél-Korea az az ország, amelynek GNP/fő értéke 1999-ben a legnagyobb volt, 8490 USD.

35. A magas jövedelmű országcsoporthoz tartozó államok átlagos GNP/fő mutatója 1999-ben 25730 USD. A Világbank által közölt mutatók alapján a világ hat legfejlettebb országa: • Svájc (38 350 USD) a világ leggazdagabb országa. • Norvégia (32 880 USD) • Japán (32 230 USD) • Dánia (32 030 USD) • USA (30 600 USD) • Szingapúr (29 610 USD)

36. Napjaink világát a szélsőséges egyenlőtlenségek jellemzik. Az egyes országok a gazdasági fejlettséget tekintve rendkívüli módon eltérnek egymástól.

37. A nemzetközi kereskedelem FÖLDRAJZ Készítette: Koleszár Gábor

38. A nemzetközi kereskedelmet meghatározó tényezők: Önellátás  felesleg  cserekereskedelem = két termék pénz beiktatásanélkül cserél gazdát. A pénzgazdálkodás megindulásával a termékek kereskedelmébe bekerült a pénz, mint közvetítő eszköz.

39. Nemzetközi kereskedelem alatt azt értjük, amikor olyan termékek cserélnek gazdát, amelyet különböző országokbanállítanak elő. Az árukivitelt exportnak, az árubehozataltimportnak nevezzük. Ha a két ország pénzneme nem egyezik (pl. az egyikben USA dollár, a másikban francia frank a fizetőeszköz), akkor az áruk adásvételéhez szükség van az adott pénznemek (azaz valuták) árfolyamára, tehát hogy 1 dollár hány frankot ér (és fordítva).

40. A külkereskedelmi mérleg az ország egy időszak (pl. év) alatt lebonyolított exportjának és importjánakegyenlege. A külkereskedelmi mérleg aktív: export > import passzív: import > export. A komparatív előnyök elmélete szerint az országok azoknak az árucikkeknek a termelésére specializálódnak, amelyek előállításában a legtermékenyebbek.

41. Szabadkereskedelem és protekcionizmus: • Szabadkereskedelem: akkor van, ha a nemzetek közötti kereskedelema termelési tényezők különbözőségén és az ezzel szoros összefüggésben álló komparatív előnyök elvén alapul. Azonban a világgazdaságban a szabadkereskedelem tiszta elméleti formájában sohasem valósult, illetve valósul meg. A szabadkereskedelem és a protekcionizmus mindig is egymás mellett létezett, illetve létezik.

42. A protekcionizmus: olyan gazdaságpolitikát jelent, amelynek révén az ország a hazai gazdaság védelmében korlátozza az importot (protekció = védelem). Vagyis a protekcionista gazdaságpolitika a hazai termelőket védi a külföldről származó import árucikkek versenyétől. • A gazdasági protekcionizmus leggyakoribb eszközei: • Vámok: az importált árukra kivetett adó. • Kvóták: a behozható árucikkek mennyiségének korlátozása.

43. Dömping: olyan kereskedelempolitikát jelent, amikor valamilyen árut külföldön alacsonyabb áron adnak el, mint a hazai piacon. A kormányok nagyon gyakran alkalmazzák a protekcionista kereskedelem eszközeit politikai megfontolásokból is.

44. Embargó: az áruszállítások teljes vagy részleges zárlata. Ennek hátterében rendszerint az áll, hogy valamely ország más országokkal, nemzetekkel szemben háborús, agresszív módon lép fel.

45.  A nemzetközi kereskedelem szerepe napjaink világgazdaságában: • Külkereskedelmi ,,nyitottság": azt jelenti, hogy az egyes országok, kereskedelmi térségek milyen mértékben ráutaltak a nemzetközi kereskedelemre. • Exportkoefficiens: megmutatja, hogy az export értéke hány százaléka a GDP értékének. • A nemzetközi kereskedelemben belül megkülönböztetjük az árukereskedelmet és a szolgáltatáskereskedelmet.

46. A szolgáltatáskereskedelem: az egyes termékek, tőkék, személyek és információk nemzetközi mozgásával kapcsolatos szolgáltatások. Konkrét formái például: valamely külföldről megvásárolt termékhez kapcsolódó szállítási, biztosítási, karbantartási költségek, speciális termékek és eszközök esetében az ún. haszonbérleti jog, stb..

47. A regionális gazdasági integrációk FÖLDRAJZ Készítette: Koleszár Gábor

48. Integráció: egyesülés, összefonódás.

49. A nemzetközi integráció okai és előnyei: Az egyre magasabb színvonalú iparcikkek gazdaságos előállítása csak a termelőegységek méretének növekedésével érhető el. Az iparcikkek többsége a különböző iparágazatok együttműködése révén jön létre. A termékek továbbfejlesztése magas szintű kutatási és fejlesztési munkát igényel.

50. A nagy mennyiségben előállított termékek eladása is csak mind szélesebb piacokon lehetséges. Vagyis az országok közötti gazdasági együttműködés révén lehetőség nyílik arra, hogy az országok a termékek előállításának költségeit megosszák egymás között, s a tömegcikk eladása is biztosított több ország nagyobb vásárlóereje révén.