Személyi jövedelemadó 2014

Személyi jövedelemadó2014 2014. évi XVI. törvény A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról A Magyar Közlöny 2014. évi 26. számában (2014. február 24.)

a munkáltatói lakáscélú támogatás • Az Szja tv. 1. számú melléklet 2. pont 2.7. alpont • Adómentes a munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak hitelintézet vagy a kincstár útján, annak • igazolása alapján, a 9.3. pontban és az adópolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott feltételek és eljárás szerint nyújtott, vissza nem térítendő támogatás (ideértve a munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összegét, továbbá a lakáscélú felhasználásra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez, a hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek megfizetéséhez nyújtott támogatást is) • a vételár, a teljes építési költség vagy a korszerűsítés költségének 30 százalékáig, de több munkáltató • esetén is a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 millió forintig • terjedő összegben, feltéve, hogy a lakás szobaszáma nem haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló • kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigényt (lakáscélú munkáltatói támogatás);

a munkáltatói lakáscélú támogatás • 9.3. A lakáscélú munkáltatói támogatás adómentességével kapcsolatos szabályok • 9.3.1. Lakáscélú felhasználás: • a) a belföldön fekvő lakás tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más • visszterhes szerződés keretében történő megszerzése (ideértve a lakás zártvégű lízingbe vételét is), • b) a belföldön fekvő lakás építése, építtetése, • c) a belföldön fekvő lakás alapterületének legalább egy lakószobával történő bővítését eredményező növelése, • d) a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerint meghatározott korszerűsítés.

a munkáltatói lakáscélú támogatás • A lakáscélú munkáltatói támogatás akkor tekinthető adómentesnek, ha a munkáltató(!!) a támogatás • folyósításának évét követő év május 31-éig, • lakás építéséhez, építtetéséhez, alapterületének növeléséhez és korszerűsítéséhez adott támogatás esetén a folyósítás évét követő második év május 31-éig rendelkezik • az adópolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott igazolásokkal. • Ha a munkáltató nem rendelkezik az adópolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott igazolásokkal, a lakáscélú munkáltatói támogatás 20 százalékkal növelt összegben a támogatásban részesült magánszemély munkaviszonyból származó jövedelmének minősül. E jövedelem megszerzésének időpontja a támogatás folyósításának évét követő év május hónapja, Lakás építéséhez, építtetéséhez, alapterületének növeléséhez és korszerűsítéséhez adott támogatás esetén a folyósítás évét követő második év május hónapja.

a munkáltatói lakáscélú támogatás A hitelintézet, a kincstár a közvetítésével nyújtott lakáscélú munkáltatói támogatásról kiállított igazolás adattartartalmáról, a munkáltató a kölcsön általa elengedett összegéről adatot szolgáltat az állami adóhatságnak ? Mikor ? Milyen formában…..

a munkáltatói lakáscélú támogatás • Az adópolitikáért felelős miniszter felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben meghatározza:) • „b) a lakáscélú munkáltatói támogatás • ba) igazolására szolgáló bizonylatokat, • bb) folyósításáról a hitelintézet, a kincstár által kiállított igazolás tartalmát, kiállításának feltételeit és rendjét, • bc) folyósításáról a hitelintézet, a kincstár, a munkáltató által teljesítendő adatszolgáltatás rendjét, • bd) adómentessége feltételeinek vizsgálatára köteles személyek körét és módját.” • Korábban a :bejegyzési kérelem, valamint az összeg felhasználását igazoló okirat; • b) lakás építése, a jogerős használatbavételi engedély, valamint az összeg stb.

a munkáltatói lakáscélú támogatás • „84/Z. § E törvénynek a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények • módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvénnyel megállapított 1. számú melléklet 2. pont 2.7. alpontja – ha az a magánszemély számára kedvezőbb – a 2014. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre is alkalmazható.”

2013. jan.1. visszahatóan alkalmazható a 28.§ (2) bekezdése • Egyéb jövedelem (Szja. tv. 28. § (2) bekezdés): a biztosító teljesítésének azon része egyéb jövedelem, amely az 1. számú melléklet 6.9. alpontja alapján, vagy 2013. január 1-jét megelőzően az 1. számú mellékletnek a befizetés időpontjában hatályos 6. pont 6.3. alpontja alapján adómentesen más által fizetett díj összegét meghaladja. [leegyszerűsítve]

Sporthoz kapcsolódó adómentességek 2014. jan. 1. • 8.7. az a szolgáltatás, amelyet a kifizető az általa fenntartott vagy használt sportlétesítményben szervezett sportrendezvényen nyújt (kivéve az utazást, az elszállásolást), • továbbá az a sportszolgáltatás, amelyet a kifizető az általa fenntartott sportlétesítmény használata útján juttat, • valamint az a szolgáltatás, amelyet a sportszervezet, országos sportági szakszövetség a versenysport, diáksport érdekében szervezett edzés vagy verseny - vele munkaviszonyban, megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban nem álló - résztvevőjének az edzési vagy versenyfeladathoz tartozó utazás, szállás és étkezési szolgáltatás révén juttat, • azzal hogy a sportoló 30 napnál hosszabb folyamatos elszállásolására (így különösen szállodai elhelyezésére) csak akkor lehet e rendelkezést alkalmazni, ha az az olimpiai játékokon, a világbajnokságon, az Európa-bajnokságon, a speciális világjátékokon vagy a Heraklész program keretében való versenyzést, illetve az arra történő közvetlen felkészülést szolgálja;

Sporthoz kapcsolódó adómentességek 2014. jan. 1. • 2004. évi I. törvény a sportról • sportlétesítmény: sportrendezvény megrendezésének helyszínéül szolgáló építmény és terület, • sportrendezvény: sportszervezet vagy sportszövetség által versenyrendszerben vagy azon kívül, résztvevők jelenlétében megtartott verseny, mérkőzés. • ? sportszolgáltatás Sporttevékenységnek minősül a meghatározott szabályok szerint, a szabadidő eltöltéseként kötetlenül vagy szervezett formában, illetve versenyszerűen végzett testedzés vagy szellemi sportágban kifejtett tevékenység, amely a fizikai erőnlét és a szellemi teljesítőképesség megtartását, fejlesztését szolgálja.

Sporthoz kapcsolódó adómentességek 2014. jan. 1 • 8.12. az olyan juttatás, amelyet a sportról szóló törvény szerinti sportszervezet a vele bármilyen jogviszonyban álló, a sportról szóló törvény szerinti amatőr vagy hivatásos sportolónak • a) az edzési vagy versenyfeladathoz közvetlenül kapcsolódó sportszolgáltatás, utazás, szállás és étkezés, és • b) a sportegészségügyi ellátás és sportegészségügyi ellátás fedezetéül szolgáló biztosítás díja • révén juttat, azzal, hogy e pont alkalmazásában sportegészségügyi ellátás az a szolgáltatás, amely az amatőr vagy a hivatásos sportoló egészségének megőrzését vagy helyreállítását szolgálja;

Sporthoz kapcsolódó adómentességek 2014. jan. 1 • Sportszervezetek a sportegyesületek és a sportvállalkozások. • Sportegyesület - az e törvényben megállapított eltérésekkel - az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény (a továbbiakban: Civil tv.) és a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint működő olyan egyesület, amelynek alaptevékenysége a sporttevékenység szervezése, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtése. • A sportvállalkozás • 18. § (1) Sportvállalkozásnak minősül az a gazdasági társaság, amelynek a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló törvény alapján a cégjegyzékbe bejegyzett főtevékenysége sporttevékenység, továbbá a gazdasági társaság célja sporttevékenység szervezése, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtése egy vagy több sportágban. • (2) Sportvállalkozás korlátolt felelősségű társasági, illetve részvénytársasági formában alapítható, illetve működhet a gazdasági társaságokról szóló törvény szabályai szerint. • (3) A fogyatékosok sportja, illetve a szabadidősport területén sporttevékenység közhasznú társaság keretében is szervezhető.

Szja. tv. fogalmak • 3. Külföldi illetőségű magánszemély: a belföldi illetőségű magánszemélynek nem minősülő természetes személy, • valamint - a 2. pont c) alpontjában foglaltaktól eltérően - a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 35. § (1) bekezdésének e) pontja hatálya alá tartozó letelepedett jogállású személy, feltéve, hogy bármely 12 hónapos időszakban - a ki- és beutazás napját is egész napnak tekintve - kevesebb, mint 183 napot tartózkodik Magyarország területén.

Családi kedvezmény Ha jogerős bírósági döntés, egyezség alapján a szülők egyenlő időszakokban felváltva gondozzák gyermeküket, és ezért a családi pótlékra 50-50 százalékos arányban mindkét szülő jogosult, a gyermek mindkét szülő - valamint a szülő házastársa - vonatkozásában kedvezményezett eltartottnak minősül. A felváltva gondozott gyermek után a szülő (házastársa) a családi kedvezmény 29/A. § (2) bekezdés szerint meghatározott összege 50 százalékának érvényesítésére jogosult. A gyermeket felváltva gondozó szülők a családi kedvezmény közös érvényesítésére egymás között nem jogosultak.

Családi kedvezmény a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény • 7. § (1) Nevelési ellátásra jogosult • a) a vér szerinti, az örökbe fogadó szülő, a saját háztartásában nevelt, még nem tanköteles gyermekre tekintettel • (4) Ha jogerős bírósági döntés - ideértve az egyezséget - alapján a szülők egyenlő időszakokban felváltva gondozzák gyermeküket, a családi pótlékra, 50-50%-os arányban, mindkét szülő jogosult.

Példa A szülők elváltak. 1 közös gyermekük van, akit felváltva gondoznak. A következő házasságában anyának újabb két gyermeke született. Az apának élettársa van és közös gyermekük született. Családi kedvezmény az anyának • havonta: (2 x 206 250 + 1 x 103 125) = 515 625 Családi kedvezmény az apának • havonta: (1x 62 500 + 1 x 31 250) = 93 750

kártalanítás • Bevétel a mezőgazdasági őstermelő esetében a káreseménnyel összefüggésben kapott kártalanítás, kártérítés, ideértve a felelősségbiztosítás alapján felvett összeget; • Az egyéni vállalkozó bevétele a káreseménnyel összefüggésben kapott kártalanítás, kártérítés, ideértve a felelősségbiztosítás alapján felvett összeget

utalvány • Ha a juttatás utalvány, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, e törvény külön rendelkezése alapján vagy annak hiányában is akkor minősül e § szerinti juttatásnak, ha a juttatási feltételek alapján megállapítható, hogy az mely termékre, szolgáltatásra, vagy milyen termék- vagy szolgáltatáskörben használható fel, továbbá ha az utalvány - a magánszemélynek ki nem osztott (nem juttatott) utalványok visszaváltása kivételével - nem visszaváltható, és egyebekben a juttatás körülményei megfelelnek a 70-71. § rendelkezéseinek. • Utalvány, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz e törvény külön rendelkezése alapján vagy annak hiányában is akkor minősül e melléklet szerinti nem pénzben adott juttatásnak, ha a juttatási feltételek alapján megállapítható, hogy az mely termékre, szolgáltatásra, vagy milyen termék- vagy szolgáltatáskörben használható fel, továbbá ha az utalvány - a magánszemélynek ki nem osztott (nem juttatott) utalványok visszaváltása kivételével - nem visszaváltható, és egyebekben a juttatás körülményei megfelelnek az adómentességre vonatkozó rendelkezésben foglalt feltételeknek.

adómentesség • a kifizető • által független félnek biztosított olyan szolgáltatás, • amelynek forrása az Európai Unió intézménye által meghirdetett pályázat alapján az Európai Unió valamely pénzügyi alapja • vagy az Európai Unió valamely pénzügyi alapja és az államháztartás valamely alrendszerének költségvetése terhére elnyert támogatás, • feltéve, hogy a szolgáltatás nem minősül a magánszemély tevékenysége ellenértékének;

Ingatlan 1. • az ingatlan átruházásából szövegrész helyébe az ingatlan, ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jog átruházásából szöveg lép • vagyis ha nem lakóingatlanról hanem egyéb ingatlanról van szó, pl. telek, üdülő, üdülőtelek, termőföld, üzlethelyiség, nem lakás céljára szolgáló egyéb ingatlan • és azon vagyoni értékű jog van (földhasználat, az ingatlanon fennálló haszonélvezet és használat, a telki szolgalom, valamint az ingatlan bérleti joga) • nem lehet kiterjeszteni a köznapi értelemben általánosságban értelmezett vagyoni értékű jogokra, mint például az orvosi praxisjogra, az üdülőhasználati jogra, a nem ingatlanhoz kapcsolódó használati jog-ra (például gépkocsi használati jogra), a szerzői jogra. - és az értékesítés hatodik évben történik, • akkor 10 százalékos mértékű csökkenés alkalmazható.

Fogalmak ingatlan • Termőföld: a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld [ 2013. évi CXXII. Törvény a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról] • mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld: a föld fekvésétől (belterület, külterület) függetlenül valamennyi olyan földrészlet, amely az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő és fásított terület művelési ágban van nyilvántartva, továbbá az olyan művelés alól kivett területként nyilvántartott földrészlet, amelyre az ingatlan-nyilvántartásban Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott terület jogi jelleg van feljegyezve.

ingatlan • 2014. évben értékesíti egy garázson lévő haszonélvezeti jogát, amit 1999. évben szerzett meg, akkor az átruházásra tekintettel nem keletkezik adóköteles jövedelme. • 2005. évben történt szerzés (9. év) 40 %-os csökkenés

Ingatlan 2. adómentesség • Termőföld adómentessége: megszűnik a 4.318.000. Ft-os korlát • birtok-összevonási cél meghatározása • ha az átruházás eredményeként már az ügyletet megelőzően is a vevő tulajdonában álló termőföld és az ügyletben megvásárolt termőföld - a település közigazgatási határától függetlenül - egymással szomszédossá válik. • Az egy naptári éven belül megkötött és ezen időtartamon belül az ingatlanügyi hatósághoz benyújtott ingatlan adásvételi szerződések hatását együttesen kell vizsgálni. Szomszédos termőföldeknek minősülnek azok a földrészletek is, amelyeket önálló helyrajzi szám alatt nyilvántartott út, árok, csatorna választ el. • 9.5. alpont 9.5.2. pontjában a ha rendelkezik szövegrész helyébe a ha legkésőbb a bevallás benyújtásakor rendelkezik szöveg (pontosítás)

adómentesség • 2014. évtől a vevő által használt földterület méretétől függetlenül adómentes, a termőföld értékesítésből származó jövedelem, ha a magánszemély a termőföldet • regisztrációs számmal rendelkező állattenyésztést folytató olyan magán-személynek adja el, aki a termőföldet egyéni vállalkozóként, mezőgazda-sági őstermelőként legalább 5 évig az állattartó telep takarmánytermelése céljából használja, vagy olyan magánszemélynek értékesíti, aki az őt alkalmazó mezőgazdasági társas vállalkozásnak az állattenyésztés takarmánybiztosítása érdekében legalább 10 évre bérbe adja.

Rendelkező nyilatkozat • önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozat • a) az önkéntes kölcsönös pénztár(ak)ba az adóévben az általa a tagi jogviszonyára tekintettel befizetett összeg, valamint az egyéni számláján jóváírt, e törvény szerint az adóévben megszerzett egyéb jövedelmének minősülő összeg együttes értékének 20 százaléka, • b) az önkéntes kölcsönös egészségpénztár, önsegélyező pénztár tagjaként - az a) pontban foglaltaktól függetlenül - • ba) az egyéni számláján fennálló számlaköveteléséből a rendelkezése alapján elkülönített és az adóévben a lekötéstől számítva legalább 24 hónapra lekötött - az adóév utolsó napján lekötött számlakövetelésként kimutatott - összeg 10 százaléka a lekötés adóévében, • bb) az egyéni számláján fennálló számlaköveteléséből megbízása alapján a külön törvényben meghatározott prevenciós szolgáltatás ellenértékeként az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által az adóévben kifizetett összeg 10 százaléka, • de legfeljebb az adóévben - az a)-b) pontok vonatkozásában együttesen - 150 ezer forint.

Rendelkező nyilatkozat • 150 ezer Ft függetlenül a nyugdíjkorhatártól, illetve attól, hogy egy vagy két típusú pénztárba történik a befizetés, a külön korlátok megszűntek • Egyszerűbb szabályok • Kiutalási alapok és a rájuk vonatkozó százalékos mértékek ugyanazok maradnak (20, illetve 10 %)

Egyéb indokkal adómentes • a Hajdú-Bét Rt., illetve a NOVOFARM Rt. élőállat-beszállítói által igénybe vehető mezőgazdasági csekély összegű támogatás azzal, • hogy az adómentes juttatás után az adó mértékére vonatkozó rendelkezés (8. §) szerint megállapított, meg nem fizetett személyi jövedelemadó az egyéni vállalkozók, az őstermelők esetében agrár csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül.

biztosítás • Új fogalom! • Kockázati biztosítás: az olyan személybiztosítás, • amely esetében biztosítási esemény bekövetkezése nélkül vagyoni érték kivonására nincs lehetőség (így különösen nincs lejárati szolgáltatása és visszavásárlási értéke), • azzal, hogy kockázati biztosításnak minősül a kockázati biztosítási elemeket is magában foglaló biztosítások esetében az igazoltan elkülönített kockázati biztosítási rész is • de nem minősül kockázati biztosításnak az olyan biztosítás - akkor sem, ha a biztosító teljesítését biztosítási esemény váltja ki -, ha az adott biztosítási szerződés vonatkozásában a biztosítási feltételek szerint a biztosító teljesítésének összege nem haladhatja meg az adott biztosítási szerződésre befizetett biztosítási díj és az azzal kapcsolatosan képződő hozam együttes összegét. • e rendelkezés alkalmazásában nem minősül vagyoni érték kivonásának az a biztosítási esemény bekövetkezése nélküli biztosítói teljesítés (így különösen a díjkedvezmény, díjengedmény, díjvisszatérítés), amelyre a díjat fizető személy jogosult, • de vagyoni érték kivonásának minősül, ha a személybiztosítás díját más személy - ide nem értve a kifizetőnek nem minősülő magánszemélyt - fizette és a biztosítási esemény bekövetkezése nélküli biztosítói teljesítésre a biztosítás feltételei szerint magánszemély jogosult, ez utóbbi esetben azzal, hogy amennyiben a magánszemély erre a szerződéskötést követően egy későbbi időpontban válik jogosulttá, akkor a biztosítás a teljes tartam alatt nem minősül kockázati biztosításnak.

Új szabályok: nyugdíjbiztosítások utáni kedvezmény • kizárólag a 2013. december 31-ét követően megkötött nyugdíjbiztosítási szerződésre - ide nem értve a 2014. január 1-je előtt megkötött szerződés módosításával létrejövő nyugdíjbiztosítási szerződést - és annak díjára lehet alkalmazni. • nyugdíjbiztosítás az olyan életbiztosítás, ahol a biztosítói teljesítést • a biztosított halála, • vagy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabály szerinti nyugdíjszolgáltatásra való jogosultság megszerzése, • vagy az egészségi állapot legalább 40%-os mértéket elérő károsodása váltja ki, • illetve ha a biztosító elérési szolgáltatása a szerződés létrejöttekor érvényes öregségi nyugdíjkorhatár biztosított általi betöltésekor válik esedékessé, feltéve, hogy a szerződés létrejöttétől a biztosító biztosítási eseményre tekintettel történő teljesítéséig (kivéve a biztosított halálát, a rokkantsági, a rehabilitációs ellátásra való jogosultság bekövetkezését, valamint ha a biztosító teljesítése nem csökkenő összegű járadékszolgáltatás és a járadékszolgáltatást a folyósítás megkezdésétől számított 10. év végéig vagy a biztosított haláláig nyújtják) legalább 10 év eltelik.

Új szabályok: nyugdíjbiztosítások utáni kedvezmény • ugyanolyan jellegű, mint a rendelkező nyilatkozat: • A nyugdíjbiztosítási szerződés szerződője • az adóbevallásában tett nyilatkozat, • munkáltatónak átadott nyugdíjbiztosítási nyilatkozat alapján rendelkezhet az összevont adóalapja adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó részéből a következők szerint meghatározott összegek átutalásáról (nyugdíjbiztosítási nyilatkozat) • a Magyarországon vagy más EGT-államban letelepedett biztosítóval kötött nyugdíjbiztosítási szerződés(ek)re • az adóévben az általa szerződőként befizetett összeg (ideértve a kifizetőnek nem minősülő más személy által fizetett, adómentes bevételnek minősülő vagy az összevont adóalapba tartozó jövedelemként adóköteles díjat is) 20 százaléka, de legfeljebb az adóévben 130 ezer forint, • de a nyugdíjbiztosításhoz kötött kiegészítő biztosítás(ok)ra befizetett összeg alapján nyugdíjbiztosítási nyilatkozat nem tehető.

Új szabályok: nyugdíjbiztosítások utáni kedvezmény (nyilatkozat) • A nyugdíjbiztosítási nyilatkozatban a magánszemély által meghatározott összeg átutalását az adóhatóság (ha a magánszemélynek nincs az állami adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása, és az adóbevallása alapján fizetendő adóját megfizette) • az adózás rendjéről szóló törvénynek a visszatérítendő jövedelemadóra vonatkozó rendelkezései szerint, • egyébként a magánszemély kérelmére az adótartozás, illetve az adóbevallás, adóhatósági adómegállapítás szerinti adó megfizetését követő 30 napon belül a magánszemély által megjelölt biztosító pénzforgalmi számlájára teljesíti, • amelynél (jogelődjénél) a biztosító igazolása szerint történt az adóévben a rendelkezési jogosultságot megalapozó nyugdíjbiztosítási szerződésre befizetés, vagy rendelkezési jogosultságot megalapozó biztosítási szolgáltatás igénybevétele • Több biztosító esetén is csak egy biztosító jelölhető meg • Az előbbi rendelkezésektől eltérően a biztosító végelszámolása, felszámolása, tevékenységének felfüggesztése esetén a magánszemély a teljesítést kérheti nyilatkozata szerint ha van más biztosító pénzforgalmi számlájára, ennek hiányában a saját pénzforgalmi számlájára (lakcímére)

Nyugdíjbiztosítások utáni kedvezmény (nyilatkozat) • Amennyiben a megjelölt biztosítónál a magánszemély a teljesítéskor már nem rendelkezik nyugdíjbiztosítási szerződéssel, a befolyt összeget a biztosító a magánszemély • a) más biztosítónál fennálló nyugdíjbiztosítási szerződésére való jóváírás céljából a magánszemély nyilatkozata alapján ezen biztosítóhoz továbbutalja; • b) nyugdíjbiztosítási szerződésének nyugdíjszolgáltatás miatti megszűnése esetén minden további rendelkezés nélkül a magánszemélynek kiutalja; • c) halála esetén minden további rendelkezés nélkül a kedvezményezett(ek), illetve a kedvezményezettnek minősülő örökösök részére kiutalja; • d) az a)-c) pontban nem említett esetben, illetve a magánszemély a) pont szerinti nyilatkozata hiányában az adóhatóságnál erre a célra nyitott beszedési számlára visszautalja, azzal, hogy a visszautalt összegre a magánszemély az adóhatósághoz benyújtott kérelme alapján akkor tarthat igényt, ha igazolja, hogy nyugdíjbiztosítási szerződése neki fel nem róható okból szűnt meg.

Nyugdíjbiztosítások utáni kedvezmény (igazolás) • A nyugdíjbiztosítási nyilatkozatot a magánszemély a biztosító által - az adózás rendjéről szóló törvénynek az adókedvezményre jogosító igazolás kiállítására vonatkozó előírásai szerint - kiadott igazolás alapján teheti meg • amely tartalmazza a rendelkezési jogosultság alapjául szolgáló összeget, • valamint a (2) bekezdésben említett megjelölt biztosító: • nevét, • pénzforgalmi számlaszámát • és a nyugdíjbiztosítási szerződés egyedi azonosító számát (szerződésszámát). • A biztosító a kiadott igazolásról az adózás rendjéről szóló törvényben az adókedvezményre jogosító igazolás adatszolgáltatására előírt határidőig adatot szolgáltat az adóhatóságnak.

Külföldi biztosító igazolása • A külföldi biztosító által kötött nyugdíjbiztosítási szerződés esetén e § rendelkezései abban az esetben alkalmazhatóak, ha a magánszemély az adóévre rendelkezik a külföldi biztosító olyan - az állami adóhatóság által közzétett formában kiállított - igazolásával, amelyben a külföldi biztosító a (3) bekezdésben említett adatokon túlmenően • a) feltünteti nevét (megnevezését), címét (székhelyét), a letelepedése szerinti állam állami adóhatósága (vagy annak megfelelő pénzügyi hatósága) által megállapított azonosító jelét, • b) megjelöli, hogy mely államban rendelkezik illetőséggel, valamint • c) igazolja, hogy a magánszeméllyel kötött biztosítási szerződés e törvény rendelkezése szerint nyugdíjbiztosításnak minősül, továbbá • d) kötelezettséget vállal arra, hogy az e § szerint kiutalt összeget a magánszemély nyugdíjbiztosítási szerződésén írja jóvá, továbbá • e) nyilatkozik arról, hogy olyan szerződéses jogviszonyban áll a magánszeméllyel, amely alapján képes az e törvényben foglalt, a kifizetőnek minősülő biztosítóra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére és e kötelezettség teljesítését vállalja.

Visszafizetés • Az átutalt összeget a magánszemélynek húsz százalékkal növelten kell visszafizetnie, • ha a nyugdíjbiztosítás nyugdíjbiztosítási szolgáltatás nélkül megszűnik, • vagy a szerződés úgy módosul, hogy az a szerződésmódosítást követően e törvény rendelkezései szerint már nem minősül nyugdíjbiztosításnak. • A magánszemély visszafizetési kötelezettségét a biztosító megállapítja, a magánszemély részére kifizetett összegből - ha van ilyen - levonja, a szerződés megszűnését követő hónap 12. napjáig az adóhatósághoz személyi jövedelemadóként befizeti. • A biztosító a magánszemély visszafizetési kötelezettségét és az abból levont összeget az Art. 31. § (2) bekezdése szerinti bevallásában külön jogcímen bevallja, és arról a magánszemély számára igazolást állít ki. • Amennyiben az említett kötelezettség levonására a biztosító teljesítése bármely oknál fogva nem nyújt fedezetet, vagy a visszafizetési kötelezettség a szerződés módosítására tekintettel keletkezik, a biztosító az igazoláson feltünteti a részben vagy egészben le nem vonható összeget, és felhívja a magánszemély figyelmét arra, hogy a le nem vont részt a magánszemély köteles megfizetni. • A magánszemély a biztosító által kiadott igazolás alapján az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített adóbevallásában vallja be a visszafizetési kötelezettség összegét, és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg annak a biztosító által le nem vont részét.

Egyéb szabályok • a magánszemély rendelkezési jogosultságát az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallásában gyakorolja, ha arra külföldi biztosítóval megkötött nyugdíjbiztosítási szerződés alapján jogosult. • A magánszemély a bevallásában - a rendelkezési jogosultság alapja, összege megállapításához szükséges adatokon túlmenően - feltünteti a külföldi biztosító nevét (megnevezését), címét (székhelyét), továbbá azt az államot, amelyben a biztosító belföldi illetőségűnek minősül. • A magánszemély, ha adó feletti rendelkezési jogosultságát külföldi biztosítóval megkötött nyugdíjbiztosítási szerződés alapján gyakorolta, az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített adóbevallásában vallja be a visszafizetési kötelezettség összegét és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti azt meg.

Közös szabályok • Ha a magánszemély az adója meghatározott részének átutalásáról önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatban, nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozatban és nyugdíjbiztosítási nyilatkozatban is rendelkezik, az adóhatóság által átutalt összeg (együttesen) nem haladhatja meg a 280 ezer forintot. • Ha a magánszemély adóalapja adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó része a nyilatkozatokban megjelölt együttes összeg teljes átutalását nem teszi lehetővé, vagy a nyilatkozatokban megjelölt együttes összeg a 280 ezer forintot meghaladja, az adóhatóság az átutalásnál a nyilatkozatokban jogszerűen megjelölt összegek arányát veszi figyelembe azzal, hogy az egyes átutalások jogcím szerinti összege ebben az esetben sem haladhatja meg az adott rendelkezési jogcímre irányadó összeghatárt.

költségek • A jövedelem megállapításakor költségként figyelembe nem vehető kiadás a jövedelem után a magánszemély által fizetendő 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás [ Szja tv. 3. számú melléklet]. • Az ingatlan bérbeadásából [Szja tv. 16. § (1) bekezdés] származó egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást érinti.

Személyi jövedelemadó 2014