1 / 14

A modern vil ágirodalom

A modern vil ágirodalom. XX. század eleje. Bevezető. A 2 0 . Század elején a világ még Európa-központú volt, a század végére többcentrumúvá vált (felbomlottak a gyarmati rendszerek) A 19. századi európai ember hitt Istenben, hitt a tudományban, a tökéletesedő társadalomban.

tamal
Download Presentation

A modern vil ágirodalom

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. A modern világirodalom XX. század eleje

  2. Bevezető • A 20. Század elején a világ még Európa-központú volt, a század végére többcentrumúvá vált (felbomlottak a gyarmati rendszerek) • A 19. századi európai ember hitt Istenben, hitt a tudományban, a tökéletesedő társadalomban. • A századelőn ez bomlásnak indult.

  3. „Isten meghalt” • Friedrich Nietzsche, német filozófus közismert kijelentése következtében egy mintegy kétezer éves világszemlélet látszott megrendülni.

  4. Új felfedezések • Rácáfolnak arra a hitre, hogy „minden megismerhető” a világon • EINSTEIN relativitáselmélete (1905.) a teljes körű és objektív megismerést is feltételessé tette.

  5. Az európai modell tanúsága Az ember nem „ura” a Földnek, csak a természet törvényeihez igazodva reménykedhet tartósan létében.

  6. Mit vitt át a 21. századba az emberiség? • A BIZONYOSSÁGTUDAT (a hit) és a BIZTONSÁGTUDAT elvesztését. • A racionalizmusnak, a szabadság, egyenlőség, testvériség elveinek a KÉRDÉSESSÉGÉT. • A század lényege a POLIFÓNIA jelenléte az emberi lét területén – nem az egyértelműségek világa.

  7. Legfontosabb filozófiai áramlatok

  8. Életfilozófiák, amelyek hatottak a művészetekre Friedrich Nietzsche (1844-1900) • Az ész uralma elleni lázadás • Az életet, az ember személyiségét állítja középpontba • Isten halála – az ember fölötti ember akarása, amit a magasabb rendű létre való törekvésben lát.

  9. Felsőbbrendű ember • Morális értékek hordozója (lerombolja a régi erkölcsöket) • Nincsenek abszolút igazságok – mindent át kell értékelni. Az örök visszatérés tana.

  10. Wilhelm Dilthey(1833-1911) • Szellemtudományok (társadalomtudományok egy része) • A megismerés során döntő a beleérzés, a megélést (az élményt) és megértést lehetővé tévő INTUÍCIÓ. • Szellemtörténet (módszer) középpontjában az irodalom áll, és FONTOSABB a művészi átélés, mint a tudományos megismerés

  11. Henri Bergson (1859-1941) • A tudat vizsgálata • Megkülönböztette a • FIZIKAI (mérhető) IDŐT • TARTAM (a tudat belső idejét) Az intuíció segítségével hatolhatunk be. Az életet szellemi természetűnek tartja, ennek lényege a teremtő fejlődés, amit az életlendület mozgat.

  12. A pszichológia hatása az irodalomra Sigmund Freud (1856-1939) • Álomfejtés (1900) a pszichoanalízis kiinduló pontja • Pszichoanalízis: mélylélektani vagy lélekelemző kutatás • korszakában: az ember tudatos világa mögött az ÖSZTÖNÖK hálózata a tudattalan (elnyomjuk) • korszaka: a. önfenntartási ösztön b. agressziós ösztön

  13. A világirodalom alakulása • A XX. századi világirodalomban továbbra is az ANGOL, a FRANCIA, az OROSZ és a NÉMET nyelvű irodalmak játszották a főszerepet. • A társadalmi-kulturális változások és a világ egységesülése azonban új irodalmi „nagyhatalmakat” is létrehozott: • Angol nyelvű amerikait • Spanyol nyelvű latin-amerikait

  14. A világirodalom valóban a világ irodalmává kezdett válni: az egzotikus népek és kultúrák is természetessé lettek. Jelentős alkotók: • Luigi Pirandello (1867-1936) - dráma • Thomas StearnsEliot(1888-1965) – líra • William Faulkner(1897-1962) – regény • James Joyce (1882-1941) – regény • Marcel Proust (1871- 1922) – regény

More Related