Kémiai hatás

1. Kémiai hatás Elektrolízis Korrózió

2. A kémiai hatás fogalma Egyenáram hatására bizonyos anyagokban kémiai változás történik. Ezért mondhatjuk azt, hogy az egyenáramnak kémiai hatása is van.

3. Kémiai(vegyi) hatások • Kémiai hatáson alapuló jelenségek: • elektrolízis • galvánelemek működése • akkumulátorok működése • tüzelőanyag-cellák működése • korrózió

4. Elektrolízis • Elektrolízisnek nevezzük, azt jelenséget, amelyben elektromos áram folyik át egy ionokat tartalmazó oldaton, és ennek hatására az oldatból bizonyos anyagok kiválnak. Az áramot az oldatban az ionok közvetítik. • Elektrolízishez szükséges, az ion tartalmú folyadék, amelyet elektrolitnak nevezünk, két fémlap, vagy két szénrúd melyeket elektródáknak nevezünk, illetve egy áramforrás . Elektrolit a sók(pl.: tengervíz), savak(pl.: savas gyümölcslé), lúgok(pl.: ammónia) vizes oldata. Elektróda lehet még bármilyen vezető, szilárd anyag. Az áramforrás pozitív kivezetése felőli elektródát anódnak, a negatív felőlit katódnak nevezzük.

5. Elektrolízis, melyben vizes só oldat tölti be az elektrolit szerepét.

6. Az elektrolízis következményei • Elektrolízis hatására, a folyadékban lévő, negatív töltésű ionok az anód felé fognak mozogni, a pozitív töltésű ionok pedig a katód felé, így az ion semleges töltésű atommá változik , és ez kiválik az elektródán. • Az elektrolízisnek számos felhasználása van. • Ha valamilyen tárgy gyártásakor, arra valamilyen fémréteget akarnak húzni, a tárgyat használják elektródaként, hogy a szükséges fém kiváljon az ezt tartalmazó folyadékból. Ezt a folyamatot galvanizálásnak nevezzük. • Alumínium gyártásához nélkülözhetetlen. • A víz bontása is elektrolízisen alapszik.

7. 1. A képeken jól látszik, hogy az ezüst-nitrát oldatba tett elektródák(ce-ruzákban lévő grafit) magukhoz vonzzák az oldat ionjait. Az anódon gázfejlődést láthatunk, a katódon pedig az ezüst válik ki. 2. 3.

8. Korrózió • Korróziónak nevezzük elsősorban azokat a kémiai reakciókat, melyek során a fémek felületéről kiinduló és a fémek belseje felé haladó kémiai vagy elektrokémiai változások során az adott fémfelület roncsolódik. • A kémiai reakciók hajtóereje minden esetben a nemesgázszerkezet elérése, így a fémek idővel a levegő oxigénjével és a levegőben található vízpárával reakcióba lépnek és így alacsonyabb energiaszintre kerülnek. A fémek ezekben a folyamatokban oxidálódnak, vagyis elektront adnak le. Leggyakoribb ilyen folyamat az acél és a vas oxidációja, vagyis a rozsdásodás.

9. Korrózió elleni védelem • Bizonyos lakkokkal, műanyaggal vagy zománccal vonjuk be a fémet. Ezt az eljárást nevezzük szinterezésnek. • A fémeket akár egyszerűen le is festhetjük. Ezen kívül védelmi mód az eloxálás: ha a fémet anódnak kapcsoljuk és azt elektrolizálva vastagítjuk meg a fémet védő oxidréteget. • Vannak fémbevonatok, amelyek csak addig védik a fémet, amíg a bevonat meg nem sérül. Ezért csak olyan esetekben használatos, amikor a felület nincs kitéve sérülés veszélyének. Ilyen például a fehérbádog (ónozott vaslemez), amelyet konzervdobozok készítésére használnak.

10. Köszönöm a figyelmet! Készítette: Arday Viktor