1 / 17

A közszféra béremelésének hosszabb távú hatása a köz- és magánszféra bérkülönbségére

A közszféra béremelésének hosszabb távú hatása a köz- és magánszféra bérkülönbségére. Hámori Szilvia – Lovász Anna Szirák 2011 november 5. A kutatás célja. Az 50%-os béremelés célja: a közszféra vonzóbbá tétele a színvonalas munkaerő számára – sikerült?

tanika
Download Presentation

A közszféra béremelésének hosszabb távú hatása a köz- és magánszféra bérkülönbségére

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A közszféra béremelésének hosszabb távú hatása a köz- és magánszféra bérkülönbségére Hámori Szilvia – Lovász Anna Szirák 2011 november 5.

  2. A kutatás célja • Az 50%-os béremelés célja: a közszféra vonzóbbá tétele a színvonalas munkaerő számára – sikerült? • Elvándorlás és fiatalok pályaválasztása • Telegdy (2006): közszféra bérprémium szinte minden végzettségi és foglalkozási kategóriában 2004-ben (diplomások: -3,7%)  Egyéni döntés: mennyivel keres kevesebbet egy adott dolgozó, ha a közszférát választja? • Magasan képzettek? • Cél: a köz- és magánszféra közötti bérkülönbség becslése • Hosszabb távon: 2002-2008 • Bérek és juttatások is • A béreloszlás különböző részein (kvantilis regresszió) • Megfigyelhető összetételbeli eltérések kiszűrése (dekompozíció) • Egyéb torzítások kiszűrése: hamis minimálbéresek, eltérő munkakörülmények

  3. Miért fontos a hosszabb táv és a juttatások figyelembevétele (nem csak a bér)? •  Az átlagbérek és átlagjövedelmek alakulása: • A béremelés hosszabb távon nem változtatta meg a bérkülönbséget • A nőknél jelentősen eltér a különbség a két bérváltozó alapján

  4. Miért fontos a megfigyelhető tulajdonságok eltérésének figyelembevétele? A dolgozói minta jellemzői (arányok) Jelentősek az eltérések a dolgozói összetételben a két szektor között

  5. Az átlagos köz-magánszféra bérkülönbség dekompozíciója (Oaxaca)

  6. Miért fontos a béreloszlás különböző pontjain becsülni a bérkülönbséget?  Egészen más a helyzet a 10. és 90. kvantilisek esetében (nőké nagyon hasonló)

  7. Béreloszlások - férfiak • A magánszférában látszik a minimálbéres csúcs • A közszféra béreloszlása összenyomottabb • 2003-ban látszik az elmozdulás jobbra, majd 2008-ra vissza

  8. Béreloszlások - nők

  9. Miért fontos a hamis minimálbéresek kiszűrése? • A hamis minimálbéresek problémája csak a versenyszférát érinti  lefelé torzítja a versenyszféra bérelőnyét (felfelé a közszféra előnyét) • Elek-Szabó 2008, Elek et al. 2008, Köllő 2008 • Valós bér becslése: a minimálbéren bejelentett dolgozók esetében a minimálbér fölött keresők alapján becsült béregyenlet együtthatóiból (Köllő 2008) • Jobb lenne a másik módszer? Bérek „Valós” bérek

  10. Becslés • Kvantilis regresszió évenként, nemenként: • Függő változó: bruttó havi reálbér • Magyarázó változók: dolgozói (iskolázottság, potenciális munkatapasztalat és a négyzete, szolgálati idő (tenure) és négyzete, foglalkozás), munkáltatói (régió, méret), munkahelyi (ebédidő, várt és ledolgozott munkaórák eltérése, szerződés típusa) • Dekompozíció:

  11. Eredmények – férfiak: a teljes és a reziduális bérkülönbségek alakulása Teljes bérkülönbség Reziduális bérkülönbség

  12. Eredmények – nők: a teljes és a reziduális bérkülönbségek alakulása Teljes bérkülönbség Reziduális bérkülönbség

  13. Diplomás alminta: reziduális bérkülönbség, férfiak és nők Férfiak Nők

  14. A hamis minimálbérek hatása a reziduális bérkülönbség becslésére Bejelentett bér Valós bér

  15. Adalék: a külföldi tulajdonú cégek szerepe (férfiak) Közszféra és a hazai magántulajdonú magánszférabeli cégek között: Közszféra és a külföldi magántulajdonú cégek között:

  16. Adalék: a külföldi tulajdonú cégek szerepe (nők) Közszféra és a hazai magántulajdonú magánszférabeli cégek között: Közszféra és a külföldi magántulajdonú cégek között:

  17. Összegzés • A köz- és magánszféra közötti bérkülönbség jelentősen eltérő a béreloszlás különböző pontjain, a diplomások mintáján belül is • A béreloszlás alján kedvezőbb a közszférában dolgozni, a magasabb fizetetteknél jelentős a közszféra bérhátránya • A nőknek kedvezőbb a helyzetük a közszférában, különösen a béreloszlás alsó részein, és jelentős a juttatások szerepe • A dolgozói összetétel jobb a közszférában (diplomások aránya, átlagos tapasztalat), amely felfelé torzítja a bérkülönbséget, a reziduális bérkülönbség nagyobb mint a teljes • A hamis minimálbérek kis mértékben, de torzítják a becslést a közszféra javára • A munkakörülmények mércéi nem túl jók, alig van hatásuk • Az 50%-os béremelés hatása hosszabb távon eltűnt, a bérkülönbségek visszatértek az eredeti szint közelébe • A közszféra bérei leginkább a külföldi cégekétől maradnak el – innen jön a bérhátrány legnagyobb része

More Related