180 likes | 279 Views
A közszféra béremelésének hosszabb távú hatása a köz- és magánszféra bérkülönbségére. Hámori Szilvia – Lovász Anna Szirák 2011 november 5. A kutatás célja. Az 50%-os béremelés célja: a közszféra vonzóbbá tétele a színvonalas munkaerő számára – sikerült?
E N D
A közszféra béremelésének hosszabb távú hatása a köz- és magánszféra bérkülönbségére Hámori Szilvia – Lovász Anna Szirák 2011 november 5.
A kutatás célja • Az 50%-os béremelés célja: a közszféra vonzóbbá tétele a színvonalas munkaerő számára – sikerült? • Elvándorlás és fiatalok pályaválasztása • Telegdy (2006): közszféra bérprémium szinte minden végzettségi és foglalkozási kategóriában 2004-ben (diplomások: -3,7%) Egyéni döntés: mennyivel keres kevesebbet egy adott dolgozó, ha a közszférát választja? • Magasan képzettek? • Cél: a köz- és magánszféra közötti bérkülönbség becslése • Hosszabb távon: 2002-2008 • Bérek és juttatások is • A béreloszlás különböző részein (kvantilis regresszió) • Megfigyelhető összetételbeli eltérések kiszűrése (dekompozíció) • Egyéb torzítások kiszűrése: hamis minimálbéresek, eltérő munkakörülmények
Miért fontos a hosszabb táv és a juttatások figyelembevétele (nem csak a bér)? • Az átlagbérek és átlagjövedelmek alakulása: • A béremelés hosszabb távon nem változtatta meg a bérkülönbséget • A nőknél jelentősen eltér a különbség a két bérváltozó alapján
Miért fontos a megfigyelhető tulajdonságok eltérésének figyelembevétele? A dolgozói minta jellemzői (arányok) Jelentősek az eltérések a dolgozói összetételben a két szektor között
Az átlagos köz-magánszféra bérkülönbség dekompozíciója (Oaxaca)
Miért fontos a béreloszlás különböző pontjain becsülni a bérkülönbséget? Egészen más a helyzet a 10. és 90. kvantilisek esetében (nőké nagyon hasonló)
Béreloszlások - férfiak • A magánszférában látszik a minimálbéres csúcs • A közszféra béreloszlása összenyomottabb • 2003-ban látszik az elmozdulás jobbra, majd 2008-ra vissza
Miért fontos a hamis minimálbéresek kiszűrése? • A hamis minimálbéresek problémája csak a versenyszférát érinti lefelé torzítja a versenyszféra bérelőnyét (felfelé a közszféra előnyét) • Elek-Szabó 2008, Elek et al. 2008, Köllő 2008 • Valós bér becslése: a minimálbéren bejelentett dolgozók esetében a minimálbér fölött keresők alapján becsült béregyenlet együtthatóiból (Köllő 2008) • Jobb lenne a másik módszer? Bérek „Valós” bérek
Becslés • Kvantilis regresszió évenként, nemenként: • Függő változó: bruttó havi reálbér • Magyarázó változók: dolgozói (iskolázottság, potenciális munkatapasztalat és a négyzete, szolgálati idő (tenure) és négyzete, foglalkozás), munkáltatói (régió, méret), munkahelyi (ebédidő, várt és ledolgozott munkaórák eltérése, szerződés típusa) • Dekompozíció:
Eredmények – férfiak: a teljes és a reziduális bérkülönbségek alakulása Teljes bérkülönbség Reziduális bérkülönbség
Eredmények – nők: a teljes és a reziduális bérkülönbségek alakulása Teljes bérkülönbség Reziduális bérkülönbség
Diplomás alminta: reziduális bérkülönbség, férfiak és nők Férfiak Nők
A hamis minimálbérek hatása a reziduális bérkülönbség becslésére Bejelentett bér Valós bér
Adalék: a külföldi tulajdonú cégek szerepe (férfiak) Közszféra és a hazai magántulajdonú magánszférabeli cégek között: Közszféra és a külföldi magántulajdonú cégek között:
Adalék: a külföldi tulajdonú cégek szerepe (nők) Közszféra és a hazai magántulajdonú magánszférabeli cégek között: Közszféra és a külföldi magántulajdonú cégek között:
Összegzés • A köz- és magánszféra közötti bérkülönbség jelentősen eltérő a béreloszlás különböző pontjain, a diplomások mintáján belül is • A béreloszlás alján kedvezőbb a közszférában dolgozni, a magasabb fizetetteknél jelentős a közszféra bérhátránya • A nőknek kedvezőbb a helyzetük a közszférában, különösen a béreloszlás alsó részein, és jelentős a juttatások szerepe • A dolgozói összetétel jobb a közszférában (diplomások aránya, átlagos tapasztalat), amely felfelé torzítja a bérkülönbséget, a reziduális bérkülönbség nagyobb mint a teljes • A hamis minimálbérek kis mértékben, de torzítják a becslést a közszféra javára • A munkakörülmények mércéi nem túl jók, alig van hatásuk • Az 50%-os béremelés hatása hosszabb távon eltűnt, a bérkülönbségek visszatértek az eredeti szint közelébe • A közszféra bérei leginkább a külföldi cégekétől maradnak el – innen jön a bérhátrány legnagyobb része