Fejfájás, epilepszia, alvászavarok

1. Fejfájás, epilepszia, alvászavarok 2010.03.03.

2. Elsődleges fejfájások • Tenziós típusú fejfájás • Migraine • Trigeminoautonom fejfájások: - Cluster fejfájás - Chronicus paroxysmalis hemicrania - SUNCT • Egyebek (köhögési, coitalis, stb)

3. Másodlagos fejfájások • Postraumás • Cerebrovascularis (sinus thrombosis, subarachnoidalis vérzés, arteriovenosus malformatio stb) • Meningitis, encephalitis, általános fertőzés • Tumor • Anyagcserezavarok (pl hypoxia) • Egyéb (pl neuralgiák)

4. Epidemiológia - migraine prevalencia: 7,7-18%, nőkben 3-4x gyakoribb • Cluster prevalencia férfiak: 0,5%, nőkben 0,1% • Tensiós

5. A MIGRAINE JELLEMZŐI

6. TENZIÓS TÍPUSÚ FEJFÁJÁS

7. CLUSTER FEJFÁJÁS

8. GYÓGYSZEREK OKOZTA FEJFÁJÁS

9. A FEJFÁJÁS FONTOSSÁGA “A habituális fejfájások a betegnek sok szenvedést, az orvosnak sok fejtörést, a vegyi iparnak sok jövedelmet hozó kefalalgiák” (Dr. Ranschburg Pál, 1936)

10. Bizonyítékokon alapuló irányelvek http://www.aan.com/public/practiceguidelines/headache_gl.htm http://www.efns.org http://www.ehf-org.org/pdf/hungary.pdf

11. A kezelés lépései • A fejfájásos roham kezelése • A rohamok megelőzése • Nem gyógyszeres kezelési lehetőségek

12. A tenziós típusú fejfájás kezelése • Akut forma: alkalmi fájdalomcsillapítás (500-1000 mg ASA v. paracetamol) • Profilaktikus kezelés indikációja: ha minden 3. nap, vagy gyakrabban jelentkezik

13. Krónikus tenziós típusú fejfájás megelőző kezelése • Alapkészítmények: triciklikus antidepresszívumok • Kezelési elvek: • alacsony dózissal kezdve fokozatosan emeljük az adagot • más készítményre csak 6-8 hét eredménytelenség után váltunk • hatásmérés a fejfájásnapló vezetésével és ellenõrzésével • kellõen hosszú ideig tartson a kezelés (rendszerint 6-9 hónap) • fokozatos dózisleépítés

14. Migraines roham kezelése • 1. Nem szteroid gyulladásgátlók (pl. Aspirin), antiemeticumok enyhe v. közepes fejfájásnál • 2. Triptanok: a fejfájás kezdetekor hatásosabbak, közepes és súlyos fejfájás esetén

15. A MIGRAINE ROHAMOK PREVENCIÓJA • Indikáció: • havonta 2 vagy több roham • egy roham 4 napnál hosszabb • Időtartam: 2-9 hónap • A kezelés befejezése: fokozatosan, 4 hét alatt leépítve • Alapelvek: • megfelelő dózisban • megfelelő ideig • fokozatosan emelve, fokozatosan csökkentve • fejfájásnaptár vezetésével ellenőrizve a hatást

16. A migrén preventív (intervallum) kezelés céljai • A rohamgyakoriság csökkentése • A rohamterápia hatásosságának növelése • A funkció javítása, a korlátozottság csökkentése

17. A migrén preventív kezelés általános elvei I. • A kezelést a legkisebb hatásos adaggal kezdjük. Az adagot lassan emeljük a hatásosság eléréséig • Megfelelő ideig tartson egy-egy kezelés kipróbálása (2-3 hó) • Kerüljük hatásosságot befolyásoló egyéb beavatkozásokat

18. A migrén preventív kezelés általános elvei II. • A tartós hatású készítmények javítják a beteg együttműködését • Betegfelvilágosítás (compliance, elvárások, formális kezelési terv) • A fejfájásnaptár alapján ítélhető meg a hatásosság • Tartósan stabil állapot elérése után vizsgáljuk felül a kezelés szükségességét

19. Intervallum terápiára alkalmazott gyógyszercsoportok • Béta receptor blokkolók • Triciklikus antidepresszívumok • Antiepileptikumok • Kalcium csatornagátlók • Szerotonin antagonisták • Nem steroid gyulladásgátlók (NSAID) • Egyéb gyógyszercsoportok (Mg, B2, stb)

20. A FEJFÁJÁSOK NEM GYÓGYSZERES KEZELÉSE • Rendszeres életmód • Rendszeres, nem kimerítõ sportolás • Rendszeres alvás • A kiváltó faktorok kerülése

21. A FEJFÁJÁSOK NEM GYÓGYSZERES KEZELÉSE

22. A CLUSTER FEJFÁJÁS ROHAM KEZELÉSE • Oxigén:7 liter/perc 100% oxigén 15 pecen át • A betegek 75%-ában hatásos • A reagálók 93%-ánál a hatás 10 percen belül • Sumatiptan 6 mg s.c., 50-100 mg per os • Ergotamin származékok • Az azonos oldali fossa sphenopalatina helyi érzéstelenítése

23. A fejfájás súlyos betegségre utal • Korábban a beteg nem volt fejfájós, különösen idős korban • Megváltozik a szokásos fejfájás jellege • Fizikai aktivitás közben jelentkezik • Neurológiai tünetek társulnak

24. Epilepszia • Epilepszia betegség: hirtelen kezdődő és szűnő, spontán ismétlődő neurológiai tünetekkel járó hosszabb-rövidebb rosszullétek • Az idegsejtek ingerlékenységének kóros fokozódása • Alkalmi roham: epilepsziás roham, de nem epilepszia betegség (pl alkohol megvonásban, lázgörcs) • Kb a lakosság 0,5%-a epilepsziás (gyerekek 1%-a), 5%-nak életében epilepsziás rosszullét

25. Etiológia • Genetikai tényezők • Perinatalis károsodás • Metabolikus zavarok pl hypoglicaemia • Meningitis, encephalitis • Gyógyszerek, alkohol • Trauma • Cerebrovascularis betegség • Tumor

26. A rosszullét jellege függ az epilepsziás góc anatómiai lokalizációjától illetve a patofiziológiai mechanizmustól • Parcialis: az agykéreg körülírt területének izgalma: egyszerű – komplex • Generalizált: a góc nem körülírt: tónusos, klónusos, tónusos-klónusos, absance, tónusvesztéses, myoclonusos • Másodlagosan generalizált roham

27. Felosztás Fokális Generalizált Idiopathias Szimptómás Egyéb

28. Epilepszia szindróma: klinikum, rohamforma, etiológia, patomechanizmus, társult betegségek, prognozis, EEG alapján • Status epilepticus

29. Diagnosis - auto és heteroanamnézis - EEG (elektroencephalographia) • Képalkotó vizsgálat (CT, MRI) • Egyéb

30. Kezelés Epilepszia szindrómának megfelelően. • Gyógyszeres (antiepileptikum) • Műtét • Egyéb

31. A gyermekkori epilepsziák egy része „kinőhető” pl absance • Pszichés tünetek lehetnek a rosszullét részei vagy attól függetlenül, de a betegek jó részé-nek NINCS. Az epilepszia nem elmebetegség! • A betegek kb 70-75%-a rohammentessé tehető antiepileptikumokkal, a gyógyszerrezisztens betegek 30-40%-a műtéttel.

32. Alvás és zavarai • átlagban életünk 27 évét alvással töltjük • a lakosság 1/3-ának alvás problémái vannak/voltak

33. Alvásciklus – kb. 90 perc, éjszakánként 4-6 • NREM (70-80%) • lassú hullámú alvás • szívfrekvencia, vérnyomás, légzés ↓ • testhőmérséklet, izomtónus ↓ • REM (20-25%) • rapid eye movement – gyors szemmozgások • paradox, gyors hullámú alvás – nehéz felébreszteni • szívfrekvencia, vérnyomás, légzés ↑ • izomtónus tovább csökken • álmodás

34. Polysomnographia • Multiparametriás monitorozás • EEG • EOG (electrooculogram) • EMG (electromyogram) • EKG • Légzőmozgás • SpO2 • Testhelyzet • Horkolás

35. Alvászavarok • Insomnia • Alvásfűggő légzészavarok • Hypersomnia • Cirkadián ritmus zavarai • Parasomnia • Alvásfüggő mozgászavarok

36. Insomnia • el-, átalvási zavar, és/vagy korai ébredés • nem frissítő alvás • hangulat-, koncentrációs zavar • fáradtság, aluszékonyság napközben • idősekben, nőkben gyakoribb

37. Primer • II. Secunder: • nem megfelelő alvás hygiene • paradox • pszichiátriai betegség • pszichofiziológiai • szervi betegség • gyógyszerek • „vasárnap esti insomnia”

38. Kezelés • alapbetegség kezelése • nem gyógyszeres • gyógyszeres: modern altatók

39. Alvásfüggő légzészavarok • centrális alvási apnea: az agyi légzőközpont működészavara miatti légzésszünet • obstruktív alvási apnea: a légutak alvásközbeni elzáródása miatti légzésszünet • egyéb

40. Obstruktív alvási apnea • Éjszaka: hangos horkolás, hosszú légzés-szünetekkel, ébredések szapora szívdobogással, izzadás, nycturia • Nappali tünet: aluszékonyság, fáradtság, koncentrálási, memória probléma, reggeli fejfájás • Hajlamosít: elhízás, férfi nem, idős kor, szedatívum, alkohol, fül-orr-gégészeti eltérések

41. Kezelés • Fogyás • Sz.e. műtét • Szedatívum, alvás előtt alkohol kerülése • CPAP (folyamatos pozitív nyomás) készülék

42. Parasomnia • Pszichomotoros és magatartási jelenségek, az alvásszerkezet lényegesen nem érintett • Zavart ébredés, alvajárás • Lidérces álom, REM magatartászavar • Egyéb, pl. bruxizmus (fogcsikorgatás)

43. Alvásfüggő mozgászavarok • Nyugtalan láb szindróma: lefekvéskor kellemetlen érzés a lábakban, mozgáskésztetés • Periodikus lábmozgás zavar: NREM alvás alatt

44. Hypersomnia • Primer – secunder • Narcolepsia: alváskényszer (REM attak), hallucinációk, alvási paralízis, kataplexia (emocionális hatásra bekövetkező hirtelen tónusvesztés)