Típushibák a Baross Gábor program pályázati felhívásaira benyújtott pályaművekben

1. Típushibák a Baross Gábor programpályázati felhívásaira benyújtott pályaművekben Veiszné Pásztor Adrien adrien.veisznepasztor@nkth.gov.hu Pályázati információs nap Debrecen, 2009, szeptember 24.

2. Jogszabályi keretek (1) A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. tv. meghatározza, hogy a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból milyen tevékenységek támogathatóak (8. §). A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból nyújtott állami támogatások szabályairól szóló 146/2007 (IV. 26.) Korm. rendelet meghatározza, hogy a versenyszférában felhasználó szervezetek milyen eszközökkel támogathatóak, és a támogatást milyen feltételekkel vehetik igénybe. A két szabályozás közös halmazát a 146/2007 Korm. rendelet 3.§-a tartalmazza.

3. Jogszabályi keretek (2) Az EK-t létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bek. az állami támogatásokról. 2006/C 323 sz. keretszabály: A Kutatás Fejlesztési Inrastruktúrához (KFI) nyújtott állami támogatások közösségi keretrendszere: az állami és nem állami támogatások alkalmazásának feltételeiről szól: A támogatás - a támogatást igénybevevő szervezet jogállásától és finanszírozási módjától függetlenül - állami támogatásnak minősül, ha a támogatást a verseny-szférában tervezik igénybe venni, vagy a projekt eredményét üzleti tevékenység keretében tervezik hasznosítani. Az állami támogatásnak nem minősülő támogatás klasszikus esete pl.: ha a projekt eredményét vagy az eredmény értékesítéséből származó bevételt közhasznú tevékenység keretében hasznosítják, pl. oktatás, kutatás, a kutatási eredmény közkinccsé tétele.

4. Az esendő pályázó Nem olvassa el a pályázaton való részvétel szabályait tartalmazó és a pályamű összeállítására vonatkozó útmutatókat. Elolvassa, de nem érti. Csak azt olvassa ki belőle, ami számára kedvező, a reá vonatkozó korlátozásokat észre sem veszi, vagy szándékosan figyelmen kívül hagyja. Rábízza magát a pályázatíróra, aki gyakran ugyanazokat a hibákat követi el, mint a pályázó.

5. Tipikusan elrontott K+F eszközbeszerzési-beruházási projektek Jószándékú félreértés: - A vállalkozás (nem K+F szolgáltató) saját kivitelezésű K+F projektjéhez tervezi a csak kutatáshoz használható eszköz beszerzését. Nem ide, hanem a termékfejlesztést támogató pályázatra kellett volna benyújtania a projektjavaslatot! Tudatos félreértés: - A vállalkozás (nem K+F váll.) termelőeszköz beszerzését tervezi, de azt K+F eszköznek állítja be, amelyre, úgymond, a saját kivitelezésű K+F projekt megvalósításához van szüksége (pl. a prototípus előállításához szükséges berendezés beszerzése). Eszközbeszerzésnek álcázott kereskedelmi ügylet: - Magát K+F szolgáltatónak beállító vállalkozás más telephelyén valósítaná meg a „K+F beruházást”. Pl. „megújuló energiaforrásokkal” fűtött házi úszómedence felszerelése „K+F eszközökkel” (napkollektor, napelem, szélkerék).

6. Termékfejlesztési projekt A pályázó az elérhető támogatás mértékének (támogatásintenzitás) maximalizálására törekszik: - Kísérleti fejlesztési feladatot alapkutatásnak vagy ipari kutatásnak minősít. Bonusz % pontok szerzése (+15 %): Alvállalkozói kapcsolatot tényleges kutatási együttműködésnek (kutatási konzorcium) tüntet fel. A marketing akciót a kutatási eredmény közkinccsé tételeként állítja be.

7. A részeges szőlőbogár esete A projekt célkitűzése: Szelektív hatóanyag kifejlesztése a szőlőbogár kártételének megelőzésére. Alapkutatás: A szőlőbogár természetrajza, egyedfejlődésének, szaporodási, táplálkozási, áttelelési stb. szokásainak leírása. Költségigénye: egy egység Ipari kutatás: A szelektíven ható molekula kiválasztása és annak a meg- határozása, hogy az egyedfejlődés melyik fázisában kell bevetni. Költségigénye: 5-10 egység Kísérleti fejlesztés: A hatóanyag ipari méretekben történő előállítási technológiá- jának kifejlesztése, a csomagolás kifejlesztése, a dozírozás meghatározása, a használati utasítás elkészítése Költségigénye: 100-100 000 egység

8. Példa a jellemzően túlzó költségvetésre a támogatási intenzitás megnövelése érdekében A projekt célja pl. a : Döntéstámogatási rendszer fejlesztése (Kisvállalkozás, ipari kutatás 50% + 20%= 70 % + 15 % , de a disszemináció max. 80 % lehet.) Költségvetés: Adatgyűjtő front fejlesztése - 80 % ipari kutatás, 39 millió Ft; Adattár kialakítása - 80 % ipari kutatás, 39 millió Ft; Döntéstámogató fejlesztése - 80 % ipari kutatás, 21 millió Ft; Térinformatika adaptálása - 80 % ipari kutatás, 18 millió Ft; Optimalizálás - 80 % ipari kutatás, 3 millió Ft; Szembeötlő a pályázó törekvése a nagyobb támogatás elnyerésére, holott alapvetően 100 %-bankísérleti fejlesztésről van szó, mert minden fejlesztési feladat a késztermék vagy a késztermék elemeinek létrehozására irányul. ITT a disszemináció ténylegesen marketing.

9. A tipikusan elhibázott célkitűzés Kiragadott példák: 1. A projekt leírásából kiderül, hogy egy „pizza sütöde” beruházásról van szó, ami nyilvánvalóan nem támogatható az Alapból. Ravasz – mintaüzemnek eufemizált sütöde. • Új, műanyag nyílászáró elemek termékfejlesztéséhez kapcsolódó eszközbeszerzés. Ha ez K+F eszköz, akkor a másik felhívásra kellett volna benyújtani, de gyanítható, hogy gyártóeszköz beszerzéséről van szó, így ez a beszerzés az Alapból nem támogatható. 3. Tipikus hiba: Nincs üzleti elképzelés, fejlesztés az íróasztalfióknak készül. – Nem a pályázó tervezi hasznosítani a fejlesztés eredményét, mindössze felkínálja egy feltételezett vevőkörnek – általában önkormányzatoknak, iskoláknak. Pl. az előzőekben említett döntéstámogató rendszer.

10. Típushibák a benyújtott pályázatokkal kapcsolatban 1.

11. Típushibák a benyújtott pályázatokkal kapcsolatban 2.

12. Típushibák a benyújtott pályázatokkal kapcsolatban 3.

13. Típushibák a benyújtott pályázatokkal kapcsolatban 4. A költségvetés hibái I: • Az adatlapban szereplő költség tábla és a részfeladatok listája/részletes költségtábla nem volt összhangban, se az időpontok, se a költségek tekintetében. • Az előleg a támogatási összeg 90%-a, nem pedig a teljes projekt összköltségének a 90%-a. • A támogatási összeg utolsó 10%-a csak a záró beszámoló elszámolása után folyósítható. • A belső arányokat – maximum korlátokat- nem tartották be.

14. Típushibák a benyújtott pályázatokkal kapcsolatban 5. A költségvetés hibái II: • A betervezett költségeket sokszor nem jó költségsorra sorolták be. • A támogatási intenzitást konzorciumi partnerenként ki kell számolni. • A hiánypótlás során a belső arányokat át kell számolni, mert a hiánypótlás során módosulnak a költségek és ezáltal a belső arányok is változnak. • A kísérleti fejlesztés és az ipari kutatás arányait nem megfelelően határozták meg.

15. Típushibák a benyújtott pályázatokkal kapcsolatban 6. • A munkaszakasz fogalmát nem jól értelmezték. • Ki lehet a konzorcium vezetője? • A pályázatot elektronikusan is el kell küldeni az alap2009@nkth.gov.hu, és az innovacio@eszakalfold.hu e-mail címekre. • Az elektronikusan elküldött fájl nem megnyitható, jelszót kér.

16. Új pályázati követelmények • Indikátor űrlap -indikator2009@nkth.gov.hucímre kellbeküldeni A projekt futamideje alatt ugyanezt az elektronikus űrlapot alkalmazzuk –> nyomonkövethető, hogy a pályázatban vállalt célérték mennyiben teljesül <–szankciók (támogatási szerződésben)! Az útmutatóban előírt indikátor célértékek vállalása nem teljesül –> formai hibának számít – elutasítás! • Közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló adatszolgáltatás – tv. által előírt kötelezettség – ellenőrzés a Nyilatkozatokban tüntetik fel (választható): - APEH köztartozásmentes adózói adatbázisban szerepel vagy - benyújtja a köztartozásmentességet igazoló, 30 napnál nem régebbi közokiratot .

17. Köszönöm a figyelmüket! info@nkth.gov.hu eniko.szoke@eszakalfold.hu eszakalfold@eszakalfold.hu