A Dawes-terv és az 1925. évi német elnökválasztás

1. A Dawes-terv és az 1925. évi német elnökválasztás Készítette: Koltai Zsuzsa PTE-BTK, Történelem Szak, 4. évfolyam

2. Charles Gates Dawes életútja • Ügyvédnek tanult, majd számvevő • Central Trust Company vezetője • 1. VH. idején a franciaországi amerikai expedíciós haderő ellátásának irányítása • 1921-22: az USA költségvetési igazgatója • 1923: A Jóvátételi Bizottság megbízza a német gazdaság helyreállítási tervének elkészítésével • 1925-29:az USA alelnöke (Calvin Coolidge elnöksége) • 1929-32: nagykövet Londonban • 1932: Reconstruction Finance Corporation, majd a bankéletben helyezkedik el

3. Charles Gates Dawes • 1865-1951 • Amerikai republikánus politikus, bankár • 1924: Dawes-terv • 1925: Nobel-békedíj (megosztva Chamberlainnel) • Republikánus Párt alelnöke (1925-29)

4. Dawes főbb művei • Napló a nagy háborúról (1921) • Alelnöki jegyzetek (1935) • Napló a jóvátételről (1939)

5. A német gazdaság talpra-állításához kötődő amerikai gazdasági érdekek Ruhr-krízis infláció Németországban importképtelenné válik veszteség az angol- amerikai áru- és tőkeexportnak kihasználatlan pénzösszegek felhalmozódása az USA-ban évi 400 millió $ veszteség

6. A tőkeexport szempontjából Németországban rejlő lehetőségek • 15 milliós, jól képzett munkásréteg, melyet az amerikai béreknél jóval olcsóbban lehet foglalkoztatni • Megnövekedett exportlehetőségek a közép-és délkelet-európai országokba • A Németországra háruló áru és pénzbeli jóvátétel hosszú időre garantálja a német ipari kapacitás kihasználását

7. Nemzetközi bizottságok létrehozása a német fizetőképesség pontos megállapítására • A német fizetőképesség feltételeit meghatározó bizottság elnöke: Charles Dawes, alelnök: Owen Young • A külföldre kivitt német tőke összegének megállapítását végző bizottság elnöke: McKenna

8. 1924. Április 11.: A Dawes-terv nyilvánosságra hozatala • Alapelv: a jóvátételt követelő államok biztosítékot kapjanak, de ez ne területi jellegű legyen, hanem gazdasági-pénzügyi garanciák • 1 éven belül Németország 1 milliárd aranymárka jóvátételt fizessen • Az összeg 5 év alatt 2,5 milliárd aranymárkára emelkedik és stabilizálódik az összeg teljes kifizetéséig • A német kormány 800 millió aranymárka kölcsönt kap • A Reichsbahn( Birodalmi Vasút) a szövetségesek ellenőrzése alatt működő magántársaság kezébe kerüljön • Szövetségesek ellenőrzési jogának biztosítása a Birodalmi Bank felett • A német kormány mondjon le egyes fogyasztásiadó bevételekről és a vámjövedelmek egy részéről

9. A Dawes-terv németországi fogadtatása • Eltérő fogadtatás Németországban • Gyáriparosok Szövetsége helyesli • nemzetiszocialisták + DNVP egy része kritizálja: “Új Versailles”, “Németország pénzügyi rabszolgasága”

10. Londoni konferencia • 1924. július 16.- augusztus 16. • Kedvező nemzetközi feltételek Angliában és Franciaországban: • Anglia: Ramsay MacDonald munkáspárti kormánya hatalmon 1923. decembere óta A Munkáspárt határozottan ellenzi Poincaré szankciós politikáját, “ Új napóleonizmus” angol nyomásgyakorlás eszközei: balszárnyon fenyegetőzés a versaillesi békeszerződés felmondásával MacDonald: ha Franciaország a jövőben a Ruhr-vidék önkényes megszállásához hasonló eszközökre szánja el magát, Anglia külön szeződést lesz kénytelen kötni Németországgal

11. Londoni konferencia • Belpolitikai változások Franciaországban: 1924. májusában a Poincaré vezette Nemzeti Front vereséget szenved a választásokon a demokrata-szocialista blokkal szemben Édoudard Herriot kormánya • 1924. július 8.: Herriot és MacDonald találkozója Párizsban elvi egyetértés • Herriot nem akarja kiengedni a jóvátétel területi biztosítékát a kezéből • 1924. augusztus 5.: a német kormányküldöttséget is bevonják a tárgyalásokba ( Wilhelm Marx-kancellár; Stresemann- külügyminiszter; Luther-pénzügyminiszter) a Rurh-vidék kiürítése bármiféle megállapodás előfeltétele

12. A londoni konferencia eredményeinek fogadtatása • Az angol és az amerikai kormány erős nyomásának engedve Herriot kötelezetséget vállal, hogy 1 éven belül teljesen befejezik a Ruhr-vidék kiürítését • A francia baloldali és demokratikus képviselők ujjongva ünneplik a francia-német megbékélést, Herriotot • Stresemann fogadtatása hűvös, még saját pártjának tagjai is, ok: nem sikerült elérni a Rurh-vidék azonnali és teljes kiürítését

13. Londoni egyezmény a Dawes tervről • 1924. augusztus 30. • A Dawes-terv végleges formájának rögzítése • 11 cikkből áll • 1924. augusztus 16-án parafálja: Belgium, Nagy-Britannia, Franciaország, Görögország, Olaszország, Japán, Portugália, Románia, szerb-horvát-szlovén állam és Németország • levélváltásban: 1 éven belül ki kell üríteni a Ruhr-vidéket

14. Londoni egyezmény, 1.cikk • Németország szükséges intézkedései a terv végrehajtásához: • A terv végrehajtásához szükséges törvények elfogadása a birodalmi gyűlésben és azok kihirdetése • A terv szabályszerű megvalósításához szükséges és tervbe vett végrehajtó szervek létrehozása • a Bank és a Német Birodalmi Vasúti Társaság végleges létrehozása • Az országok megkötötték azokat a szerződéseket, amelyek lehetővé teszik a 800 millió aranymárka kölcsön jegyzését

15. Londoni egyezmény, 2. cikk • Németország pénzügyi és gazdasági egységét helyreállítottnak tekintik, ha a szövetséges kormányok megteszik az alábbiakat: • a német pénzügyi és gazdasági törvénykezés 1923. Január 11-e óta fennálló valamennyi korlátozásának megszüntetése • A német hatóságok felruházása mindazon jogkörökkel amelyeket a megszállt területeken 1923. Január 11-e előtt gyakoroltak minden téren • Valamennyi bánya, kokszoló és egyéb ipari, mezőgazdasági, erdészeti és hajózási vállakozás visszaadása tulajdonosainak, amelyeket 1923. január 11-e óta a megszálló hatóságok saját kezelésben használtak vagy ideiglenesen elzálogosítottak • A személy-, teher- és járműforgalom korlátozásainak megszüntetése

16. A Dawes-terv megszavazása a Reichstagban • 1924. augusztus 29. • A DNVP nem térhet ki a terv elfogadása elől, mert akkor rá hárulna a vád a Ruhr-vidék elvesztése miatt • DNVP felemás szavazása: 43 igen 52 nem • kifejezésre jutatták, hogy a párt nem helyesli egységesen • 1924. szeptember 3.: Parker Gilbert elfoglalja Berlinben a jóvátételi biztos rendkívüli hatalommal felruházott tisztét • 1924. október 10.: a német kormány aláírja a 800 millió aranymárka kölcsönről szóló szerződést

17. A Dawes-terv hatásai • A következő 5 évben Németország kb. 1 milliárd $ jóvátételt fizetett és kb. 2 milliárd $ kölcsönt kapott az összeget az ipar modernizálására fordíthatták • nemzetközi ellenőrzés alatt a pénzügyek • A jóvátételi fizetéseket erőteljesebben kötötte a német gazdaság és valuta teljesítményéhez • német-francia ellentétek jelentős enyhülése • gazdasági fellendülés ( problematikus) • A remélt gazdasági konszolidáció és európai megbékélés megfosztja talajától a nácik szociális és nacionalista demagógiáját. • a francia és belga csapatok 1925. augusztus végéig kivonultak a Ruhr-vidékről, Düsseldorfból és Duisburgból

18. Genfi Jegyzőkönyv • 1924. október 2. • Herriot és MacDonald tárgyalásainak eredményeként • Franciaország visszakozása • A Baldwin-kormány már nem tudja szentesíteni a brit domíniumok ellenállása miatt • 1925. január: Párizs megtagadja a Ruhr-vidék előírt kiürítését és formális kifogások emelése, pl. ”titkos fekete Reichswehr” • a Locarno -i szerződés alapja

19. Elnökválasztás • 1924 óta: Politikai támadássorozat Ebert ellen, politikai és korrupciós rágalmak- Rothard rágalmai • 1925. február 28.: Frierich Ebert halála • “Parlamentarizmusunk elég erős ahhoz, hogy az elnök akarata önmagában ne döntsön a dolgok alakulásáról, de viszonyaink elég diktatórikusak ahhoz, hogy az elnök akarata nélkül alig történhessen valami”- Kurt Hiller demokrata publicista • Az Alkotmány rendelkezései az elnökválasztásról: ha az első fordulóban abszolút többség van nem kell második forduló, ha nincs, akkor a második fordulóban elég a relatív többség Lehetőség van rá, hogy a pártok a két forduló között új jelöltet állítsanak

20. Jelöltek az elnökválasztás első fordulójában • A polgári pártok először Gessler hadügyminisztert javasolták Stresemann ellenállása külföldön rossz benyomást keltene • DNVP és DVP közös jelöltje: Karl Jarres • Centrumpárt: Wilhelm Marx • Bajor Néppárt: Held bajor miniszterelnök • Német Demokrata Párt: Willy Hellpach • nácik: Ludendorff tábornagy • SPD: Otto Braun • KPD: Ernst Thälmann

21. Az elnökválasztás első fordulójának eredménye • 1925. március 29.: abszolút többséget senki sem ért el • Jarres: 36,8% • Braun:29% • Marx: 14,5% • Thälmann: 7% • Hellpach: 5,8% • Held: 3,7% • Ludendorff:1,1%

22. Jelöltek az elnökválasztás második fordulójában • SPD+DDP + Centrum (egykori weimari koalíció) közös jelöltje: WILHELM MARX • KPD ( eredetileg az SPD-vel akartak közös jelöltet, Braunt, de nem, így lett): THÄLMANN • Jobboldal és Bajor Néppárt: HINDENBURG • Ludendorff visszalépett Hindenburg javára • A Bajor Néppárt azért támogatja Hindenburgot, mert protestáns (szakít a centrummal)

23. Az elnökválasztás második fordulójának eredménye • Hindenburg: 48,3% • Marx: 45,3% • Thälmann: 7%

24. Hindenburg életútja • 1847-1934 • Porosz junkercsaládból származik • hivatásos tiszti életpálya, 1866-tól minden hadjáratban részt vesz • 1 VH-ban a 8. Hadsereg parancsnoka • 1914. augusztus vége: tannenbergi győztes csata: “A tannenbergi hős” mítosza

25. Hindenburg elnökké választásának hatása • Elnökké választása jobbratolódást jelent és külpolitikailag problematikus, mert néhány évvel korábban még a legfőbb háborús bűnösök között volt ennek ellenére a nyugati hatalmak gyorsan napirendre tértek a dolog fölött • Feltétlen tisztelet és ragaszkodás a Hohenzollern-ház iránt ennek hatása a kárpótlás körüli vitákra