A beszéd fonetikai vonatkozásai

1. A beszéd fonetikai vonatkozásai

2. „A legtágabb értelmezés szerint a beszéd az a képesség, hogy érzéseinket és gondolatainkat másokkal jelek útján közöljük.” (Kempelen Farkas, 1791)

3. A beszéd definíciója • A legszűkebb meghatározás szerint: A nyelvhasználat hangzó formája • Két része van: • Beszédprodukció • Beszédpercepció

4. Neurolingvisztika Pszicholingvisztika Nyelvtudomány Fül-orr-gégészet Fonológia Audiológia FONETIKA Foniátria Pszichoakusztika Fizikai akusztika

5. A fonetika tárgya • Régebben: beszédhangok rendszere és jellemzése • Ma: emberi beszéd • Fiziológiai megközelítésben (artikulációs fonetika) • A beszéd továbbításakor fizikai rezgés (akusztikai fonetika) • A hangok felfogása (percepciós fonetika) • Alkalmazott fonetika (beszédszintézis, -zavarok diagnosztikája)

6. A FONETIKA TÁRGYA Wernicke-terület Broca-terület Akusztikus visszacsatolás Vizuális észlelés artikuláció Hallási feldolgozás akusztikum

7. Beszédképző szervek • Elsődleges funkció: biológiai, nem kommunikációs • Nyelv: táplálkozás • Tüdő: lélegzés • Fül: környezeti hangingerek vétele • Szervi adaptáció: beszédre alkalmassá teszi • Azonosak minden embernél, de eltérően működtethetik (pl. csettintő hangok)

8. A beszédfolyamat fonetikai elemzése • Fonetikai elemek (jegyek) • Fonetikai egységek (hang, szótag, szó) • Fonetikai szerkezetek (dallamszerkezet) • Fonetikai események (szünettartás) • Fonetikai szabályok (hangképzési, hangsúlyozási) • Spontán beszéd sajátosságai (megakadásjelenségek) • A beszéd univerzális és egyéni sajátosságai • A beszéd általános és nyelvspecifikus jelenségei

9. Szociofonetika • Kiejtési variációk kérdésköre [méh ] – [mé] • Nyelvjárási sajátosságok hangtani vonatkozásai • Társadalmi rétegződés nyelvhasználati sajátosságaiból fakadó eltérések (karriert építő amerikai nő: rekedtes hang)

10. Hangstilisztika • Hangszimbolika: beszédhangok és szemantikai tartalmak összefüggései • Kellemes-kellemetlen hangok • Vidám- szomorú • Nőies-férfias • Magyar adatok: legszárazabb [k], legnedvesebb [j ], legpuhább [l], legkeményebb [r], legfürgébb [i]

11. KAPCSOLÓDÓ TUDOMÁNYTERÜLETEK akusztika, aerodinamika, anatómia, antropológiai nyelvészet, audiológia, átírás (transzkripció és transzliteráció), beszédpatológia, beszédtechnológia, beszédtudomány, bűnügyi fonetika, ember-számítógép-kapcsolat, ének(lés), fiziológia, fogászat, fonetikatörténet, foniátria, fonológia, fonológiatörténet, írásrendszerek, jelfeldolgozás, kísérleti fonetika, konverzációelemzés, mesterséges intelligencia, nem-verbális kommunikáció, neurológia, nyelvészet, spontánbeszéd-vizsgálat, spontánbeszéd-korpusz, paralingvisztika, pragmatika, pszicholingvisztika, szemiotika, szociolingvisztika, univerzálékutatás, avagy dialektológia, pszichoakusztika, neurolingvisztika, beszédtechnika STB.

12. A beszéd élettani alapjai • A beszédképzés szervei és működésük • Agy: modern ember homo sapiens sapiens anatómiailag az utóbbi 100-150.000 évben nem változott számottevően (ugyanolyan agy, beszédszervek) • Neander-völgyi agya ugyanakkora, mint a miénk, koponyája, állkapcsa különböző – nem minden ma használatos beszédhangot tudtak képezni • Neander-völgyi előtt élt csontjai még különbözőbb – nem tudtak úgy beszélni, mint mi.

13. Az agy

14. A BESZÉDKÉPZÉS SZERVEI

15. A hangképzés szervei: a tüdő • Tüdő: két szárnya, benne a légcső két fő ágának, a hörgőknek az elágazódásai • Többféle légzés: • Néma légzés (500 cm3 a ki- és beáramló levegő mennyisége) • Beszédlégzés (1000-2000 cm3 a ki- és beáramló levegő mennyisége) – jóval nagyobb a kilégzés időtartama, belégzés rövid • Nők: mellkasi, férfiak: hasi légzés

16. A hangképzés szervei: a gége • Tüdő – légcső (10-12 cm) – gége (larynx) • 5 nagyobb porc: • gyűrűporc (itt végződnek a hangszalagok), • pajzsporc (része az ádámcsutka), • 2 kannaporc (páros szerv, beszéd- és énekhanghoz hangszalagok beállításához, forgómozgást végeznek) • gégefedő porca (idegen anyag ne jusson a légcsőbe vagy a gégébe)

17. Hangszalagok • Nagysága egyénenként és nemenként változik (férfiak:1,9-2,9 cm, nők: 1,5-2, gyerekek: 1cm 10 éves korig) • Hangrés: a gége hangszalagok és a kannaporcok magasságában levő köze

18. A HANGSZALAGOK kannaporc hangszalagok gégefedő

19. A HANGSZALAGOK MOZGÁSA HÁROMFÉLE MOZGÁS • VÍZSZINTES (levegővételkor hangszalagok eltávolodása, hangképzéskor záródása) • FÜGGŐLEGES (hangszalagrezgés) • SZÉLI-ÉLI ELTOLÓDÁS (zöngehang létrehozásának alapfeltétele Tág lélegző Szűk lélegző H-állás zárállás zöngeállás Suttogó állás

20. ZÖNGE ÉS NYELVI FUNKCIÓ • A tüdőből kiáramló levegő megrezegteti a hangszalagokat. Ez az alapja a beszéd-hangok egy részének. • A hangszalagműködés önmagában alkal-mas beszédhangok elkülönítésére. • A zönge, a zönge és az üregrendszerek, a zönge és a kiáramló levegő milyensé-ge különféle szegmenseket határoznak meg.

21. FONÁCIÓS TÍPUSOK SUTTOGOTT ZÖNGÉS ZÖNGÉTLEN FALZETT RECSEGŐ NORMÁL LEVEGŐS ZÉRÓ FONÁCIÓ SUTTOGOTT FALZETT LEVEGŐS HANGKÉPZÉS SUTTOGOTT RECSEGŐ HANG

22. HANGSZALAGMŰKÖDÉS 1. ZÖNGEKÉPZÉS FÚVÓ ÁLLÁS (zöngétlenek)

23. HANGSZALAGMŰKÖDÉS 2. levegős zöngeképzés recsegő zöngeképzés

24. FALZETT ÉS RECSEGŐ HANGKÉPZÉS bai nyelv magánhangzója

25. AZ [i:] ÉS [h] HANGOK EJTÉSE

26. A ZÖNGE KÉPZÉSE FOLYAMATÁBAN

27. Hangszalagműködés • Hangtartás (beszédtechnika): felnőttek: 20-25 sec., énekesek: 40-50 sec. • Hangerő: (légárammal kapcsolatos) • Hangregiszter: mell-, közép- és fejregiszter (+ nőknél: „füttyregiszter” – koloratúrszoprán) – falzett (fej-) – jódli (mell-fej-) • Hangosztály: hangmagasság és hangszínezet függvénye (43 Hz – 2349 Hz) – énekléskor: 85-1400 Hz

29. A SUTTOGÁS: A ZÖNGEKÉPZÉS AKARATLAGOS FELFÜGGESZTÉSE • A beszéd általában érthető • A zöngés és zöngétlen mássalhangzók azonosítása nehéz • Megnövekszik a kontextus és a nyelvi tapasztalat hatása

30. NORMÁL ÉS SUTTOGOTT MONDAT REZGÉSKÉPE

31. Sok szép játékot mutattak be a szeptemberi előadáson.A mondat normál (felső) és suttogott ejtésű (alsó) spektrogramja

32. BESZÉDHANGOK A VILÁG NYELVEIBEN • Legkevesebb beszédhang: rotokasz és mura – mindössze 11 • Legtöbb: koiszan (Namíbia, Uganda) – 141 • A leggyakoribb 20 és 37 közötti (a nyelvek 70%-a tartozik ide) • Magánhangzók száma: 3–46 (átlag: 8,7) • Mássalhangzók száma: 6–95 (átlag: 22,8)

33. MÁSSALHANGZÓK ZÖNGÉSSÉGE A VILÁG (ELEMZETT) NYELVEIBEN

34. A beszéd képzése • Szegmentális hangszerkezet (beszédhangok, hangkapcsolatok, hangsorok) • Szupraszegmentális (prozódia): beszéddallam, hangsúly, tempó, szünet, ritmus, hangerő, hangszínezet • Koartikuláció: a beszédhangok egymásra gyakorolt hatása következtében módosulások

35. tankönyfö T A N K Ö NY V

36. Artikulációs fonetika • Zöngeképzés, beszédképzés, kiejtés sajátosságai • Lehetőségek: univerzálisak, de az egyes nyelvek specifikus módon válogathatnak • A beszédhangok képzési konfigurációját meghatározza a tüdő működése, a hangszalagok működése, az üregrendszer sajátosságai, a nyelv mozgása, az ajkak működése, a képzési tartam

37. Akusztikai fonetika • Célja: az artikuláció akusztikai következményeinek elemzése • Osztályozás: beszédhangok: • Egyszerű (szinuszhangok, tisztahangok) • összetett (zenei hangok, zörejek, zajok) • Periodikus (rezgései meghatározott időtartamok szerint ismétlődnek) – tisztahangok, összetett hangok • Aperiodikus (nem ismétlődnek) – összetett hangok

38. A beszédhangok időszerkezete • Szegmentális, ill. szupraszegmentális szint • Szegmentális: beszédhangok időtartama • Szupraszegmentális: beszédtempó • Szegmentális szinten mérhető: • belső időtartam: összetett beszédhangok egyes részeinek időtartama külön-külön (pl. zárhang: zárszakasz és felpattanás) • Hangátmenetek: tiszta, az adott hangra jellemző artikulációs konfiguráció és a szomszédos beszédhangok hatásából adódó átmeneti részek

39. KOARTIKULÁCIÓS ELTÉRÉSEK R Ö H E(J) Í R U N K

40. EGY „ATIPIKUS” BESZÉDHANG: [r] • A képzési hely és mód nagy eltéréseket mutat. • Ugyanazon a nyelvben szavak jelentését különít-heti el (fonéma), például cseh, hindi, ír, hausa, néhány Ausztráliában beszélt nyelv. • 512 nyelvben Peter Ladefoged 8 típust különít el: A MAGYAR [r] KÉPZÉSE Pergőhang, alveoláris, zöngés, rövid, ill. hosszú.

41. ZÖNGÉTLEN, ZÖNGÉS, MAGÁNHANGZÓ(?) E RR E Í RR E (L) Ú RR A (L)

42. EGYÉNI KÜLÖNBSÉGEK O RR A O RR A

43. HÁNY „PERGŐFÉLE” HANGUNK VAN? Az elemzésekkel legalább 5 típust igazol-tunk a magyarban. Fonetikai eltérések:  A zöngeképzésben.  A perdületek számában és minőségében.  A képzés helyében.  A zörejtartalomban.  Ezek nyelvi reprezentációja ugyanaz.

44. A SEMLEGES MAGÁNHANGZÓ

45. A svá szó eredete  A héber sheva szóból jön, amelynek jelentése ‘semmiség’  1895: Peter Giles használta először a szót az angolban  A megfordított e([ə]) betűt ‘semleges magánhangzó’ jelentésben a német nyelvész, Johann Andreas Schmeller (1821) használta először  A jel és a tartalom általános érvényű

46. A „semlegesség” problémája A semleges magánhangzót sokféleképpen nevezik, például:  homályos magánhangzó  meghatározhatatlan magánhangzó  redukált magánhangzó  centrális magánhangzó  középső nyelvállású magánhangzó  mormolt magánhangzó  hangsúlytalan szótagi magánhangzó

47. A svá különböző funkciói  fonéma allofón magánhangzót helyettesítő beszédhang koartikulációs eredmény: kontextusfüggő átmenet artikulációs szükségszerűség beszédhang része határjegy  proto-magánhangzó hibajelzés kitöltött szünet - hezitálás A„NYELVI JOLLY JOKER”

48. Az artikulációs konfiguráció A svá úgy jön létre, hogy a vokális traktus semleges helyzetben van, miközben az ajkak kerekítetlenek. Ez a definíció univerzális, független az adott nyelvtől és az adott nyelv magánhangzókészletétől.

49. Az ajakállás ə ø

50. Fonéma vagy allofón? • Az [ə] az elemzett nyelvek 42%-ában fonéma, vö. IPA Handbook (pl. amharik, sindi, szlovén). • Az [ə] fonéma és allofón is a németben, előfordulása mintegy 30%. • Az [ə] számos nyelvben allofón, de nem fonéma (pl. horvát, katalán, ír). • Az [ə] egy magánhangzó hiányát is jelezheti (pl. héber)