Energiaforrás

1. Energiaforrás Készítette: Danyi Dániel

2. A Nap energiájának hasznosítása • A Napból érkező energia hasznosításának két alapvető módja létezik: a passzív és az aktívenergiatermelés. Naperőművekben alakítják át a napenergiát elektromos árammá. • Passzív hasznosításkor az épület tájolása és a felhasznált építőanyagok a meghatározóak. Ilyenkor az üvegházhatást használjuk ki hőtermelésre. Alapjában véve passzív napenergia-hasznosító minden olyan épület, amely környezeti adottságai, építészeti kialakítása következtében képes használni a Nap sugárzását mint energiaforrást. A passzív napenergia-hasznosítás főként az átmeneti időszakokban működik, vagyis akkor, mikor a külső hőmérséklet miatt az épületen már/még hőveszteség keletkezik, de a napsugárzás még/már jelentős.

3. Szélenergia • A szélenergia megújuló energiafajta, amelynek termelése környezetvédelmi és költségelőnyei miatt rohamos ütemben nő a világban, főleg Európában. • 2006-ban a szélerőt felhasználó generátorok 74 223 megawatt energiát termeltek világszerte, mely még mindig kevesebb, mint a világ áramfelhasználásának 1%-a. A szélerőművek azonban a Harvard Egyetem kutatóinak számítása szerint 1,3 millió terawattóra áramot is tudnának termelni, ami bőségesen elláthatná a világ lakosságát, mivel a világ áramfogyasztása 2006-ban csak 15666 terawattóra volt: a megadott potenciál mindössze 1,2 százaléka.[1]

4. Geotermikus energia Geotermikus energia A geotermikus energia kitermelése A termálkútból feltörő vizet gáztalanítják, ülepítik és sótartalmát részben eltávolítják, majd a felhasználás helyére szivattyúzzák, a lehűlt vizet pedig valamilyen vízáramba, vízgyűjtőbe vezetik. Amennyiben nincs vízutánpótlás - a rétegenergia csökkenése következtében idővel kevesebb vizet adnak. • A geotermikus energia a Föld belső hőjéből származó energia. A Föld belsejében lefelé haladva kilométerenként átlag 30 °C-kal emelkedik a hőmérséklet. Magyarországon a geotermikus energiafelhasználás 1992-es adat szerint 80-90 ezer tonna kőolaj energiájával volt egyenértékű. A geotermikus energia korlátlan és folytonos energia nyereséget jelent. Termálvíz formájában nem kiapadhatatlan forrás. Kitermelése viszonylag olcsó, a levegőt nem szennyezi.

5. VíZENERGIA • A vízfolyások, tavak, tengerek, mechanikai energiakészletét villamos energiává (régebben közvetlenül mechanikai energiávál alakító műszaki létesítmény. Gyűjtőfogalomként magában foglalja mindazokat a műtárgyakat és berendezéseket, amelyek a villamosenergia-termeléshez szükségesek. A hasznosítható energia növelése érdekében a vizet duzzasztják, esetleg tárolják, és a vízerőtelepen a turbinákra ejtik, amelyek generátort hajtva termelnek villamos áramot. A hasznosítható esés (vízlépcsőmagasság nagysága szerint megkülönböztetnek kisesésű, közepes esésű és nagyesésű ~vet. Törpe erőműnek a 100 kW-os teljesítmény alattiakat tekintik.

6. BIOMASSZA ENERGIA • Biomassza: biológiai eredetû szervesanyag-tömeg, egy biocönózisban vagy biomban, a szárazföldön és vízben található élõ és nemrég elhalt szervezetek (növények, állatok, mikroorganizmusok) testtömege;  biotechnológiai iparok termékei; és a különbözõ transzformálók (ember, állatok, feldolgozó iparok stb.) összes biológiai eredetû terméke, hulladéka, mellékterméke. Az ember testtömegét nem szokás a biomassza fogalmába vonni. A biomassza elsõdleges forrása a növények asszimilációs tevékenysége. Keletkezésének folyamata a produkcióbiológia fõ témája. Ennek felmérését szolgálta a Nemzetközi Biológiai Program (IBP) világméretû akciósorozata, amelyben hazánk is részt vett. A növényi biomassza a fitomassza, az állati biomassza a zoomassza.

7. Fényenergia • A fotoszintézis egy olyan biológiai folyamat, melyben az élőlények a napfény energiáját felhasználva szervetlen anyagból szerves anyagot hoznak létre. Az elnevezés a foton (a napfény kvantuma) és a szintézis (=előállítás) szavakból tevődik össze. A fotoszintézis olyan metabolizmus, amely lebontó (katabolikus) és felépítő (anabolikus) folyamatokból tevődik össze. A katabolikus folyamat a fényreakció, amikor a fényenergia kémiai energiává alakul. Az anabolikus folyamat során a szén-dioxid megkötése (fixáció) történik és annak szénforrásként való felhasználása a növekedéshez, ezt nevezzük sötét reakciónak. Továbbá a fotoszintézis „fény-szakaszában” felhalmozott kémiai energia és redukálókapacitás (NADPH) hasznosul még az oxidált állapotú kén- és nitrogénatomok redukciójához és azok szerves molekulákba történő beépítéséhez.

8. Megújuló energiaforrások • A megújuló energiaforrások jellemzője, hogy emberi léptékkel mérve ésszerű gazdálkodás esetén nem fogynak el. Ha felhasználásuk mértéke növekedne, annak számos kedvező hatása lenne, például javulna a környezet minősége, és takarékosabban bánhatnánk a hagyományos energiahordozókkal. A megújuló energiaforrások alkalmazásának egyértelmű előnye az üvegházgázok – különösen a szén-dioxid – kibocsátásának csökkenése. Ennek mértéke függ attól, hogy milyen típusú megújuló energiaforrás milyen hagyományos (fosszilis) energiaforrást helyettesít, de valamennyi esetben számottevő a csökkenés.

9. Források • http://hu.wikipedia.org/wiki/Napenergia • http://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%A9lenergia • http://hu.wikipedia.org/wiki/Geotermikus_energia • http://www.nyf.hu/others/html/kornyezettud/megujulo/vizenergia/Vizenergia.html • http://www.nyf.hu/others/html/kornyezettud/megujulo/Biomassza/Biomassza.html • http://hu.wikipedia.org/wiki/Fotoszint%C3%A9zis • http://hu.wikipedia.org/wiki/Meg%C3%BAjul%C3%B3_energiaforr%C3%A1s

10. Köszönöm figyelmet!