Energiatakar koss g s a meg jul energiaforr sok hasznos t sa

1. Energiatakar�koss�g �s a meg�jul� energiaforr�sok hasznos�t�sa Bohoczky Ferenc ny. vezeto fotan�csos az MTA Meg�jul� Albizotts�g tagja P�cs, 2009. m�rcius 18.

2. Eur�pai Uni� energiapolitik�jaCOM(2007)1 Energia n�lk�l Eur�pa nem muk�dok�pes Kih�v�sok �ghajlatv�ltoz�s, a behozatalt�l val� n�vekvo f�ggos�g, egyre magasabb energia�rak, EU tag�llamainak egym�sra utalts�g�b�l ad�d� ell�t�si zavarok kezel�se, energiaell�t�s fenntarthat�s�ga, biztons�ga �s versenyk�pess�ge.

3. Az EU c�lkituz�sei 2006/32/EK ir�nyelve elo�rja az EU tag�llamok sz�m�ra, hogy 2007. j�nius 30-ig nemzeti energiahat�konys�gi akci�terveket k�sz�tsenek a k�z�pt�v� energiatakar�koss�gi akci�k, int�zked�sek bemutat�s�val. Az ir�nyelv azt a nem k�telezo c�lkituz�st tartalmazza, hogy a tag�llamok 9 �ven kereszt�l �vi 1% energiatakar�koss�got �rjenek el, az orsz�gnak az EU CO2 kereskedelem hat�lya al� nem tartoz� v�gso energiafelhaszn�l�s�ban, amelynek viszony�t�si alapja az ir�nyelvben meghat�rozott �t �ves �tlagos kor�bbi energiafelhaszn�l�s. Magyarorsz�gra 6,4 PJ/�v megtakar�t�si k�telezetts�get jelent a 2008-2016 idoszakra. Ez �vi ~200 milli� m3 f�ldg�z megtakar�t�s�val egyen�rt�ku.

4. Eur�pai Parlament 2009. febru�r 3-i �ll�sfoglal�sa az energiapolitika m�sodik strat�giai fel�lvizsg�lat�r�l (2008/2239(INI)) 2., Megeros�ti a 2008.janu�r 23-i d�nt�st, hogy 2020-ra h�rom c�lt kell el�rni: az �vegh�zhat�s� g�zok kibocs�t�s�nak 20%-os, illetve nemzetk�zi meg�llapod�sok eset�ben 30%-os cs�kkent�s�t, az energiafogyaszt�s legal�bb 20%-os cs�kkent�s�t, �s a meg�jul� energia legal�bb 20%-os ar�ny�nak el�r�s�t a v�gso energiafogyaszt�sban; felh�vja az Eur�pai Uni�t �s a tag�llamokat, hogy gazdas�guk energiafelhaszn�l�s�t tegy�k a leheto leghat�konyabb� annak �rdek�ben, hogy tev�kenyen hozz�j�ruljanak az �ghajlatv�ltoz�s 2 Celsius-fokra val� cs�kkent�s�re ir�nyul� c�lkituz�s el�r�s�hez; felh�vja az Eur�pai Uni�t �s a tag�llamokat, hogy 2050-ig legal�bb 80%-kal cs�kkents�k az �veghat�s� g�zok kibocs�t�s�t; felsz�l�tja a Bizotts�got, hogy valamennyi �rdekelt f�llel egyeztetve dolgozza ki a lehets�ges energetikai forgat�k�nyveket, amelyek szeml�ltetik az eml�tett c�lkituz�sek el�r�s�hez vezeto lehets�ges megold�sokat, valamint az azok m�g�tt rejlo muszaki �s gazdas�gi felt�telez�seket;

6. Energiatakar�koss�got �s a meg�jul� energiaforr�sokat �rinto fobb joganyagok 40/2008.(IV. 7.) O.GY. hat�rozat (Magyar Energiapolitika) 2007. �vi LXXXVI. tv. (villamos energia) 2008. �vi XL. tv. (g�zenergia)# 1993. �vi LVIII. tv.(b�ny�szat) 1995. �vi LIII. tv. a k�rnyezetv�delemrol 2000. �vi XLIII. tv. a hullad�kgazd�lkod�sr�l 2005. �vi. tv. a k�rnyezetv�delmi term�kd�jr�l 273/2007.(X.19) Korm.r. (termel�s eloseg�t�s) 109/2007.(XII.23.) GKM. rend. (�tviteli sz�toszt�s) 389/2007.(XII.23.) Korm.r. (k�telezo �tv�tel) 2148/2008.(X.31.) Korm.hat. (meg�jul� strat�gia) #A g�zt�rv�ny alapj�n a biog�zt a f�ldg�z h�l�zatba be lehet vezetni, ha a tiszt�t�s sor�n el�ri a f�ldg�zra vonatkoz� szabv�ny elo�r�sokat.

7. Az energiahat�konys�ghoz kapcsol�d� fo dokumentumok 2002/91/EK ir�nyelv az �p�letek energiahat�konys�g�r�l 7/2006(V.24.)TNM rendelet az �p�letek energetikai jellemzoinek meghat�roz�s�r�l A Korm�ny 2019/2008(II.23.) Korm.hat.-tal elfogadta a Nemzeti Energiahat�konys�gi Cselekv�si Tervet 17/2008(IV.30.) Korm.hat. Az �p�letenergetikai feladatok v�grehajt�si rendj�rol 176/2008(IV.30.) Korm. rendelet az �p�letek energetikai jellemzoinek tan�s�t�s�r�l 264/2008(XI.06.) Korm. rendelet a hotermelo berendez�sek �s l�gkondicion�l� rendszerek energetikai fel�lvizsg�lat�r�l

8. Energiatakar�koss�g az �p�letekben 1. C�l az �p�letekhez kapcsol�d� energiafelhaszn�l�s cs�kkent�se, mellyel egyszerre lehet kisebb a fut�s- �s villanysz�mla, mik�zben cs�kken a kl�mav�ltoz�s�rt legink�bb felelos sz�n-dioxid �s az egy�b k�rosanyag-kibocs�t�s. A h�zak, lak�sok k�lso szigetel�se, a ny�l�sz�r�k cser�je, a fut�si rendszerek korszerus�t�se, v�ztakar�kos szerelv�nyek alkalmaz�sa, illetve a h�ztart�si g�pek hat�konyabbra cser�l�se hozza a megtakar�t�st.

9. Energiatakar�koss�g az �p�letekben 2. Passz�v h�z �p�t�si k�lts�ge 20-30 %-kal t�bb, mint a hagyom�nyos �p�letek� Fut�si, hut�si energiaig�nye 15 kWh/m2�v Fal�nak hovezet�si t�nyezoje kisebb mint U=0,15 W/m2K El�rheto energia megtakar�t�s: 30-60 % Meg�jul� hasznos�t�si elemekkel kieg�sz�theto (napelem, napkollektor, hoszivatty�, stb.) T�len mesters�ges szelloztet�s sz�ks�ges

10. Meg�jul� energiaforr�sok Magyarorsz�gon (PJ/�v)2007

11. �SSZES MEG�JUL� ENERGIAHORDOZ�(tartalmazza a villamosenergia-termel�sre felhaszn�lt energiahordoz�kat is)

12. Meg�jul� energiahordoz�-b�zis� villamosenergia-termel�s

13. A MEG�JUL� ENERGIAHORDOZ� R�SZAR�NY V�RHAT� ALAKUL�SA4,7?15% k�r�li progn�zis

14. Z�LD�RAM R�SZAR�NY PROGN�ZISOK3,7?20% k�r�li progn�zis

15. Meg�jul� energiaforr�sok A meg�jul� energiaforr�sok oszt�lyoz�sa t�bb m�don lehets�ges: - fajt�nk�nti (pl. v�z, nap, geotermia, sz�l, biomassza,), - l�trehozhat� energiafajta szerinti csoportos�t�s (pl. hoenergia, villamos energia,stb.) - hasznos�that�s�ga (pl. folyamatosan rendelkez�sre �ll�, rendszertelen�l, vagy rendszeresen bizonyos napszakhoz k�todo) �ltal�ban energiagazd�lkod�si szempontb�l az a hasznosabb, amelyik ho- �s villamos energia termel�sre alkalmas �s megoldhat� a folyamatos rendelkez�sre �ll�sa �s az ig�nyek szerint szab�lyozhat�. A meg�jul� energiaforr�sok felhaszn�l�s�nak h�rom legfontosabb ter�lete : �talak�t�s villamos energi�v�, �talak�t�s hoenergi�v� �s �talak�t�s �zemanyagg�.

16. Napenergia potenci�l Napsug�rz�s energia hozama 1265kWh/ m2,�v = 4914 MJ/m2,�v Magyarorsz�g ter�lete 9,3 milli� hekt�r = 93 x 109m2 Magyarorsz�g ter�let�re eso napenergia 457x103 PJ Magyarorsz�g energia felhaszn�l�sa 1150 PJ Napenergia/energia felhaszn�l�s 400 szoros 1 m2 napkollektor ~ 500 kWh/�v = 1800 MJ/�v 4 PJ ~ 2,2 milli� m2 kollektor

17. Napsug�rz�s intenzit�sa Magyarorsz�gon

18. Magyarorsz�gi napenergia hasznos�t�s Jelenleg �sszesen ~100.000 m2 napkollektor van haz�nkban felszerelve. Lehetos�g t�bb milli� m2. Energiatermel�se 35 GWh ho = 126 TJ Ez 3,5 M m3 f�ldg�zzal egyen�rt�ku Napelem ~270 kW muk�dik. Lehetos�g min. 200 MW. termel�se 300 MWh = 1,08 TJ A lak�sok 80,2 %-a f�ldg�zzal ell�tott! A telep�l�sek 90 %-�ban a f�ldg�z bek�t�sre ker�lt!

19. Napenergia hasznos�t�s Hasznos�that�s�g ter�letei: lakoss�g, k�z�let, mezogazdas�g, ipar, szolg�ltat�s. M�dja: haszn�lati melegv�z k�sz�t�s (HMV), �p�letek fut�se, l�gt�r temper�l�sa medenc�k viz�nek temper�l�sa, sz�r�t�s, aszal�s, levegoztet�s, villamos energia termel�s

20. Napkollektoros megold�sokra p�ld�k

21. 1,35 kWp kv�ziauton�m napelemes �ramforr�s

25. Biomassza alap� kiseromu h�l�zat A kism�retu biomassza t�zel�sre, mezogazdas�gi �s erd�szeti hullad�kok, illetve termesztett energia n�v�nyek hasznos�t�sra alapozott eromuvek h�rmas c�lt szolg�lnak: - hozz�j�rulnak ell�t�sbiztons�g n�vel�s�hez; - munkahelyeket teremtenek nem utols� sorban az orsz�g elmaradott r�gi�iban (pl. szoci�lis z�ldenergia program) - hozz�j�rulnak a meg�jul� energi�k hasznos�t�s�ra vonatkoz� EU k�vetelm�nyek teljes�t�s�hez. A t�nylegesen ki�p�tendo biomassza eromukkel kapcsolatos d�nt�snek figyelembe kell vennie a a k�rzet�ben rendelkez�sre �ll�, illetve k�z�p t�von megtermelheto t�zeloanyagot, figyelembe v�ve a gazdas�gos sz�ll�t�si t�vols�got (�s el�rheto m�dot); 5-20MW 25-50 km-en bel�l. a villamos energia termelo kapacit�sok beilleszthetos�g�t a h�l�zati rendszerbe, a villamos energia termel�s sor�n keletkezo hoenergia hasznos�t�si lehetos�g�t (co- �s trigener�ci�, elker�lendo a kondenz�ci�s �zemm�d), a gazdas�gos t�zeloanyag biztos�t�shoz , eromu l�tes�t�shez �s muk�d�shez sz�ks�ges t�mogat�si rendszer �s forr�sok biztos�that�s�g�t.

26. Magyarorsz�g h�v�zt�rol�i /VITUKI/

27. A hazai v�zgazd�lkod�st az �bra jellemzi, Magyarorsz�gon ��trohannak a vizek� nincs energetikai hasznos�t�s

28. V�zgazd�lkod�ssal az iv�v�z k�szletek n�vel�se �rdek�ben c�l legyen a bej�vo vizek orsz�gon bel�l tart�sa, energia- �s v�z gazd�lkod�s c�lj�b�l v�zeromuvek �s t�roz�s �p�t�se, �rvizek eset�re is alkalmas t�roz� tavak l�tes�t�se^, asz�ly eset�n a t�roz� tavakb�l az �nt�z�s biztos�t�sa, Duna-Tisza csatorna meg�p�t�se, a Homokh�ts�g elsivatagosod�s�nak megakad�lyoz�sa. ^A tavakb�l az elsziv�rg�s az �led�kes kozeteken kereszt�l a strat�giai iv�v�z k�szleteket n�veli.

29. Meg�jul� energiaforr�sok hasznos�t�s�val, energiatakar�koss�ggal el�rheto eredm�nyek A megl�vo f�ldg�z �zemu berendez�sek mell� alternat�vak�nt, szil�rd t�zelo berendez�sek �zembe helyez�se. Biomassza begyujt�s �s helyi hasznos�t�s, k�zmunka, vagy kkv alapon. Hoszigetel�ssel, ny�l�sz�r� cser�kkel jelentos energia k�lts�g megtakar�t�s. Fut�s szab�lyz�s. 10C hom�rs�klet v�ltoz�s 6% energia megtakar�t�s. Energia c�l� �ltetv�nyek telep�t�se, ak�r saj�t c�l� t�zeloanyag elo�ll�t�s �rdek�ben. Napkollektorok alkalmaz�s�val az �vi hmv. sz�ks�glet 60-65%-a elo�ll�that�. Munkahely teremt�s helyi szinten. Ad�k helyben maradnak.