Download
1 / 36
360 likes | 453 Views
Pénzügyi válság, gazdasági válság és Magyarország. Nagy Gábor, geográfus MTA RKK ATI Békéscsaba. A kapitalizmus természetéről. Egy gazdasági-társadalmi keretrendszer, mely 300 éve meglepően rugalmasan alkalmazkodik a változó feltételekhez
E N D
Pénzügyi válság, gazdasági válság és Magyarország Nagy Gábor, geográfus MTA RKK ATI Békéscsaba Tudásház, 2009. augusztus 26.
A kapitalizmus természetéről • Egy gazdasági-társadalmi keretrendszer, mely 300 éve meglepően rugalmasan alkalmazkodik a változó feltételekhez • Alapvető jellemzője a ciklikus fejlődés (rövid, közép és hosszútávú ciklusok), természetes jelensége a válság (pénzügyi, túltermelési, strukturális) • Kulcsszereplője a vállalkozó, illetve a vállalkozás, melynek célja a profit elérése és növelése. • Fejlődési szakaszai: kereskedelmi, ipari (szabadversenyes), monopol, jóléti állam (keynesiánus), globális. • Tértől, időtől és a lokális feltételrendszertől függően sokféle formája alakult ki és létezett/létezik párhuzamosan. Tudásház, 2009. augusztus 26.
A Kondratyev-ciklusokról Tudásház, 2009. augusztus 26.
A globális kapitalizmusról • Jelenlegi fázisának kezdetei az 1960-as évek végéig nyúlnak vissza (valutaválság, nyersanyagárak robbanása, a jóléti állam modelljének válsága) • Uralkodó ideológiája a neoliberalizmus (állam szerepe, piac, vállalkozói erények, verseny és versenyképesség) • Kulcsszereplői: transznacionális vállalatok, globális, illetve nemzetek feletti szervezetek (rugalmas felhalmozási rezsim, rugalmas munkaerőpiacok, dereguláció, termelési tényezők szabad áramlása, privatizáció stb.) • Strukturális és technológiai háttere: a tercierizáció és az informatikai eszközök és hálózatok gyors előretörése. • Megjegyzés: a globális kapitalizmus nem fogja át a teljes glóbuszt, ill. a gazdasági tevékenységek rendszerét! Tudásház, 2009. augusztus 26.
Az FDI globális áramlási rendszere Tudásház, 2009. augusztus 26.
A neoliberális fordulat eredményei • A pénzgazdaság és a reálgazdaság folyamatainak éles elválása, a tőzsdék szerepének felértékelődése (pl. származékos tőzsdei ügyletek, ingatlanspekulációk) • Új szereplők megjelenése a globális pénzpiacokon (befektetési alapok, nyugdíjalapok stb.) • A vállalati stratégiai és rövidtávú érdekek elválása (negyedéves jelentések) • A konkurens gazdasági rendszer erőteljes meggyengülése (szocialista kísérlet), az országok beintegrálódása a világgazdaságba. • A nemzetállami szint meggyengülése, a nemzetek feletti struktúrák erőteljes előretörése, ezzel párhuzamosan a lokális szint felelősségének mesterséges megnövelése. • A versenyképesség, hatékonyság, rugalmasság értékrendszerének hangsúlyozása (worldwide sourcing, downsizing, outsourcing, FDI áramlása). • Eltűnő felelősség és megfoghatatlanná váló hatalmi struktúrák (kormányok?, tulajdonosok?, menedzserek?). Tudásház, 2009. augusztus 26.
Világvárosok Tudásház, 2009. augusztus 26.
Tőzsdézés 0-24 órában Tudásház, 2009. augusztus 26.
Offshore központok Tudásház, 2009. augusztus 26.
A 2007-es pénzügyi válság előzményei • 1987 New York-i tőzsdekrach • 1994-től ország-szintű valutaválságok (Mexikó, Csehország, Nagy-Britannia stb.) • 1996 A Barings-bankház csődje (a cég Délkelet-ázsiai egységvezetőjének kockázatos spekulációi miatt) • 1997-98 Délkelet-Ázsiai válság • 1999-2001 Japán ingatlanpiaci válság (gazdasági stagnálással párosulva) • 2000-2001 Dél-Amerikai válság (Argentína pénzügyi-gazdasági összeomlása) • 2000-2001 A ‘dot-com’ gazdaság összeomlása (fejlett piacok) • 2001-től A ‘kreatív könyvelést’ folytató cégek látványos csődje és felszámolásai, nagy könyvvizsgáló cég csődje • 2002-től Kalifornia szövetségi állam finanszírozási, gazdasági, energiaellátási gondjai • 2004-től az EU meghatározó gazdaságainak látványos lassulása (áttételes hatás a magyar gazdaságra, exportpiacok) • 2006-tól nyersanyagok árának gyors növekedése, energiakrízis Tudásház, 2009. augusztus 26.
A pénzügyi válság jellemzői • Az ingatlanpiaci hitelezésre vezethető vissza (az USA-ban az 1980-as évek végétől). • Megváltozott a (kereskedelmi) bankok szerepe és lehetősége a pénzpiacokon. Alkalmazkodtak az új szereplők által támasztott kihívásokhoz. • Az utóbbi 10 évben új, innovatív pénzpiaci termékek jelentek meg (derivatívák, shortolás, származékos ügyletek), illetve megkezdődött a pénzügyi kockázatok világméretű terítése. • A pénzpiacokon alapvetően jellemző volt a pénzbőség (nagyjából 1992-től), ami növelte a kockázatvállalási hajlandóságot, ill. a befektetési lehetőségek iránti igényt. • A folyamat a kölcsönös bizalmon alapult, amelynek kisméretű megingása is erőteljes tovagyűrűző hatásokat indíthatott el. • A pénzügyi kockázatvállalást támogató bázisok: a világgazdaság folyamatos, gyors növekedése, a tőzsdeindexek lényegében folyamatos emelkedése (a vállalati eredmények alapvetően kedvező alakulása), a vállalati és ország szintű kockázatelemzések folyamatosan kedvező adatai (felértékelések) Tudásház, 2009. augusztus 26.
A válság pénzpiaci következményei • Eltűnik a rendszerből a kölcsönös bizalom. Következménye a bankok közötti tőkemozgás csökkenése, a kockázati felár növekedése. • Leáll az ingatlanpiaci hitelezés, nemcsak a ‘subprime’ adósi kör esetében ingatlanpiaci szereplők (Freddie Mac, Fanny Mae) csődje. • Amerikai nagybankok (Lehmann), biztosítók (AIG) csődje, óriási méretű leírások, tőkevesztés az egész ágazatban. • Előtérbe kerül az állami beavatkozás szükségessége: bankmentő csomagok kidolgozása nemzeti szinten. (Eltűnt 30 eMrd USD vagyon, a világ éves GDP-jének nagyjából fele) • Kulcsszerepbe kerülnek a nemzeti bankok: alapkamatok csökkentése, likviditás bővítés, repo-kamatok csökkentése, állampapír-piac életben tartása. • Erőteljesen visszaesik a vállalati hitelezés, ill. a tőzsdén keresztül történő forrásbevonás lehetősége. • Tőzsdeindexek lemorzsolódása, lényegében függetlenül a reálgazdasági teljesítménytől. • A magas kockázatú kihelyezések leépítése, kihelyezett kölcsönök visszavonása, kulcsvaluták és erős gazdaságok felértéklődése. Tudásház, 2009. augusztus 26.
A válság gazdasági hatása • Időben késleltetve jelenik meg, de átfogja a teljes piacgazdasági rendszert! • Globális lassulás, a kulcsgazdaságok recessziója, vagy stagnálása. • A globális tőkeáramlás lassulása, különös tekintettel a működőtőke mozgására. • Erőteljes nyomás a protekcionista alapú válságkezelési technikák alkalmazására (párhuzam: 1929-33-as világválság). • A pénzpiacok erősebb szabályozása, csökkenő bizalom a kockázat-elemzők munkájában. • Az állam szerepének átgondolása: anticiklikus, gazdaság-ösztönöző, munkahely-megőrző, esetleg –teremtő állam (vissza Keynes-hez?). • A centrum igyekszik a perifériára hárítani a válság következményeit. • A kapitalizmus ellen-ideológiáinak felerősödése: a válságot strukturális alapelemként értelmezik, meghaladása csak új keretrendszer felépítésével lehetséges. Tudásház, 2009. augusztus 26.
Az állam szerepének változása Tudásház, 2009. augusztus 26.
A japán kormány beruházáspolitikája Tudásház, 2009. augusztus 26.
A válság hatása a termelőszférára • A banki és tőzsdei források elapadása megnehezíti a vállalatok normális működését. • Erőteljes igény az állami szerepvállalás erősítésére: ágazati mentőcsomagok kidolgozása. • Lehetséges válaszok: • Leépítés (első körben a végszerelést végző egységekben) és egységek bezárása • Csökkentett munkaidő (és munkabér) • Szervezeti átalakítás (kevéssé nyereséges egységek leválasztása, eladása), profiltisztítás (kulcskompetenciák újra-definiálása) • Előremenekülés (versenytársak felvásárlása, új generációs fejlesztések, előrehozott innovációk), új piaci rések (niche) feltárása. • Leginkább érintett ágazatok: építőipar, autógyártás, egyéb nagyobb értékű fogyasztási cikkek gyártása. • Áttételes hatások: energia- és nyersanyag-felhasználás csökkenése (negatív árrobbanás), fizetőképes kereslet visszaesése (csökkenő reáljövedelmek, növekvő megélhetési terhek, emelkedő munkanélküliség) Tudásház, 2009. augusztus 26.
A válság hatása a fogyasztókra • A vagyonelemek egy részének el-, illetve leértékelődése (pl. az USA háztartásainak vagyonvesztése 2008 ősze óta elérte a 20%-ot, kb. 2100 ezer milliárd USD) • Munkahelyek bizonytalanná válása, újonnan munkába állók nehézségei • Jövedelmek csökkenése (béren kívüli juttatások leépítése, extra bérelemek visszavétele) • Megtakarítások elértéktelenedése (nyugdíjpénztári hozamok) • Hitelhez jutás nehezedése (átmeneti krízishelyzetek kezelését nehezíti) • Meglévő hitelek feltételeinek romlása ( pl. egyoldalú szerződésmódosítások a bankok részéről) Tudásház, 2009. augusztus 26.
A válság területi hatásai • Paradox módon az USA felértékelődése (lásd pl. állampapír-piac, USD, mint kulcsvaluta, fogyasztópiac). • Felgyorsul a világpiac súlypontjának áthelyezősége az Észak-Atlanti térségből a Csendes-óceáni övezetbe. • A feltörekvő gazdaságok növekedésének lassulása (szűkülő export-lehetőségek, csökkenő FDI, kivonulást fontolgató külföldi cégek). • A válság jobban megviseli a világgazdaságba mélyen beágyazott, nyitott, kisméretű gazdaságokat (pl. Írország). • Magas kockázatú országok esetében a válság hatása sokkal erőteljesebb (külső finanszírozás ellehetetlenül). • Felértékelődik a szélesebb ország-csoporthoz tartozás (EU, NAFTA, ASEAN stb.) védett, nagy, belső piacok. • Leértékelődnek az egyoldalúan fejlett (főleg energiakincsre épülő) gazdaságok (Öböl-országok, Oroszország). Tudásház, 2009. augusztus 26.
Kelet-Európa a válságban • Az Európai Uniós csatlakozási folyamat lezárult. • A gazdasági felzárkózás (utolérés) folyamata elindult, de ennek súlyos ára van: magas szintű munkanélküliség (Szlovákia, Lengyelország), egyensúlyhiány (Baltikum, Magyarország), strukturális problémák. • Az országok világgazdasági kitettsége erőteljesen nőtt a privatizációs folyamat, valamint az FDI gyors ütemű beáramlása következtében. • A gazdasági modernizáció nagy léptekkel halad, de a gazdaságok egyfajta átmeneti állapotban léteznek, a duális gazdaságra utaló jelekkel. • Az Uniós fejlesztési források beáramlása lassú, a felhasználása kevéssé hatékony (a gazdaság szemszögéből!), komoly hiányosságokkal küzdenek (pl. infrastruktúra, K+F terén) • Az exportvezérelt növekedés alapját jelentő legnagyobb felvevő piacok állapota erős befolyással van a növekedési kilátásokra (azon keresztül a fejlesztésre és kiegyenlítésre fordítható források nagyságára) Tudásház, 2009. augusztus 26.
Magyarország a válságban I. • A világgazdaság válsága az országot rossz periódusban érintette, ezért hatása várhatóan erőteljesebb lesz, mint a többi átalakuló országban. • Okai: magas államadósság, ikerdeficit és csökkenő megtakarítási hajlam (a hiány külső finanszírozásának szükségessége), az ország kockázati besorolásának romlása (hibás gazdaságpolitika eredménye), a gazdasági növekedés erőteljes lelassulása az egyensúly kikényszerítése következtében. • Részben hibás reakciók: a válság lehetséges hatásainak fel nem mérése (nem magyar jelenség!), a nemzeti konszenzusra való képtelenség (emelkedő ország-kockázat). • Részben sikeres válaszok: az IMF és az EU (legutóbb az EIB) hitelkeretek megszerzése, a bankmentő csomag átdolgozása, a költségvetés elfogadása (szükséges átdolgozása nem hazai kuriózum!), az EU források gyorsabb felhasználását célzó intézkedések meghozása (önerő, előleg, egyszerűsített adminisztráció), forint elleni spekuláció kezelése (MNB). • Sikeres akciók: nemzeti csúcs, folyamatos konzultáció a kormány és az államfő között, Reformbizottság, Bölcsek Tanácsa stb. Tudásház, 2009. augusztus 26.
Magyarország a válságban II. • Várható pénzügyi hatások: • Deflációs környezet, csökkenő alapkamat • Hazai bankszféra csökkenő hitelezési, de növekvő betét-bevonási kedve (anyabankok csökkenő finanszírozási hajlandósága) • A deviza és forinthitelek közötti különbség csökkenése • Euro-övezeti csatlakozás előrehozása • Várható reál-gazdasági hatások: • Csökkenő FDI szint (tőke repatriálás nő) • Az exportvezérelt gazdaság húzóágazatainak visszaesése (autóipar, elektronikai iparok), bércsökkentés • Az építőipar (különösen a lakásépítések) visszaesése • Erőteljesen növekvő munkanélküliség (átgyűrűző hatások a beszállítói körre, a fogyasztási termékek gyártóira is) (sztrájkok) • Gazdasági visszaesés elhúzódása (2009 végéig?) Tudásház, 2009. augusztus 26.
Magyarország a válságban III. • Társadalmi hatások: • A szociális ellátórendszer elemeinek visszanyesése • A nyugdíjreform (korhatár emelése, a nyugdíjszámítás módszertanának szigorítása, korkedvezményes nyugdíjazás) • Önkormányzati reform (kistérségesítés?, regionalizálás?) • Területi hatások: • A nyugati piacokba integrált térségek, ágazatok, vállalkozások és a termelési lánc egyes szakaszainak erőteljes és elhúzódó válsága (ezek versenyképes kapacitások, tehát a válság lecsengését követően újraindíthatók) • A belső fogyasztópiacra termelő cégek, ágazatok leépülése (szűkülő belső kereslet), de kisebb mértékben, mint az előző térségek (ezek részben válságágazatok, újraindításuk, felfuttatásuk jóval lassúbb lesz) • A szolgáltatásokra épülő fővárosi gazdaságot csekély mértékben érinti a válság, s a kilábalás gyors és látványos lesz. • Végső soron erősödő területi különbségek várhatók! Tudásház, 2009. augusztus 26.
Bejelentett leépítések térszerkezete Tudásház, 2009. augusztus 26.
Az elbocsátottak száma Tudásház, 2009. augusztus 26.
