1 / 21

OPAKFI Zajvédelmi Szeminárium 2010 Tiszafüred

A süket zenész is zenész avagy munkahelyi ártalom-e a hivatásos zenélés? Márkus Péter szakértő. OPAKFI Zajvédelmi Szeminárium 2010 Tiszafüred. A katonazenekar munkarendje. A munkaidő: 07:30 - 15:30 08:00 - 08:45 Egyéni hangszeres befúvás , bemelegítés 08:45 - 09:00 Szünet

tivona
Download Presentation

OPAKFI Zajvédelmi Szeminárium 2010 Tiszafüred

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. A süket zenész is zenész avagy munkahelyi ártalom-e a hivatásos zenélés? Márkus Péter szakértő OPAKFI Zajvédelmi Szeminárium 2010 Tiszafüred

  2. A katonazenekar munkarendje A munkaidő: 07:30 - 15:30 08:00 - 08:45 Egyéni hangszeres befúvás, bemelegítés 08:45 - 09:00 Szünet 09:00 - 09:45 Zenekari próba I. 09:45 - 10:00 Szünet 10:00 - 10:45 Zenekari próba II. 10:45 - 11:00 Szünet 11:00 - 11:45 Zenekari próba III. 11:45 - 12:00 Szünet 12:00 - 12:45 Zenekari próba IV. 12:45 - 13:30 Ebédszünet 13:30 - 14:15 Egyéni hangszeres gyakorlás 14:15 - 14:30 Hangszer, ruházat karbantartás 14:30 - 15:30 Sportfoglalkozás

  3. Határérték 66/2005

  4. Katonazenekari próba

  5. Induló

  6. Himnusz

  7. Következmények A már említett parancsnoki intézkedés szerint a vizsgálati eredményekből kiindulva többek között a következő intézkedéseket kellene végrehajtani: • a zenekarok tagjai részére hallásvédő eszköz viselése kötelező • évente időszakos orvosi vizsgálaton kell részt venni • szünetek összevonása tilos • a szüneteket 70 dB(A) alatti zajszintű helyiségben kell eltölteni

  8. Ellenérdekeltség A zenekari tagok jelenleg abban érdekeltek, hogy ne használjanak egyéni védőeszközöket, viszont minél hangosabban zenéljenek, ugyanis jelenleg tevékenységük feltételezhetően káros mellékhatásai miatt veszélyességi pótlékot kapnak. Másrészt az ő esetükben még az átlagosnál is nehezebben lehetne elérni az egyéni védőeszközök használatát, hiszen akkor ő már nem hallja jól a zenét, tehát nyílván nem tudna ugyanúgy mint eddig, tisztán játszani. És hát persze: elmaradna a pótlék!

  9. Átlagos csillapítási értékek (dB)

  10. Átlagos csillapítási értékek (dB)

  11. Induló

  12. Himnusz

  13. Hallásvizsgálati görbék

  14. Hallásvizsgálati görbék

  15. Mi hát a valóság? Úgy tűnik, hogy a hallásvizsgálati eredmények egyáltalán nem igazolják a mérési eredmények által jogosan várt halláscsökkenést, pláne nem súlyosabb károsodást. Felmerül a szakirodalomból már ismert gyanú: Vajon a zene ugyanúgy okozhat-e halláskárosodást, mint az ipari zaj? Azt már régóta tudjuk, hogy a zene egészen más módon működik bennünk, mint a számunkra elfogadhatatlan zaj.

  16. C.G. Jung: agyi féltekék működése • Jobb félteke • Belső, szubjektív, nem racionális: a szív értékei a fontosak • Ösztön, érzés, intuíció, művészet • Zene • Feminin – létezés,föld/víz • Bal félteke • Külső, objektív, racionális:az agy értékei a fontosak • Gondolkodás, logika • Elme, anyag, tudomány • Maszkulin – cselekvés, levegő/tűz

  17. A zenei élmény A zene a befogadás aktusával válik rendezett vagy rendezetlen hangok sorozatából muzsikává. E szónikus képződmények hatása az emberi pszichére hozza létre a zenei élményt. A zene kapcsolata a tudattalannal tehát fölöttébb intenzív, annak egyéni, kollektív és univerzális válfajával egyaránt.

  18. Hogyan hat ránk a zene? dr. Donáth Tibor e témával foglalkozó tanulmányából idézünk: „A továbbiakban joggal merül fel a kérdés, ha a zajok szervezetünkben negatív hatást váltanak ki, milyen a zenei hangoknak, a zenének a központi idegrendszeren keresztül az életminőségre gyakorolt hatása… Úgy tűnik, hogy az ember – szemben a zajokkal, zörejekkel –, a zenei hangok iránt sajátos biológiai válasszal bír.” Ami pedig az általunk hangosnak ítélt és zajosnak mért zenét illeti, elgondolkoztató Tarnóczy professzor azon megállapítása, amelyet a színkép szerepét taglalva tett: „a színes zenei hangok mindig jóval hangosabbak, mint az ugyanakkora akusztikai teljesítményű tiszta hangok.”

  19. Hogyan hat ránk a zene? A zene tehát elsősorban a jobb agyi féltekénk működésének eredménye, ebből következően irracionális jellegű, vagyis a lelki tényezőknek és a pszichének jut jelentős szerep a zenélés során is. Ami nem feltétlenül jelenti azt, hogy az állandóan védekező helyzetben lévő hallószerv nem károsodik, de még az átlagosnál is nehezebben derül ki, hogy milyen mértékű és jellegű a tényleges halláskárosodás.

  20. A zenehallgatás és a siketség A zenehallgatás élménye még a siketek számára is adott. Hanghullámok rezgésének érzékelésével kaphatnak információkat arról, milyen zenét is élvezhetnek éppen. A legismertebb példa a siketek és azene kapcsolatára maga Ludwig van Beethoven volt, aki azután írta számos remekművét, hogy teljesen elvesztette hallását. (EvelynGlennie12 éves kora óta siket, mégis gyakran foglalkoztatott ütőhangszeres.)

  21. Köszönöm a figyelmet! Márkus Péter Bencsik Rita Márkus Miklós Gúth Gábor

More Related