230 likes | 329 Views
Regionális gazdaságtan 6. Az EU regionális politikája. Az európai integráció szintjei. Szabadkereskedelmi övezet Európai Szén és Acélközösség, 1950 Vámunió EGK , 1957 Közös piac egységes belső piac Római szerződés (1957) > 1992 Gazdasági és Monetáris Unió EURO, 2002 Politikai Unió.
E N D
Regionális gazdaságtan 6. Az EU regionális politikája
Az európai integráció szintjei • Szabadkereskedelmi övezet • Európai Szén és Acélközösség, 1950 • Vámunió • EGK , 1957 • Közös piac egységes belső piac • Római szerződés (1957) > 1992 • Gazdasági és Monetáris Unió • EURO, 2002 • Politikai Unió
Az európai integráció története • 1951 Megalakul a Európai Szén- és Acélközösség • 1958 létrejön az EGK és ez EURATOM • 1973 DK, GB, IRL csatlakozik • 1979 GR csatlakozik • 1986 E, P csatlakozik • 1993 Maastrichti Szerződés> Európai Unió • 1994 A, FIN, S csatlakozik, N elutasítja • 1999 Életbe lép az Amsterdami Szerződés
Az Európai Unió jelképei • Kék zászló, benne a körben elhelyezkedő 12 ötágú arany csillaggal. • A himnusz – Beethoven IX. szimfóniája, az örömóda. • Európa nap – május 9. • Az egységes valuta – az euro.
Fontosabb EU közösségi politikák: • Közös agrárpolitika és vidékfejlesztés • Regionális politika • Közös közlekedési politika • Közös környezetvédelmi politika • Közös fogyasztóvédelmi politika • Közös szociálpolitika, és foglalkoztatáspolitika • Közös versenypolitika • Gazdaságpolitika, pénz- és adóügyek • Tudomány és technológia
Az EU regionális politikája „….átfogóan harmonikus fejlődésének elősegítése érdekében a Közösség lépéseket tesz gazdasági és szociális kohéziójának erősítése érdekében. Ezen belül a Közösség célul tűzi ki az egyes régiókfejlettségi szintje közötti eltérésének és a leghátrányosabb helyzetű régiók – beleértve a vidéki területeket – elmaradottságának csökkentését” A (Római) szerződés 158. Cikkelye
A regionális politika célja • Az egyes országok és régiók között fennálló fejlettségbeli különbségek mérséklése • A kevésbé fejlett térségek felzárkózásának elősegítése, területi kiegyenlítés
Alapelvek • Koncentráció • Partnerség • Addicionalitás • Programozás • Decentralizáció és szubszidiaritás • Átláthatóság, monitoring
Célkitűzések 2000 -2006 • 1. célkitűzés: az elmaradott területek fejlesztésének és strukturális alkalmazkodásának támogatása (azok a NUTS2 régiók, ahol az egy főre jutó GDP < EU-átlag 75%-a). • 2. célkitűzés:strukturális nehézségekkel küzdő területek gazdasági és társadalmi átalakulásának támogatása. • 3.célkitűzés:az 1. és 2. célterületekbe nem eső országokban az oktatási, szak-képesítési és foglalkoztatási rendszerek modernizálása, adaptációja.
Strukturális Alapok • Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) • Európai Szociális Alap (ESZA) • Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) • Európai Halászati Alap (EHA)
Kohéziós Alap • Transzeurópai hálózatok kiépítéséhez kapcsolódó beruházások • Környezetvédelemmel összefüggő beruházások Feltétel: a tagország egy főre jutó GDP-je nem éri el az EU-s átlag 90%-át
Közösségi kezdeményezések • Határon átnyúló, nemzetek közötti interregionális együttműködések (Interreg programok) • Vidékfejlesztés (Leader programok) • Humán erőforrás fejlesztés, esélyegyenlőség (Equal) • Városok – energiaracionalizálás (Urban program)
Előcsatlakozási alapok • PHARE program (intézményfejlesztés, egyes ágazatok és az infrastruktúra fejlesztése) • SAPARD program (mezőgazdaság és vidékfejlesztés) • ISPA program (környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra fejlesztés)
A regionális politika változásai 2007-től • 3 új célterület • Fejlesztések vagy ERFÁ-ból, vagy ESZA-ból (minimális átjárhatóság) • Az agrár- és vidékfejlesztés önállósulása (KAP – közösségi agrárpolitika)
Célkitűzések 2007-2013 • Konvergencia (azon NUTS 2 szintű régiók, ahol a GDP/fő < EU-s átlag 75%-a) • Regionális versenyképesség és foglalkoztatás • Európai területi együttműködés (határokon átnyúló fejlesztések – NUTS 3 szintű térségek)
Magyarországi szabályozás • 1996. évi, a területfejlesztésről és területrendezésről szóló XXI. Törvény • Országos Területfejlesztési Koncepció • Regionális fejlesztési stratégiák
A tervezés fogalma A tervezés egy olyan folyamat, amely során a tervezésben részt vevő szakértők a múlt és jelen ismerete alapján meghatározzák a főbb tendenciákat, megfogalmazzák a haladás lehetséges irányait, ennek útját és az elérhető eszközöket, valamint előkészítik az ehhez kapcsolód döntéseket és a végrehajtáshoz szükséges cselekvési programot.
A tervezés/programozás gyakorlata az EU-ban A programozás folyamata, fő lépései: • A Nemzeti Fejlesztési Terv (Program) kidolgozása és benyújtása – tagállam kormánya • A Közösségi Támogatási Keret kidolgozása – EU Bizottság • A regionális és ágazati operatív programok kidolgozása – régiók és minisztériumok • Az operatív programok jóváhagyása – EU Bizottság • Az operatív programok megvalósítása – régiók és minisztériumok
Magyarország Nemzeti Fejlesztési Terve, 2004-2006 • GVOP • HEFOP • AVOP • KIOP • ROP
Új Magyarország Fejlesztési Terv, 2007-2013 • ÁROP • EKOP • GOP • KEOP • KÖZOP • TÁMOP • TIOP • 7 ROP www.nfu.hu
Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv (ÚMVST) Vidéki települések: • népsűrűségük nem nagyobb, mint 120 fő/km2 vagy • az állandó népességük nem haladja meg a 10.000 főt, az Észak- és Dél-alföldi régiókban a 15.000 főt; • az OTK által meghatározott tanyás települések külterületei, ahol a külterületi népesség minimum 200 fő és a település összes állandó népességének minimum 2%-a külterületen él.