1 / 23

Regionális gazdaságtan 6.

Regionális gazdaságtan 6. Az EU regionális politikája. Az európai integráció szintjei. Szabadkereskedelmi övezet Európai Szén és Acélközösség, 1950 Vámunió EGK , 1957 Közös piac egységes belső piac Római szerződés (1957) > 1992 Gazdasági és Monetáris Unió EURO, 2002 Politikai Unió.

topaz
Download Presentation

Regionális gazdaságtan 6.

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Regionális gazdaságtan 6. Az EU regionális politikája

  2. Az európai integráció szintjei • Szabadkereskedelmi övezet • Európai Szén és Acélközösség, 1950 • Vámunió • EGK , 1957 • Közös piac egységes belső piac • Római szerződés (1957) > 1992 • Gazdasági és Monetáris Unió • EURO, 2002 • Politikai Unió

  3. Az európai integráció története • 1951 Megalakul a Európai Szén- és Acélközösség • 1958 létrejön az EGK és ez EURATOM • 1973 DK, GB, IRL csatlakozik • 1979 GR csatlakozik • 1986 E, P csatlakozik • 1993 Maastrichti Szerződés> Európai Unió • 1994 A, FIN, S csatlakozik, N elutasítja • 1999 Életbe lép az Amsterdami Szerződés

  4. Az Európai Unió jelképei • Kék zászló, benne a körben elhelyezkedő 12 ötágú arany csillaggal. • A himnusz – Beethoven IX. szimfóniája, az örömóda. • Európa nap – május 9. • Az egységes valuta – az euro.

  5. Fontosabb EU közösségi politikák: • Közös agrárpolitika és vidékfejlesztés • Regionális politika • Közös közlekedési politika • Közös környezetvédelmi politika • Közös fogyasztóvédelmi politika • Közös szociálpolitika, és foglalkoztatáspolitika • Közös versenypolitika • Gazdaságpolitika, pénz- és adóügyek • Tudomány és technológia

  6. Az EU regionális politikája „….átfogóan harmonikus fejlődésének elősegítése érdekében a Közösség lépéseket tesz gazdasági és szociális kohéziójának erősítése érdekében. Ezen belül a Közösség célul tűzi ki az egyes régiókfejlettségi szintje közötti eltérésének és a leghátrányosabb helyzetű régiók – beleértve a vidéki területeket – elmaradottságának csökkentését” A (Római) szerződés 158. Cikkelye

  7. A regionális politika célja • Az egyes országok és régiók között fennálló fejlettségbeli különbségek mérséklése • A kevésbé fejlett térségek felzárkózásának elősegítése, területi kiegyenlítés

  8. Alapelvek • Koncentráció • Partnerség • Addicionalitás • Programozás • Decentralizáció és szubszidiaritás • Átláthatóság, monitoring

  9. NUTS-rendszer

  10. Célkitűzések 2000 -2006 • 1. célkitűzés: az elmaradott területek fejlesztésének és strukturális alkalmazkodásának támogatása (azok a NUTS2 régiók, ahol az egy főre jutó GDP < EU-átlag 75%-a). • 2.  célkitűzés:strukturális nehézségekkel küzdő területek gazdasági és társadalmi átalakulásának támogatása. • 3.célkitűzés:az 1. és 2. célterületekbe nem eső országokban az oktatási, szak-képesítési és foglalkoztatási rendszerek modernizálása, adaptációja.

  11. Strukturális Alapok • Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) • Európai Szociális Alap (ESZA) • Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) • Európai Halászati Alap (EHA)

  12. Kohéziós Alap • Transzeurópai hálózatok kiépítéséhez kapcsolódó beruházások • Környezetvédelemmel összefüggő beruházások Feltétel: a tagország egy főre jutó GDP-je nem éri el az EU-s átlag 90%-át

  13. Közösségi kezdeményezések • Határon átnyúló, nemzetek közötti interregionális együttműködések (Interreg programok) • Vidékfejlesztés (Leader programok) • Humán erőforrás fejlesztés, esélyegyenlőség (Equal) • Városok – energiaracionalizálás (Urban program)

  14. Előcsatlakozási alapok • PHARE program (intézményfejlesztés, egyes ágazatok és az infrastruktúra fejlesztése) • SAPARD program (mezőgazdaság és vidékfejlesztés) • ISPA program (környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra fejlesztés)

  15. Előcsatlakozási Alapok Mo-n

  16. A regionális politika változásai 2007-től • 3 új célterület • Fejlesztések vagy ERFÁ-ból, vagy ESZA-ból (minimális átjárhatóság) • Az agrár- és vidékfejlesztés önállósulása (KAP – közösségi agrárpolitika)

  17. Célkitűzések 2007-2013 • Konvergencia (azon NUTS 2 szintű régiók, ahol a GDP/fő < EU-s átlag 75%-a) • Regionális versenyképesség és foglalkoztatás • Európai területi együttműködés (határokon átnyúló fejlesztések – NUTS 3 szintű térségek)

  18. Magyarországi szabályozás • 1996. évi, a területfejlesztésről és területrendezésről szóló XXI. Törvény • Országos Területfejlesztési Koncepció • Regionális fejlesztési stratégiák

  19. A tervezés fogalma A tervezés egy olyan folyamat, amely során a tervezésben részt vevő szakértők a múlt és jelen ismerete alapján meghatározzák a főbb tendenciákat, megfogalmazzák a haladás lehetséges irányait, ennek útját és az elérhető eszközöket, valamint előkészítik az ehhez kapcsolód döntéseket és a végrehajtáshoz szükséges cselekvési programot.

  20. A tervezés/programozás gyakorlata az EU-ban A programozás folyamata, fő lépései: • A Nemzeti Fejlesztési Terv (Program) kidolgozása és benyújtása – tagállam kormánya • A Közösségi Támogatási Keret kidolgozása – EU Bizottság • A regionális és ágazati operatív programok kidolgozása – régiók és minisztériumok • Az operatív programok jóváhagyása – EU Bizottság • Az operatív programok megvalósítása – régiók és minisztériumok

  21. Magyarország Nemzeti Fejlesztési Terve, 2004-2006 • GVOP • HEFOP • AVOP • KIOP • ROP

  22. Új Magyarország Fejlesztési Terv, 2007-2013 • ÁROP • EKOP • GOP • KEOP • KÖZOP • TÁMOP • TIOP • 7 ROP www.nfu.hu

  23. Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv (ÚMVST) Vidéki települések: • népsűrűségük nem nagyobb, mint 120 fő/km2 vagy • az állandó népességük nem haladja meg a 10.000 főt, az Észak- és Dél-alföldi régiókban a 15.000 főt; • az OTK által meghatározott tanyás települések külterületei, ahol a külterületi népesség minimum 200 fő és a település összes állandó népességének minimum 2%-a külterületen él.

More Related