BERUHÁZÁSAINK 2009. február 18.

BERUHÁZÁSAINK 2009. február 18.

Tartalomjegyzék • Gyorsforgalmi projektek • Vasúti projektek • Közúti projektek • NIF Zrt. szerződéses stratégia vége

Gyorsforgalmi Igazgatóság által 2009-ben indítandó beruházások (a)

Ssz. Projekt megnevezése Hossz (km) Beruházás bruttó ktg. (Mrd Ft) 2009. évi közbeszerzés várható indítása 9 M7 ap. Pusztazámori csp. bővítése 0,5 II. negyedév 10 0,7 0,3 II. negyedév M7 ap. Sávoly–MotoGP külső közúti kapcs. rendszer kialakítása I. 11 62 KHEM hatáskör M44 ap. Tiszakürt - Kondoros közötti szakasz (PPP) 12 Csömör, Rét utcai bekötő út 2,2 1,1 III. negyedév 13 M7 Iparos út csp. átépítése, Érd 1,5 III. negyedév 14 251. sz. út 0+000-2+600 km 2,6 0,9 IV. negyedév 15 M43 ap. Makó - országhatár közötti szakasz 23,1 58,7 IV. negyedév 16 Nyíregyháza nyugati elkerülő 2,2 2,3 IV. negyedév Összesen: 192,8 km 215,7 Mrd Ft Gyorsforgalmi Igazgatóság által 2009-ben indítandó beruházások (b)

Közúti Igazgatóság által 2009-ben indítandó beruházások Nyugat DunántúliRégió (a)

Közúti Igazgatóság által 2009-ben indítandó beruházások Nyugat DunántúliRégió (b)

Közúti Igazgatóság által 2009-ben indítandó beruházások Nyugat DunántúliRégió (c)

Közúti Igazgatóság által 2009-ben indítandó beruházások Közép DunántúliRégió (a)

Közúti Igazgatóság által 2009-ben indítandó beruházások KözépDunántúliRégió (b)

Közúti Igazgatóság által 2009-ben indítandó beruházások Dél DunántúliRégió (a)

Közúti Igazgatóság által 2009-ben indítandó beruházások Dél DunántúliRégió (b)

Közúti Igazgatóság által 2009-ben indítandó beruházások Kelet és Észak Mo-i Régió (a)

Közúti Igazgatóság által 2009-ben indítandó beruházások Kelet és Észak Mo-i Régió(b)

Közúti Igazgatóság által 2009-ben indítandó beruházások Kelet és Észak Mo-i Régió (c)

Közúti Igazgatóság által 2009-ben indítandó beruházások Kelet és Észak Mo-i Régió (d)

Közúti Igazgatóság által 2009-ben indítandó beruházások Kelet és Észak Mo-i Régió (e)

Közúti Igazgatóság által 2009-ben indítandó beruházások Észak AlföldiRégió (a)

Közúti Igazgatóság által 2009-ben indítandó beruházások Észak AlföldiRégió (b)

Közúti Igazgatóság által 2009-ben indítandó beruházások Észak AlföldiRégió (c)

Közúti Igazgatóság által 2009-ben indítandó beruházások Észak AlföldiRégió (d)

Közúti Igazgatóság által 2009-ben indítandó beruházások Dél AlföldiRégió (a)

Közúti Igazgatóság által 2009-ben indítandó beruházások Dél AlföldiRégió (b)

NIF vasúti beruházások fő adatai ISPA/Kohéziós Alap projektek - műszaki készültség 80% Hátralévő feladatok: • 5 TSZ , 40 Mrd Ft , 10 projekt, 60 km vágány-rehabilitáció KözOP vasúti projektek – 2009-ben induló munkák 2. prioritás ~260 Mrd Ft • 130 km vágány-korszerűsítés, és 100 km ETCS-2 vonatbefolyásoló rendszer kiépítése 4. prioritás ~20 Mrd Ft • 36 km vágány-korszerűsítés (széles nyomtáv) 5. prioritás ~35 Mrd Ft • 40 km vágány-korszerűsítés

Ajánlati HosszVárható felhívás (km) költség(n.év) (Mrd Ft,bruttó) Bajánsenye - Boba ETCS-2 létesítéseII. 7Budapest – Székesfehérvár vasútvonal 115 Bp.-Kelenföld állomás vágányépítés~~~ 2 Bp.-Kelenföld - Tárnok vágányépítésII.20 Tárnok - Székesfehérvárvágányépítés ~~~ 40 Bp. - Székesfehérvár biztosítóberendezésII. Záhony zászlóshajó projekt 36 20 Záhony széles- és fonódott vágányép. I. ütem II. Záhony széles- és fonódott vágányép. II. ütem II.

Ajánlati HosszVárható felhívás (km)költség (n.év) (Mrd Ft, bruttó) Szolnok – Debrecen vasútvonal korszerűsítés I. ütem137 Szajol - Kisújszállás vágányépítés III. 35 Kisújszállás - Püspökladány vágányépítés III. 32 Szajol - Püspökladány biztosítóberendezés IV. Budapest – Esztergom vasút-korszerűsítés I.40 35 Bp. Szentendrei út - Piliscsaba vágányépítés III. Bp. Szentendrei út - Piliscsaba biztosítóber. III. Piliscsaba – Esztergom vágányépítés IV. ========================================================== Összesen: 205 314

NIF szerződéses stratégia • Fogalma: • Az elvek összessége, amelyek meghatározzák a NIF szerződéses kapcsolatrendszerét • Elvek: • biztosítottság, a felelősség érvényesítése • megrendelői felelősségvállalás • kiegyensúlyozottság • folyamatos ellenőrzés, a hatékony beavatkozás lehetőségének biztosítása • egyértelműség, teljes körű szabályozás • az ellenőrzés lehetőségének biztosítása • egyenlő bánásmód a Vállalkozóval szemben • társadalmi szerepvállalás

NIF szerződéses stratégia • NIF elemzés, helyzetértékelés • Megrendelői feltételrendszer • kiviteli terv szintű előkészítettség • munkaterület min. 90% rendelkezésre állása • megelőző régészeti tevékenység min. 50% készültsége • Kockázati mátrix • Ajánlattal kapcsolatos • Tervezéssel összefüggő • Engedélyeztetéssel összefüggő • Építéssel kapcsolatos

NIF szerződéses stratégia • Építési feladatok szerződéses formája • átalányáras elszámolású • minőség és költség közötti optimum • kiviteli terv szintű kidolgozottság miatt minimális vállalkozói kockázat • pénzügyi ütemezése jól tervezhető • SzF átdolgozása • Bankgaranciák • Közbeszerzések, ajánlati árak összehasonlítása

Közbeszerzési rezsimek A Kbt. módosításai közül a legjelentősebb, hogy a törvény Harmadik része „A nemzeti értékhatárokat elérő közbeszerzésekre vonatkozó rendelkezések, egyszerű közbeszerzési eljárás” címen teljesen megújul, a VI. fejezet az „Általános egyszerű közbeszerzési eljárás”, míg a VII. fejezet a „Különös egyszerű közbeszerzési eljárás” címet kapta. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az eddigi három rezsimből kettő lesz, azaz az eddigi egyszerű és nemzeti rezsim összemosódik, és a közösségi értékhatárok alatti, de a közbeszerzési értékhatárok alsó határát elérő vagy meghaladó értékű beszerzések esetében általános egyszerű vagy különös egyszerű közbeszerzési eljárást kell az ajánlatkérőknek lefolytatniuk jogállásuktól függően.

IV. Fejezet alkalmazási köre – Kbt. 21.§ Értékhatárok Építési beruházás, építési koncesszió beszerzése esetében, ha a közbeszerzés értéke eléri vagy meghaladja a közösségi értékhatárok felét, az ajánlatkérőnek a harmadik rész helyett a IV. fejezet szerint kell eljárnia, azzal az eltéréssel, hogy az eljárás során a hirdetmények megküldésére és közzétételére a 246–249. § rendelkezéseit kell alkalmazni. Elektronikus út A IV. fejezet szerinti eljárását az ajánlatkérő külön jogszabályban meghatározott elektronikus úton folytatja le. Egyszerűsített eljárás  Egyszerű eljárás elnevezés

Az eljárás megindítása Engedélyek, anyagi fedezet – Kbt. 48.§ A felhívás, a szerződés megkötéséhez szükséges engedélyek megléte esetén, akkor tehető közzé, ha ajánlatkérő rendelkezik a szerződés teljesítését biztosító anyagi fedezettel, vagy az arra vonatkozó biztosítékkal, hogy a teljesítés időpontjában az anyagi fedezet rendelkezésre áll - Kivétel a támogatásból megvalósuló beszerzések/fejlesztések A hirdetmény nyelve – Kbt. 49.§ A felhívást tartalmazó hirdetményt magyar nyelven minden esetben el kell készíteni és lehetővé kell tenni a magyar nyelvű ajánlattételt is. – Esélyegyenlőség biztosítása Részajánlattétel – Kbt. 50.§ A Kbt. 22. §-a (1) bekezdésének a), b) és d) pontja szerinti ajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles lehetővé tenni a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt, ha azt a beszerzés tárgya, és a gazdasági ésszerűség lehetővé teszi.

Kizáró okok Hamis adatszolgáltatás, hamis nyilatkozat – Kbt. 62.§ (3) A fenti eljárási esetek bekövetkezése következtében történt kizárásról Tájékoztatni kell a Közbeszerzések Tanácsát. Igazolások – Kbt. 63.§ A Kbt. 60. § (1) bek. és adott esetben a Kbt. 61.§ (1)-(2) bek-ben foglalt kizáró okok fenn nem állásának igazolását a nyertes ajánlattevő(k)nek az eredményhirdetést követő 8 napon belül kell igazolnia. (Az ajánlatba is becsatolhatóak az igazolások) – új érvénytelenségi ok Kbt. 88.§ (1) i) Ha a nyertes ajánlattevő nem csatolja határidőben az igazolásokat  a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőt lehet felhívni az igazolások csatolására. – Újraértékelés problematikája!!! Közhiteles nyilvántartások – Kbt. 63/A.§ A közhiteles elektronikus nyilvántartásból ajánlatkérő számára ingyenesen ellenőrizhető tények és adatok igazolása az ajánlatban nem kérhető. Ezen adatokat ajánlatkérő az eredményhirdetést követő 8. napon, saját hatáskörben ellenőrzi. – Eljárás ütemezése fontos a feladatok torlódása miatt!!!

Az ajánlat Formai követelmények korlátozása Az ajánlatkérő formai követelményt legfeljebb a megfelelő ajánlattételhez ténylegesen szükséges mértékig írhat elő. Nincsen definiálva mi a szükséges mérték!!! Az eljárásban szereplők státuszának korlátozása Egy (rész)ajánlatban egy ajánlattevő nem tehet más ajánlattevővel közösen ajánlatot, nem lehet más ajánlattevőnek alvállalkozója, és nem nyújthat más ajánlattevő részére erőforrást; továbbá az adott személy egy közbeszerzési eljárásban nem vehet részt egynél több ajánlattevő a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójaként és erőforrást nyújtó szervezeteként. Az erőforrást nyújtó szervezetet is meg kell jelölni az ajánlatban

Hiánypótlás (Kbt. 83.§) – Indoklás kérés (Kbt. 86.§) Kötelező hiánypótlás Az ajánlatok módosulásának kiterjesztett értelmezése A hiánypótlás nem eredményezheti az ajánlat azon elemeinek, amelyek az ajánlatkérő által – az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban – megadott közbeszerzési műszaki leírásra vonatkozó szakmai ajánlat részét képezik amelyek a 81. § (4) bekezdése szerint értékelésre kerülnek. Támpontok a kirívó ellenszolgáltatások megítéléséhez Bérköltség és kapcsolódó közterhei; eszköz- és anyagköltségek (beszerzési értékek); Az adott ágazatért felelős miniszter akülön jogszabályok, illetve kollektív szerződések vagy a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett szerződések köréről, továbbá az azokban megállapított munkabérről és az ahhoz kapcsolódó közterhekről folyamatosan tájékoztatja a Közbeszerzések Tanácsát, aki az információkat a honlapján teszi közzé.

Érvényesség – Kbt. 88.§ Új érvénytelenségi ok Az ajánlat érvénytelen, ha: „i) az ajánlattevő és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója, továbbá az ajánlattevő számára erőforrást nyújtó szervezet az eredményhirdetést követő nyolc napon belül nem igazolta, hogy nem tartozik a 60. § (1) bekezdése, illetőleg – ha azt az ajánlatkérő előírta – a 61. § (1) és (2) bekezdése szerinti kizáró okok hatálya alá, vagy ennek kapcsán hamis nyilatkozatot tett.”

Eredménytelenség – Kbt. 92/A.§ Új eredménytelenségi ok Az ajánlatkérő eredménytelennek nyilváníthatja az eljárást, ha csakegyetlen ajánlatot nyújtottak be, akkor is, ha az egyetlen benyújtott ajánlat érvényes. Eredménytelen az eljárás, ha több ajánlatot nyújtottak be, de a benyújtott ajánlatok között csak egyetlen érvényes ajánlat van. Nem lehet az eljárást e § szerint eredménytelennek nyilvánítani akkor, ha az ajánlatkérő előző eljárása e § szerint eredménytelen volt, és az eljárást az ajánlatkérő ugyanazon beszerzési tárgyra folytatja le, úgy, hogy az eljárást megindító felhívás és dokumentáció tartalma az előző eljáráshoz képest nem változott.

Előzetes vitarendezés – Kbt. 96/B-96/C.§ Ha az ajánlattevő nem ért egyet az írásbeli összegezésben foglalt valamely megállapítással, az eredményhirdetést követő öt napon belül köteles – kérelem benyújtásával – az ajánlatkérőhöz fordulni jogorvoslatért. Az előzetes vitarendezési kérelmet faxon vagy elektronikus úton kell megküldeni az ajánlatkérő részére, aki a kérelemmel kapcsolatos álláspontjáról az ajánlattevőt az eredményhirdetést követő naptól számított nyolcadik napig a benyújtási módnak megegyező módon tájékoztatja. Amennyiben valamely ajánlattevő előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be, az ajánlatkérő a kérelem benyújtásától a válaszának megküldését követő tizedik napig nem kötheti meg a szerződést. Az ajánlatkérő az eredményhirdetéstől számított tizedik napig egy alkalommal jogosult az írásbeli összegezést módosítani és szükség esetén az érvénytelenségről szóló tájékoztatást visszavonni, ha az eredményhirdetést követően észleli, hogy a kihirdetett eredmény törvénysértő volt és a módosítás a törvénysértést orvosolja. Az ajánlatkérő a módosított írásbeli összegezést köteles elektronikus úton haladéktalanul, egyidejűleg az összes ajánlattevőnek megküldeni. A módosított, illetőleg kijavított írásbeli összegezés tartalmára vonatkozóan előzetes vitarendezési kérelmet nem lehet benyújtani.

Szerződéskötési moratórium A szerződéskötésre vonatkozó változások: a szerződéskötés tervezett időpontja nem határozható meg az írásbeli összegzés megküldését követő naptól számított 20. napnál korábbi időpontban, - amennyiben jogorvoslati eljárás indul a szerződést nem lehet megkötni az ügy érdemében hozott vagy a közbeszerzési ügy befejezetését eredményező határozat meghozataláig kivéve, ha a Döntőbizottság engedélyezi a szerződés megkötését. (99. §)

Projekttársaság A Kbt. 304. §-304/A. §-a bevezeti a projekttársaság fogalmát. E szerint, ha a szerződés teljesítése érdekében indokolt (Kbt. 52, §) az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban egyetlen ajánlattevő nyertessége esetére is előírhatja gazdálkodó szervezet létrehozatalát A hatálybalépéstől projekttársaságnak nevezik a közös ajánlattevők által létrehozott gazdálkodó szervezetet is. Törvényi jogutódlás, a megjelölt alvállalkozók szerződéskötési kötelezettsége a projekttársaság felé Egyetemleges felelősség!!!

Projekttársaság Korlátozások a projekttársasággal szemben: Célhoz kötöttség: más tevékenységet nem végezhet, erre irányuló szerződést nem köthet Nem alakulhat át, más gazdálkodó szervezetben nem szerezhet, és a nyertes ajánlattevő(kö)n kívül más sem szerezhet benne részesedést Az osztalékon kívül vagyonát az alapítók nem vonhatják el! Megszüntetni csak akkor lehet, ha a közbeszerzési szerződésben foglaltakat teljesítette és az ajánlatkérővel elszámoltak, más esetben Csak akkor, ha a nyertes ajánlattevő(k) a közbeszerzéssel kapcsolatos szerződésekből származó jogokat és kötelezettségeket a projekttársaságtól teljes egészében átvállalták, Megjegyzés: a megszüntetés második esetével nyertes ajánlattevő kijátszhatja a létrehozatali kötelezettséget!!

Kötelező teljesítési arány A Kbt. 304. § (2) bekezdése szerint a törvény hatálybalépését követően indult közbeszerzési eljárások alapján kötött szerződéseket az ajánlattevőnek vagy a közös ajánlattevőknek legalább a közbeszerzés értékének 50%-át elérő mértékben saját maguk kell, hogy teljesítsék! A rendszertani elhelyezkedés érdekes, nevezetesen hogyan alakul ez a kötelezettség projekttársaság létrehozása esetén Kérdés: hogyan ellenőrizhető, hiszen a nyertes és az alvállalkozók közötti szerződések és számlázási folyamat nem nyilvános, illetve ld. 305. § (5) és (6) bek.

KÖSZÖNJÜK FIGYELMÜKET

BERUHÁZÁSAINK 2009. február 18.