350 likes | 470 Views
szalay.istvan@tvnetwork.hu SZTE Szabadegyetem 2008. október 8. Identitásnyomok a számfogalom kialakulásában Szalay István. Tőszámnevek (számolás) Egy (nyelvi identitás) 1 (globális jel) Kettő 2
E N D
szalay.istvan@tvnetwork.huSZTE Szabadegyetem 2008. október 8 Identitásnyomok a számfogalom kialakulásában Szalay István
Tőszámnevek (számolás) Egy (nyelvi identitás) 1 (globális jel) Kettő 2 Három 3 Sorszámnevek (számozás) Első 1. Második 2. Harmadik 3. Két(kettő)ezernyolc(adik év) 2008. november 12. tizenegyedik hónap 2008.11.12. tizenkettedike (nap) 2008-11-12 Szilléri sugárút 12. (kimondva:tizenkettő) Felező számnevek Másfél 1,5 Harmadfél 2,5
Az arab birodalom a VII–IX, században algoritmus Al–Hvarizmi Kitáb al–dzsabr val–mukábala 820 körül (helyreállítás) (törlés) algebra
10100110112 = = 1·29 + 0·28 + 1·27 + 0·26 + + 0·25 + 1·24 + 1·23 + + 0·22 + 1·21 + 1·20 = = 667
„A czifra ollyan számbetű, melly magában számot nem tesz, de ha szám elé tétetik jobb felől, az a szám annyi tízet fog tenni, amennyi egyet foglal magában…” (Kolozsvár, 1846) ziffer = számjegy, betű (német) zifr = üresség, semmi (arab) arabok mondták: Al Arqan Al Hindu 0=semmi ( ) = omikron Babilon ? India
Legyenek az m és az n tetszőleges természetes számok, úgy, hogy Ekkor az m és az n természetes számok összegén az halmaz számosságát értjük, azaz + jel Widman , 1498 U jel Peano, 1889
Fibonacci (Leonardo Pisano) 1202 (MCCII) 1. hónap 2. hónap 3. hónap 4. hónap
Négyzetgyök jel, Rudolffen,1526 Zárójel, Stifel, 1544 Hatványozás , Descartes, 1637
c-dur skála c cisz d disz e f fisz g gisz a aisz h c Alaphang Alaphang Alaphang Alaphang kvartja kvintje oktávja
c d e f g a h c’ d’ e’ d kvintje g kvintje a kvintje d oktávja e oktávja 4. 6. 2. 3. 5. 7. 1.
Amikor a matematika rébuszokban beszélt • Cubus p 6 rebus aequalis 20 • Rx ucu Rx 108 p 10 | • m Rx ucu Rx 108 m 10
OUGTRED, 1663 EULER, 1739 Lindemann, 1882
Az e matematikai állandó, a természetes logaritmus alapja Értéke 29 értékes jegyre megadva: • e = 2,718 281 828 459 045 235 360 287 471 35... • EULER, 1739. (Hermite, 1873)
Egy „globális” ábra, amely a matematikusok számára minden nyelven ugyanazt jelenti Gauss; 1831 Im i2=-1 a+ib i Re 1