280 likes | 437 Views
Farkas Attila Márton Az elme urai. Metaforák és narratívák a közbeszédben. Embodied mind. Az elmeműködés elválaszthatatlan a testtől A gondolkodás túlnyomó része nem tudatosul Absztrakt fogalmaink többsége metaforikus. George Lakoff.
E N D
Farkas Attila MártonAz elme urai Metaforák és narratívák a közbeszédben
Embodied mind • Az elmeműködés elválaszthatatlan a testtől • A gondolkodás túlnyomó része nem tudatosul • Absztrakt fogalmaink többsége metaforikus
George Lakoff • Mit ébresztenek bennünk azok a szavak, melyeket nap, mint nap hallunk a politikai élet szereplőinek szájából? • Mi alapján tesszük le voksunkat a politikai kérdésekben és miért?
Politikaiuralom = Nyelvuralása • A politikai választás jobbára reflexív folyamatokon alapuló identitás-kérdés • Kulcsfogalmak gyakori ismétlése a médiában „beleég” az idegrendszerbe • Jó helyen és jó időben kimondott szóval az így „beidegződött” világnézetet aktiválni lehet
Fogalmi keret • Összetett tapasztalatok, melynek elemei rendszeresen együtt járnak • Bennük szerepek rejlenek • Meghatározott kapcsolat van köztük • Forgatókönyvek bomlanak ki belőlük • Zavart okoz, ha a szerepek valamiért felcserélődnek
Szómágia 1: Fogalmi keret létrehozása Elterjeszteni és általánossá tenni saját fogalmakat, melyek aztán teljesen természetes módon használ a társadalom
Szómágia 2: Nyelvi tabusítás Kifejezések, amelyek a nem kívánatosak, amelyek furcsa gondolatokat szülnek, amelyek „ideológiailag terheltek”
„Munkás”/„Dolgozó” Állampárt Propaganda Kommunizmus Diktatúra Demagógia Populizmus (stb.)
„Tőkés” Állampárt Propaganda Kommunizmus Diktatúra Demagógia Populizmus (stb.)
„Munkavállaló” Aki vállalja a munkát, aki tettrekész, önálló, felnőtt személyiség, ezért: (potenciálisan) sikeres
„Munkaadó” • Aki adja nekünk a munkát, • és ezáltal a pénzt. • Aki biztosítja a megélhetésünket. • Aki nélkül nem is létezhetnénk. (vö. „kenyéradó”)
„Munkaadó”/”Munkáltató” gyakori elnevezései • „Gazdasági élet szereplője” • „Gazdasági szféra képviselője” Ellentétpárja: „lakosság”
„Munkahelyteremtés” Létrehozni a semmiből a munkahelyeket, melyek biztosítják az emberek megélhetését.
„Foglalkoztatás” • Óvodai/iskolai foglalkozás • Foglalkoztatás a napköziben • Hasznos elfoglaltság • Foglald el magad!
Szociális/Jóléti állam = „Osztogató állam” „Túlköltekező állam”
Szociális/Jóléti állam = „Gondoskodó (paternalista) állam” A társadalom, vagy annak tagja: Idős, Beteg, Elesett, Gyermek
Mi a narratíva? • Kommunikációs módszer • Mód, ahogyan tapasztalatainkat, ill. a világot felfogjuk és értelmezzük • Narratíváink segítenek eligazodni • Tipizálunk és koordinálunk velük • Cselekvések és döntések indokát adják
A narratíva kettős struktúrája • Drámai struktúra: a fogalmi keret forgatókönyve és szerepei • Érzelmi struktúra: a drámai struktúra bekapcsolódik az érzelmeinkért felelős testi rendszerekbe
„Ideológiamentes(politikamentes) szakértelem” „Ne a politika döntsön, hanem a szakértelem” „A szakember nem ideológus”, „Szakmai kérdéseket nem szabad összekeverni a politikával” (stb.)
Drámai struktúra A közjó érdekében politikai döntések jogával felruházni szakembereket, mivel az ideológia/politika csak elront mindent Az „ideológiamentes szakértelem”-narratíva funkciója: kivonni a döntéseket a demokratikus kontroll alól
Érzelmi struktúra • Bizalom a szaktudásban, mert az objektív, tárgyilagos, tudományosan alátámasztott, ezért megkérdőjelezhetetlen. • Bizalom a szakemberekben, mert ők ennek a tudásnak a birtokában vannak • Csalódás a „politikában” (eszmékben és politikusokban) • Bizalmatlanság a társadalom egyéb csoportjai felé (mert „dilettánsok”)
„gyermekeink/unokáinkjövőjéért” • Drámai struktúra: A jelen megpróbáltatásainak értelme a reményteljes jövő (eszkatologikus szemlélet) • Érzelmi struktúra: Szülői érzelmek
Ősi elemek(kapcsolódó narratívák) • Magasabb célt szolgálni (Istent, hazát, uralkodót, népet, stb.) • Áldozat • Továbbélés az utódokban (tehát: Ki ne áldozná fel magát saját gyerekeiért?)
Hogyan hatnak a narratívák? • Ismétlésre alapuló beidegződés révén • Metaforáik révén, melyek a szenzomotoros hálózaton keresztül primer testi tapasztalásokra alapulnak és hatnak vissza Ld. pl. „adóteher”: Adózni = Fizikai terhet viselni. Következmény: adót fizetni a túlzott testi terheléshez hasonló rossz érzés. Ezért aki adót csökkent, az terhelést csökkent
A narratíva moralitása Lakoff: A moralitás a testben van. A narratívák értelmezési keretet adnak cselekedeteinknek, mely értelmezési keret elválaszthatatlan a keret elemeihez kapcsolódó érzelmektől.