A FÖLD, ÉLETÜNK SZÍNTERE

1. A FÖLD, ÉLETÜNK SZÍNTERE

2. A tudományos megfigyelések előtt az emberek a Földet hitték AVILÁGEGYETEM központjának. A 17. században vált elfogadottá a heliocentrikus világkép.

4. A NAP egy hatalmas, csillagok által alkotott korong alakú csillagrendszerben (galaxis) helyezkedik el.

6. Később kiderült, hogy ezek a csillagok olyanok mint a mi Napunk. A 20. századra a spirálgalaxisok megfigyelése felfedte, hogy a mi galaxisunk, ATEJÚTRENDSZER csak egy a több milliárd galaxis között a folyamatosan táguló Világegyetemben.

7. Tudományos becslés szerint a Tejútrendszerben legalább 100 milliárd bolygó található. A Tejútrendszernek a Földről látható része ATEJÚT. A Tejút panorámaképe a Földről nézve

8. A FÖLD A Naprendszernek a Naptól számított harmadik bolygója. A Föld a Naprendszer bolygóinak nagyság szerinti sorrendjében az ötödik.

9. A bolygók dőlésszöge és forgási iránya

10. A Föld tengelye az Északi- és Déli-sarkot összekötő képzeletbeli vonal.

11. Éjszakák és nappalok váltakozása A Föld Nap által megvilágított felén nappal, az árnyékban lévőn éjszaka van. A nappalok és éjszakák váltakozásának oka a Föld tengely körüli forgása. Ennek időtartama 1 nap. A Föld Ny-ról K-re forog, ezért látjuk K-en felkelni, Ny-on lenyugodni a Napot.

12. A Föld egy év alatt ellipszis alakú pályán járja körül a Napot, Ny-ról K-i irányban haladva. A keringés időtartama 365 és ¼ nap. (A négy évenként összeadódó teljes napot hozzátesszük az adott évhez, így minden negyedik év egy nappal hosszabb lesz, ez a szökőév.)

13. Az évszakok váltakozása • Az évszakok kialakulásának oka • a Föld Nap körüli keringése és • a földtengely ferdesége, • amely a keringés folyamán nem változik, • mindig a Sarkcsillagra mutat.

15. A napsugarak hajlásszöge az északi félgömbön nyáron nagyobb, a déli félgömbön pedig ugyanekkor kisebb, mert ilyenkor a Föld északi félgömbje a Nap irányába hajlik, így arrafelé erősebb a felmelegedés és a nappalok is hosszabbak.

16. Ősszel és tavasszal mindkét félgömböt nagyjából egyenlő hajlásszög alatt érik a napsugarak; a nappalok és éjszakák hosszában sincs lényeges különbség.

18. Bolygónknak egy természetes kísérője van, A HOLD. Keringése ún. kötött keringés, azaz mindig ugyanazt az oldalát mutatja felénk.

19. A Hold fázisai a Földről nézve

20. A Hold forgásiperiódusa: 27,322 nap. • Tehát ellipszis alakú pályáján • nagyjából egy hónap alatt kerüli meg a Földet. • A Hold Földre gyakorolt hatásai: • stabilizáltaa Földtengelyferdeségét, • ígyazéghajlatviszonylagállandómaradhatott. • A Hold mindennapokban jelentkező hatása: • az árapály jelenség.

21. A Hold időnként különböző kitüntetett térbeli helyzetekbe kerül és vagy napfogyatkozást, vagy holdfogyatkozást figyelhetünk meg. HOLDFOGYATKOZÁS során a Hold részben vagy egészen a Föld árnyékába kerül. Akkor jön létre, ha a Föld a Nap és a Hold között van, és a Föld árnyéka vagy félárnyéka a Holdra vetődik.

22. Többféle típust figyelhetünk meg: van pl. teljes illetve részleges holdfogyatkozás. Teljes holdfogyatkozás A holdfogyatkozás ritkább, mint a napfogyatkozás.

23. A holdfogyatkozás geometriája

24. NAPFOGYATKOZÁS Napfogyatkozás akkor jöhet létre, amikor a Hold keringése során néhány percre pontosan a Föld és a Nap közé kerül, azaz újholdkor. Ilyenkor a Hold árnyékot vethet a földfelszínre. A fogyatkozás lehet teljes, gyűrűs vagy részleges, és csak a Föld szűk területéről látható.

25. Részleges napfogyatkozás Teljes napfogyatkozás

26. VÉGE