Európai alkotmány- és integrációtörténet 2

1. Európai alkotmány- és integrációtörténet 2 11. Spanyolország XIX. századi alkotmánytörténete [Tk. 311-313. o.] 16. A skandináv államok XIX. századi alkotmányfejlődése [Tk. 362-364. o.] VI. Spanyolország és a skandináv államok XIX. századi alkotmányfejlődése • Forrás: • Mezey Barna – Szente Zoltán: Európai parlamentarizmus- és alkotmánytörténet. Budapest: Osiris, 2003. • DieterGosewinkel – Johannes Masing: Die VerfassungeninEuropa 1789-1949. München: C.H. Beck, 2006.

2. 11. Spanyolország XIX. századi alkotmánytörténete

3. 1. Francia-spanyol háború és felszabadulás • IV. Károly spanyol király 1793-ban hadat üzen Franciaországnak • A francia seregek azonban 1794-ben lerohanják Spanyolországot; utóbb Napóleon csatlósállammá teszi • 1808-ban felkelés indul a megszálló francia erők ellen • 1814-ben a franciák távoznak

4. 2. A junták • Junta = közös, bizottság, tanács • Itt: 1808-tól a felszabadult területeken városi és regionális tanácsok, zömében a helyi nemességből, de nyitottan a közép- és alacsonyabb rendű osztályok vezetői felé is • Ők szervezik meg a hatalmat a franciák után • A régi kisállamok (Kasztília, Aragónia, Valencia, Katalónia, stb.) közigazgatását „Legfelső Junták” irányítják • Nemzeti szinten pedig „Központi Junta” alakul (34 tag: 10 királyság, 2 hercegség, 1 tartomány képviselői) • Nemzeti gyűlés (Cortes) összehívását követelik

5. 3. A Cortes • Cádizban gyűlik össze 1810-ben (jól védhető félsziget) • A felszabadított területeken választják a 25. életévüket betöltött családfők szavazata alapján (kiegészítve helyettesítő képviselőkkel a megszállás alatti területekre nézve) • Egyházi és világi értelmiségiek, 300 fő • Három-rendi gyűlés helyett egykamarás gyűlés • Új alkotmányt készít, amely 1812-re készül el

6. 4. A Cádizi Alkotmány (1812) (1) • Deklarálja a függetlenséget • A szuverenitás a nemzetet illeti, amely kizárólagosan jogosult az alapvető törvények meghozatalára • A spanyol nemzet kötelessége, hogy megvédje tagjainak szabadságát, tulajdonát, egyéb jogait • A spanyol nemzet vallása a római katolikus, de a többi vallás gyakorlása is szabad • Mérsékelt (alkotmányos) örökletes monarchia: • TH: Cortes + király • VH: királyé • BH: független bíróságoké

7. 4. A Cádizi Alkotmány (1812) (2) A Cortes jogai és kötelességei: • Jogalkotás kezdeményezése (bármely küldött joga, de a király is kezdeményezhet törvényt) • A királyi cím öröklésével kapcsolatos döntések • Ha szükséges, régenst választ • A kiskorú (18 év alatti) királynak gyámot választ • A nemzetközi szerződéseket előzetesen jóváhagyja • Jóváhagyja a költségvetést, az állami hitelfelvételt • Választás kétévente elektorokkal (200 lakosonként egy elektor, 70 000 lakos után egy képviselő) • Évente legalább 3 hónapi ülésezés • Képviselői mentelmi jog (immunitás és inviolabilitás – utóbbi: bcs. kapcsán maga a Cortes ítélkezik)

8. 4. A Cádizi Alkotmány (1812) (3) A király: • Szent és sérthetetlen • Primogenitúra (férfi és női ágon), kihalás esetén a Cortes választ új uralkodót • VH birtokosa • Törvények végrehajtására rendeleteket adhat ki • Tisztviselők kinevezője • Hadsereg vezetője • Kegyelmezési jog • Abszolút vétójog (a Cortes ugyanabban az évben nem is vetheti fel újra a kérdést)

9. 4. A Cádizi Alkotmány (1812) (4) De hatalma korlátozott: • Nem akadályozhatja a Cortes ülésezését (nem napolhatja el, nem oszlathatja fel) • A Cortes hozzájárulása nélkül nem hagyhatja el a királyságot • Nem ruházhatja át másra a hatalmát vagy prerogatíváit • Törvényes örökösének is csak úgy adhatja át a hatalmat, ha a Cortes hozzájárul • Külső hatalmakkal csak a Cortes hozzájárulásával köthet katonai vagy kereskedelmi szerződést • Nemzeti tulajdont csak a Cortes engedélyével engedhet át • Privilégiumokat nem adhat • Tulajdonától senkit sem foszthat meg, csak ha a közjó érdekében szükséges, kártalanítás mellett • Büntető hatalma nincs, szabadságjogokat nem vonhat el (csak állam ellenes bcs-nél rendelhet el letartóztatást, de az illetőt 48 órán belül bíróság elé kell állítani) • A királyi háztartás éves költségeit a Cortes állapítja meg

10. 4. A Cádizi Alkotmány (1812) (5) Bírói hatalom: • Független • A bírák javadalmazásáról a Cortes hoz döntést • Minden spanyolnak joga van saját bíróságához • Az őrizetbe vett személlyel közölni kell a vádat, vádlót, bizonyítékokat, az eljárás nyilvános • Tilos a vagyonelkobzás büntetés

11. 4. A Cádizi Alkotmány (1812) (6) Külön fejezet a közoktatásról: • Általános iskolát kell létrehozni minden városban • Egyetemeket kell létrehozni az irodalom és a művészetek előmozdítására • Külön állami bizottság irányítja és felügyeli a közoktatást, a Cortes által megállapított szabályoknak megfelelően • Véleménynyilvánítás szabadsága: Minden spanyolnak joga van leírni, kinyomtatni és publikálni a maga politikai véleményét, előzetes engedélyeztetés nélkül

12. 4. A Cádizi Alkotmány (1812) (7) TEHÁT: • Liberális szellemű alkotmányos monarchiát hoz létre az alkotmány • Szakít a rendi állammal, deklarálja a jogegyenlőséget • Külön alapjogi katalógus nincs, de elszórtan megtalálhatók benne a legfontosabb alapjogok és garanciáik

13. 4. A Cádizi Alkotmány (1812) (8) • Reakció: • VII. Ferdinánd uralkodó 1814-ben visszatér a franciaországi száműzetésből • Visszavonja ezt az alkotmányt, a liberális ellenzék tagjait elfogatja, rendeletekkel kezd kormányozni • Ellene liberális szervezkedések, felkelések, puccsok • A hadsereg egyes ezredei is követelik az alkotmány visszaállítását • 1820-ban a király újra életbe lépteti, de évekig polgárháborús állapotok • A polgárháború után (1833) 50 egységes méretű tartományra osztják Spanyolországot, élén kijelölt kormányzó (francia prefektus mintájára) • Itáliában, Portugáliában modell-alkotmánynak tekintik a következő évtizedekben

14. 5. Trónöröklési válság és az 1834. évi alkotmány • VII. Ferdinánd †1833 – lánya még csak 3 éves (II. Izabella), helyette fiatal anyja (Maria Christina) a régensnő • 1834-ben statútumot ad az alkotmány helyett: • Kétkamarás: • Alsóház: 3 évre elektorok, adó- és életkorcenzussal • Szenátus: arisztokratikus (egyháziak, világiak, kinevezettek) • Királyi jog: összehívás, elhalasztás, feloszlatás • A Cortes csak a király által elé utalt kérdésről tárgyalhat (!) • Abszolút királyi vétójog • Kormányzati tisztviselők csak a királynak felelősek

15. 6. Az 1837. évi alkotmány (1) • Újabb polgárháború: • Az elhunyt VII. Ferdinánd testvére (Don Carlos) is aspirál a trónra, végül a régens királynő 6 év múlva legyőzi • 1837: a gyermek Izabella nevében kiadott alkotmány („revideált 1812-es alkotmány”) • Rövid katalógus az alapvető jogokról és kötelességekről: véleménynyilvánítás, sajtóvétség esetén esküdtszék dönt, törvény előtti egyenlőség, házba törés és erőszakos kihozatal csak törvény alapján, kötelező fegyveres szolgálat • A jogok az állambiztonság veszélye esetén felfüggeszthetők törvényben

16. 6. Az 1837. évi alkotmány (2) • Kétkamarás Cortes: • Arisztokratikus szenátus • Népképviseleti alsóház (közvetlenül választott) • Költségvetési törvénynél erősebb: itt kell benyújtani, s a szenátus akarata ellenére is elfogadható • VH: király • Hagyományos államfői jogkörök • Miniszterei csak neki felelősek (de van ellenjegyzés) • Törvényhozói felhatalmazás kell: • Az ország elhagyásához • Házasságkötéshez (trónörököséhez is) • A koronáról utódja javára való lemondáshoz • Kiskorúsága esetén régens vagy 3-5 fős régenstanács választható

17. 7. Az 1845. évi alkotmány és a hadsereg növekvő szerepe • 1840: a régens királynőt elűzik, Espartero tábornok gyakorolja a hatalmat; • 1843-ban Izabellát felnőttnek nyilvánítják, s elűzik Esparterót (egy másik tábornok vezetésével) • 1845: II. Izabella új alkotmányt ad ki: • Alapja az 1837-es (király + Cortes kettős hatalma) • Élethossziglan kinevezett szenátus • 5 évre választott alsóház • Törvények helyett kormányrendeletekkel irányítják az országot • Legerősebb hatalommá a hadsereg válik (államcsínyekkel váltják le a kormányokat, az alkotmány a gyakorlatban nem él)

18. 8.További konfliktusok • 1868: katonai felkelés • 1869: alkotmány (alkotmányos monarchia) • 1873: köztársaság kikiáltása (12 hónapig tart); végül a hatalom visszakerül a sereg kezébe • 1874: királyság visszaállítása: II. Izabella gyermeke, XII. Alfonz az új király; • miniszterelnöke: AntoniaCánovas del Castillo: a brit parlamentáris modellt szeretné meghonosítani (szervezett politikai váltógazdálkodással) • 1876: új alkotmány (1931-ig hatályos): • Kétkamarás Cortes: • Népképviseleti alsóház • Szenátus: arisztokrácia + kinevezett szenátorok + korporációk képviselői (pl. tudományos akadémia, magas rangú katonatisztek, stb.) • A Cortes érvényesíti a miniszterek jogi felelősségét: • Alsóház vádat emel, szenátus dönt

19. 9. Az 1876-1931-es korszak általános jellemzői • Erős központi kormányzat a helyi adminisztráció felett • Mesterséges politikai váltógazdálkodás: • 1874-1881, 1885-1887: konzervatívok, • egyéb ciklusokban: liberálisok kormányoznak

20. 16. A skandináv államok XIX. századi alkotmányfejlődése

21. 1. Svédország: az 1809-es alkotmány és továbbfejlődése (1) • 1809: uralkodó által kibocsátott ún. Regierungsform • Alkotmányos monarchia • Király: • Férfi örökösödési jog alapján • Köteles az evangélikus vallást követni • Szent és sérthetetlen • Érsekeket/püspököket a király nevezi ki három javasolt személy közül

22. 1. Svédország: az 1809-es alkotmány és továbbfejlődése (2) • Államtanács (kvázi kormány): • A király által kiválasztott 9 fő • Kell bele: igazságügyi, külügyi miniszter, hat államtanácsos, egy udvari kancellár • Részt vesznek még államtitkárok is (hadügyi, bányászatügyi, kereskedelmi és iparügyi, vallás- és oktatásügyi) • Tárgyal a legfontosabb kormányzati ügyekben (kivéve a külső hatalmakkal való viszonyról, háborúindításról – ez királyi ügy) • A király nem dönthet az államtanács meghallgatása nélkül, de egyedül dönt a legfontosabb ügyekben • Az államtanács tagjainak azonban ellenkezniük kell, ha a király döntése nyilvánvalóan alkotmány- ill. jogsértő

23. 1. Svédország: az 1809-es alkotmány és továbbfejlődése (3) • Királyi bíróság: • 6 nemes és 6 nem nemes, jogtudó férfi • Egyes városok privilégiuma: • Polgármesteri tisztségre három alkalmas embert javasolhatnak • A király közülük választ • A királyi döntésekhez miniszteri ellenjegyzés kell (kivéve hadi parancsok) • Jogi aggály esetén a miniszter köteles azonnal jelezni azt az államtanácsnak • Ha megtagadja az ellenjegyzést, köteles lemondani, de ha az államtanács utóbb megalapozottnak ítéli az aggályt, akkor visszahelyezheti hivatalába

24. 1. Svédország: az 1809-es alkotmány és továbbfejlődése (4) • Rendi országgyűlés (Riksdåg: négyes tagolású): • Papság, nemesség, polgárság, parasztság • Ötévente összegyűlnek • Bizottságokat választanak (alkotmány, költségvetés, adók, polgári, büntető és egyházi törvények ügyeire) • Döntenek a költségvetési és adójavaslatokról • Az alkotmány és az ország alaptörvényei csak a király és a rendek egyetértése alapján módosíthatók

25. 1. Svédország: az 1809-es alkotmány és továbbfejlődése (5) • Alkotmánymódosítások: • 1866: • Rendi gyűlés helyett bikamerális parlament • 9 évre (vidéki gyűléseken) választott felsőház • 3 évre elektorokkal választott alsóház (vagyoni cenzus) • 1876: • Parlamentáris rendszer: a kormány és miniszterelnök politikailag felelős a parlamentnek • Századforduló: • Általános választójog, arányos választási rendszer (1894, 1907)

26. 2. Norvégia: önállósulás • Eidswoldi alkotmány (1814) a függetlenségért • Mégis perszonálunió Svédországgal • A tényleges hatalmat azonban nem a svéd uralkodó, hanem a népképviseleti Storting gyakorolta • 1905: a Storting kimondja a Svédországgal való unió megszűnését (népszavazás is jóváhagyja) • Norvégia önállósul • A trónra meghívják Károly dán herceget (VII. Haakon) (népszavazás írja elő, hogy a parlament válassza királlyá) • 1909: • Általános férfi választójog • Parlamentáris kormányforma

27. 3. Dánia • 1849. évi dán alkotmány: • Elmaradtak a forradalmi események, • De VII. Frigyes a liberális hangulatnak megfelelően alkotmányt bocsát ki • Vagyoni cenzusos választójog • VH gyakorlója a király, de alkotmányos keretek között • Vallásszabadság; az egyház független az államtól • 1863-64: „novemberi alkotmány”: • Dánia 1863 novemberében Schleswig tartományt a királysághoz akarja csatolni egy alkotmánnyal (Poroszországtól) • de a háborút elveszti, Schleswig, Holstein és Lauenburg tartományokkal együtt • 1901: • parlamentáris kormányformájúvá válik az alkotmányos monarchia

28. 4. Finnország • 1809-1917: • Orosz fennhatóság, némi autonómiával • Jelszó: „egy törvény, egy vallás, egy nyelv” • 4 kamarás rendi országgyűlés, ténylegesen azonban a kinevezett tagokból álló Szenátus irányít (1809-től) • 1899: alkotmányos válság: • A finn diétát oroszországi provinciális gyűlések rangjára fokozzák le • A finn haderőt beolvasztják az orosz seregbe • 1904-ben azonban visszaállítják az autonómiát (orosz-japán háború, országos finn sztrájk) • 1906, 1907: három ún. organikus (alkotmányerejű) törvény elfogadása: • Általános választójog, arányos választási rendszer, modern parlament (Eduskunta) • 1917-ben lépnek hatályba a háború miatt