Fazekas Károly igazgató,

1. Fazekas Károly igazgató, MTA Közgazdaság-tudományi IntézetHOVÁ TŰNT, HOGYAN LESZ EGYMILLIÓ MUNKAHELY Magyarországon? - Tudományos kutatás és szakpolitika Magyar Közgazdasági Társaság49. Közgazdász Vándorgyűlés 2011. szeptember 29. – október 1. Pécs

2. Vázlat Bevezetés Mi volt? Okok és következmények Mi lesz? Mit lehet tenni? Tudomány és szakpolitika

3. A 15-64 éves népesség foglalkoztatási rátája (2010) Lemaradásunk EU átlagtól: 9.1 százalékpont, 600 000 fő Hollandiától: 19.3 százalékpont 1.300 000 fő Forrás: Eurostat

4. Miért baj az alacsony foglalkoztatás? Magyarországon kevesen vannak a foglalkoztatottak de azok nagyon sokat dolgoznak!

5. Az 1 dolgozóra jutó, ténylegesen ledolgozott évi munkaórák száma a fejlett országokban 5 Forrás: Mihályi, 2011.

6. A munkaidő alap és a gazdasági fejlettség mutatói néhány európai országban 2008-2009-ben 1 főre jutó ledolgozott heti munkaóra 1 főre jutó GDP

7. A foglalkoztatottak számának alakulása (1980 – 2011) 1980 - 1990: - 500 e 1990 - 1996: - 1.250 e 1996 -2006: + 200 e 2007- 2011: - 200 e 2011 - 2021: +1.000 e - 1.000 e ?

8. A foglalkoztatottak számának alakulása (1980 – 2021)

9. A termelékenység és a foglalkoztatottság alakulása (1989 = 100%) 2008

10. A termelékenység és a foglalkoztatottság alakulása (1989 = 100%) 2008

11. A termelékenység és a foglalkoztatottság alakulása (1989 = 100%) 2008

12. A termelékenység és a foglalkoztatottság alakulása (1989 = 100%) 2008

13. A termelékenység és a foglalkoztatottság alakulása (1989 = 100%) 2008

14. I. Mi volt? – Okok és következmények

15. A foglalkoztatottak számának alakulása (1980 – 2011) 1980 - 1990: - 500 e 1990 - 1996: - 1.250 e 1996 -2006: + 200 e 2007- 2011: - 200 e 2011 - 2021: +1.000 e - 1.000 e ?

16. Az alacsony foglalkoztatás szerkezeti jellemzői és okai Jellemzők: • Iskolai végzettség • Foglalkozás • Lakóhely • Életkor • Nem • Egészségi állapot • Etnikai hovatartozás Okok? • Duális gazdaság • Technológiai fejlődés hatása a szakma tartalomra • Szakpolitikai hibák • Útfüggőség

17. A foglalkoztatási ráta alakulása az iskolai végzettség szerinti bontásban

18. A foglalkoztatási ráta eltérése az EU25 országok átlagától (2010) Forrás: Eurostat

19. Következmények • Munkanélküliség • Betegség • Társadalmi devianciák • Szegénység • Szociális függőség • Emberi tőke amortizációja • A hátrányok inter-generációs öröklődése • Társadalmi, gazdasági, területi SZÉTSZAKADÁS, SZEGREGÁCIÓ

20. A regisztrált munkanélküliek számának alakulása (1990 – 2011)

21. A munkanélküliek száma és a regionális különbségek mértéke

22. Területi polarizáció – kistérségi munkanélküliségi arány alakulása (2010)

23. A területi szétszakadás jellemzői és következményei • Iskolai szegregáció • Lakóhelyi szegregáció • Munkapiaci szegregáció • Halmozottan hátrányos helyzetű helyi társadalmak – gettók, stressz övezetek kialakulása • A magyarországi gyermekek egyre nagyobb hányada hátrányos helyzetű családokban lakóközösségekben, lepusztuló térségekben stressz-övezetekben él.

24. Összefoglalva • A rendkívül alacsony foglalkoztatási ráta egy területi, társadalmi, gazdasági szétszakadás egyik indikátora • Az eddig alkalmazott gazdaságpolitika, szakpolitika nem tudta kezelni ezt a problémát • Ezt a folyamatot meg kell törni, az országot a foglalkoztatást és a termelékenységet egyaránt növelő fejlődési pályára kell állítani • Hogyan?

25. II. Mi lesz?

26. Versenyképes gazdaság és foglalkoztatás • Versenyképes 21. századi gazdaságban csak versenyképes 21. századi tudással lehet munkához jutni. • Az előző időszakban kiszorultak a foglalkoztatásból mindazok akik nem rendelkeztek a 20. századi piacgazdaságban szükséges alapkompetenciákkal • A következőkben ki fognak szorulni a foglalkoztatásból mindazok akik nem rendelkeznek 21. századi kompetenciákkal • Megállítható, megfordítható-e ez a tendencia?

27. Kompetenciák Alapkompetenciák 21. századi kompetenciák Írás Olvasás Számolás Gondolkodásmód Kreativitás és innováció, kritikai gondolkodás, probléma megoldás, döntéshozatal, tanulási képesség, a tudás hatékony alkalmazásának képessége Munkamódszerek Kommunikáció, együttműködés Munkaeszközök Információ megszerzése és feldolgozása, információs és kommunikációs technológiák alkalmazása Életmód Állampolgárság – helyi és globális, életmód és karrier , egyéni és társadalmi felelősség,kulturális kompetenciák Forrás: Assessment and Teaching of 21st Century Skills project

28. A termelékenység és a foglalkoztatottság alakulása (1989 = 100%) 2008

29. Szerkezetváltás - közelmúlt1997 - 2008 Forrás:Oesch and Menes (2010) 29

30. MTA KTI – Munkaerő-piaci előrejelzés (TÁMOP2.3.2) 30 • Közgazdaság- statisztikai modellkeret • Adatbank • Feltáró kutatások • Munkaerő-piaci előrejelzés készül 10 ágazatra és 200 foglalkozási csoportra, közép- és hosszú távra • Előrejelzési jelentés a szakértő felhasználók számára amely jól áttekinthető módon értelmezi a számítások és kutatások eredményeit • Web-alapú információs rendszer felépítése, amely a munkaerő-piaci előrejelzést a nem szakértő felhasználók (például álláskeresők, munkáltatók) számára elérhetővé teszi. http://elorejelzes.mtakti.hu

31. A kompetenciák hiánya – alacsony növekedési potenciál • Az ország hosszú távú növekedési potenciálját az emberi tőke minősége, a szükséges kompetenciák megléte vagy hiánya határozza meg • A magyar iskolások jelentős része nem rendelkezik az alapkompetenciák elsajátításához szükséges tanulási képességekkel sem. • A magyar iskolák jelentős része nem tudja megtanítani a gyerekeket a 21. századi kompetenciákra • A magyar felnőttek jelentős része nem rendelkezik a szükséges kompetenciákkal és nem rendelkezik a kompetenciák megszerzéséhez szükséges tanulási képességgel

32. III. MIT LEHET TENNI? „Az alkotó élethez szükséges oktatás a növekedés motorja.” Róna Péter

33. Egy közgazdaság-tudományi perspektíva Forrás: J.J. Heckman

34. OK! De mi a modell narratívája? • Invesztáljunk minél korábbi életkorban történő beavatkozásokba! • De pontosan mit kell csinálnunk? • A válasz megköveteli az ok okozati összefüggést létrehozó mechanizmusok megértését, • a beavatkozások gondos előkészítését és hatásvizsgálatát. • Szükség van a tanulási folyamatot feltáró idegtudományi, magatartástudományi, pszichológiai, oktatástudományi kutatásokra, a pedagógia gyakorlat tapasztalataira.

35. Közgazdaságtudományi, neuro-biológiai és magatartástudományi perspektívák • Közgazdaságtudomány: A koragyerekkori környezet hatása a felnőttkori munkapiaci sikerekre és kudarcokra • Magatartástudomány: A koragyerekkor meghatározó a felnőttkorban fontos kompetenciák elsajátítására való képesség szempontjából • Neurobiológia: a koragyerekkori események hatása a gyermeki agy fejlődésére

36. Célzott kutatások – fundamentális jelentőségű eredmények Különösen fontosak a beavatkozások hatásait hosszú távon értékelő tudományos igényű empirikus elemzések. Science:InvestingEarlyin Education. SCIENCE VOL 333. 19 AUGUST. 2011 . www.sciencemag.org/special/education2011/

37. A feladat-végrehajtási kompetenciák szerepe a tanulásban Diamond and Lee: Interventions Shown to Aid ExecutiveFunctionDevelopmentinChildren4 to 12 Years Old. In: Science:InvestingEarlyin Education. SCIENCE VOL 333. 19 AUGUST. 2011 www.sciencemag.org/special/education2011/ • Feladat-végrehajtási készségek (intuíció, meggondolt és kevésbé impulzív reakciók, koncentrálóképesség önfegyelem) • A feladat végrehajtási képességek korai fejlesztésének eredményei. A legsikeresebb módszerek kombinálják a célzott fejlesztéseket a szociális készségek és a fizikai készségek fejlesztésével. (Közösségi játékok, jóga, harcművészetek, zene, tánc ….. )

38. A gyermekkori önkontroll hosszú távú hatásai J. Heckman (ed.) 2010: a gradient of childhoodself-controlpredictshealth, wealth, and publicsafety. PNAS | February 15, 2011

39. Egy fejlődésbiológiai keret a tanulási, magatartásbeli és egészségi különbségek megértéséhez Az egészséges fejlődés alapjai Korai károsodások forrásai A tanulás, magatartás és egészség felnőttkori jellemzői Odafigyelő támogató Pszichológiai adaptációk és károsodások javít Személyes kapcsolatok Oksági mechanizmusok Egészséggel kapcsolatos magatartások Elhanyagoló, káros károsít Kumulatív hatások egészséges jó Idegrendszer Immunrendszer Genetikus örökség és a környezet interakciója Fizikai, kémiai, Épített környezet Oktatási eredmények Gazdasági termelékenység egészségromboló rossz A szenzitív periódusokban Bekövetkezett biológiai hatások Hosszú távú következményei jó jó Fizikai és mentális egészség Gondozás rossz rossz Forrás: Shonkoff 2010.

40. Alapkoncepciók I. • A koragyerekkori fejlesztés alapozza meg a közösség, és a gazdaság fejlődését, ez teszi képessé a gyermekeket a sikeres és egészséges életre. • Az emberi agy szenzitív periódusok sorozatán keresztül fejlődik. Ezek szorosan kapcsolódnak speciális képességeinkhez. • Az egészséges fejlődés alapfeltétele a szoros, személyes visszacsatolásokon alapuló kapcsolat a szülő, gondozó és a gyermek között.

41. Alapkoncepciók II. • Az agy és a kognitív képességek egyaránt alulról felfele épülnek fel, ahol a korábban megszerzett képességek alappillérei a későbbiekben megszerezhető képességeknek. • A gyermekkorban elszenvedett mérgező stressz-hatások rendkívül károsak a fejlődő agyra és egész életre kiható következményekkel járnak a tanulási képességekre, magatartás zavarokra, a fizikai és mentális egészségre. • A koragyerekkori fejlődéshez megfelelő környezet kialakítása sokkal kevésbé költséges mint az élethosszig tartó problémák kezelése.

42. IV. Tudomány és szakpolitika .

43. Paradoxon • A 21. századi kompetenciák sikeres elsajátítása csak akkor lehetséges ha a koragyerekkorban megóvtuk a gyereket a negatív hatásoktól és a fejlődés egymásra épülő szakaszaiban a gyermek megkapta a fejlődéshez szükséges feltételeket • Minél erősebb a 21 századi kompetenciák megléte annál fontosabb ez az összefüggés • Magyarországon a gyermekek egyre nagyobb hányada olyan környezetben, stressz-övezetekben él ahol nem kapja meg a fejlődéséhez szükséges feltételeket és ahol nem védik meg a mérgező stressz-hatásoktól.

44. Ha ezen nem tudunk változtatni • A gyerekek jelentős része egész életére kiható ártalmakat szenved már a magzati életszakaszban • Egész életére kiható ártalmakat szenved kisgyerekkorban, amely később már nem, vagy csak részben korrigáltató az óvodai és iskolai fejlesztési programokkal • Nem szerzik meg a tanuláshoz és a sikeres élethez szükséges végrehajtási kompetenciákat • Nem tudják elsajátítani a 21. században elengedhetetlen alapkompetenciákat

45. ? Hogy jön ide az adósságcsökkentés és a költségvetési deficit lefaragása?

46. J.J. Heckmann: LettertotheJointSelectCommitteeon Deficit Reduction. 2011. szeptember 11. „… Nem kétséges, hogy csökkentenünk kell a szövetségi költségvetés hiányát. A kérdés az, hogy van e bátorságunk új módon gondolkodni, kijavítani korábbi hibáinkat, abbahagyni mindazt ami eredménytelen és abba invesztálni ami működik.”

47. Mi a probléma? • .. Amerika súlyos problémája a megfelelő képzettséggel rendelkező munkaerő hiánya. • … A költségvetés hiánya nagymértékben a munkaerő kompetencia hiányára vezethető vissza. • A közelmúlt kutatásai feltárták ennek a hiánynak az alapvető okait. • … Az ország nem képes versenyben maradni a globális gazdaságban, ha nem képes ellátni a szükséges kompetenciákkal azokat az egyre növekvő számú gyermekeket, akik nincsenek felkészülve az iskolára, a munkára, az életre.

48. Mit tegyünk? • A kora gyerekkori fejlesztések több és nem kevesebb forrást igényelnek • A minőségi koragyerekkori fejlesztés hatalmas hozamokkal jár, mérlegeljük a költségeket és hasznokat a költségvetési döntések előkészítésekor • Válasszunk: vagy korai beavatkozásokkal csökkentjük a későbbi iskolai eredmények különbségeit vagy az állam később sokkal nagyobb költségekkel kezeli a korai beavatkozások hiányából eredő hatalmas gazdasági és szociális problémákat • A koragyerekkori egészséges környezet nagymértékben determinálja a későbbi egészségügyi kiadásokat • Az államnak különös figyelmet kell fordítania a veszélyhelyzetben lévő gyermekekre • A szakpolitika formálói támaszkodjanak a már bevált modell programokra • Gyűjtsék, elemezzék az életpálya egészére vonatkozó adatokat • Támaszkodjanak a magán kezdeményezésekre a koragyerekkori beavatkozások területén is.

49. Koragyerekkor – lehetőségek és veszélyek Jack P. Shonkoff (2011): „A koragyermekkorban megszerzett alapokra épül a későbbi felelős állampolgári tudat, a gazdasági prosperitás, az egészséges közösségek, a következő generációk felnevelése. A gyenge alapok aláássák az egész nemzet társadalmi és gazdasági életképességét.”

50. H. L. Mencken: „Minden bonyolult problémára van egy megoldás amely egyszerű, plauzibilis és rossz.”