270 likes | 391 Views
Fazekas Károly Iskolázottság, munkaerő-piaci rugalmasság. Műhelybeszélgetés az Európai Társadalmi Jelentés „Munkaerőpiaci helyzetkép” című fejezetéről TÁRKI - UniCredit Budapest 2008. május 30.
E N D
Fazekas KárolyIskolázottság, munkaerő-piaci rugalmasság Műhelybeszélgetés az Európai Társadalmi Jelentés „Munkaerőpiaci helyzetkép” című fejezetéről TÁRKI - UniCredit Budapest 2008. május 30.
az adatok a 25-64 éves népességre vonatkoznak, és azt mutatják, hány százalékkal volt nagyobb vagy kisebb a foglalkoztatás valószínűsége az adott iskolázottsági kategóriában, mint az érettségizetteknél, azonos életkor esetén. 1. Az alacsony foglalkoztatási ráta okai: iskolázatlanság szakmunkásképzés rendszere
Tudjuk, hogy • Nem (a meg nem figyelt szürke és fekete munkából eredő) látszat • Nem „cigány-probléma” • Nem magyar jelenség • Nem múlik el az aggregált foglalkoztatás emelkedésével • Nem szűnik meg az iskolázottsági szint általános emelkedésével • Szorosan összefügg a szakmunkás-végzettségűek munkapiaci kudarcaival
Nem magyar jelenség ISCED 0-2 foglalkoztatási ráták 2004-ben (%) Nyugati OECD: 61 szórás (6) Csehország: 43 Szlovénia*: 40 Magyarország: 38 Lengyelország: 37 Szlovákia: 23 25-64 évesek. Forrás: Education at a Glance 2006, A.8.1. kivéve Szlovénia, 2001: EC 2003, 15-64 évesek
A 16-65 éves középiskolainál alacsonyabb végzettségű népességből azok aránya, akik a dokumentum-típusú szövegértésben 3-as, 4-es, 5-ös szinten végeztek %
Hol szükséges a foglalkoztatáspolitika felülvizsgálata? • a minimálbérre vonatkozó szabályozás • a minimális járulékalapra és a kapcsolódó, egyedileg elbírált kedvezményekre vonatkozó szabályozás • a foglalkoztatási szubvenciók rendszere • „Utak a munkához” elveit követő program • a gyermektámogatási rendszer átalakítását , az anyák munkavállalásának megkönnyítése • helyi jóléti rendszer átalakításra • átképzések • helyi válsághelyzetek feloldása • a szakképzés színvonalának javítása
A felnőttképzésben való részvétel és az alapfokon végzettek részvételi hátránya tíz európai országban az ezredfordulón Forrás: Hámori 2007
2. A 25-54 éves férfiak foglalkoztatottsága Európában A kérdés összefügg: • az oktatási és foglalkoztatási nemi szegregációval és a tipikusan férfi foglalkozások relokációjával, visszaszorulásával a gazdasági szerkezet átalakulásával. • a férfiak és nők közötti növekvő iskolázottsági különbségekkel.
A női foglalkozások a gazdaság bővülő szektorába, a férfi foglalkozások a gazdaság szűkülő szektoraiba koncentrálódnak. Az oktatási és foglalkozási szegregáció összefüggése A foglalkozások szegregációja Európában Forrás: EUROSTAT
A kiadott diplomák megoszlása a felsőfokú oktatásban (2007) Forrás: Fazekas-Ozsvald 2008
A diplomák szakok és nemek szerinti megoszlása 2001-ben és 2007-ben Forrás: Fazekas-Ozsvald 2008
3. A részmunkaidős foglalkoztatás bővítése Magyarországon • Bérszínvonal • Vállalati érdekeltség • Összefüggés a jóléti ellátásokkal (Történet a perzsa hűtőgép-kereskedőkről)
4. Iskolázottság és foglalkoztatás • A közoktatás minősége: európai átlag. Az oktatáseredményessége azonban súlyos problémákat jelez. • A diplomás szülők gyerekei: EU átlag felett. • Az iskolázatlan szülők gyerekeinek teljesítménye nagymértékben az átlag alatt van. • Ahol minden gond kumulálódik: szakiskolai oktatás.
Foglalkoztatási ráták iskolázottság szerint az OECD országokban (25-64 évesek, 2003) (OECD: Kelet-Közép Európa nélkül. Tartomány = átlag +- egy szórásegységnyi sáv) % 90 % 90 Mo: 83 % 79 % 74 % Mo: 72 % 70 67 % 65 % 50 49 % Mo: 37 % 30 KÖZÉPFOK FELSŐFOK ALAPFOK
Feladatok (OKA) • Eséllyel kezdeni az iskolát, a kisgyermekkori hátrányok kompenzálása • Minden tanulót eljuttatni az alapvető készségek elvárható szintjére • Irányváltást a szakképzésben • Megállítani a középiskolai lemorzsolódás trendjét, következményeit enyhíteni • Minőségileg megújítani a tanárképzést • Átfogó tanulói és iskolai értékelési rendszert kell kialakítani • Intézményes feltételek és finanszírozás átgondolása
Prioritások (OKA) • tanári szakma társadalmi presztízsét és a tanári kar minőségét javító intézkedések • a megtanító iskola elterjesztése • a behozhatatlan induló lemaradások megelőzése • az oktatás fejlesztése megfelelő visszacsatolások alapján
A lemorzsolódók aránya iskolatípusonként 1990/91 – 1998/1999, %
Szakképzés javaslatok I. • 1. Az általános és a szakmai képzés intézményi szintű szétválasztása. • 2. A szakmatanulásra felkészítő általános képzés fejlesztése • 3. A lemorzsolódás csökkentése • 4. A lemorzsolódók reintegrációja. • 5. A szakoktanári-szakoktatói állomány összetételének javítása
Szakképzés javaslatok II. • 6. A gyakorlati képzés költségvetési támogatásának emelése • 7. A TISZK-rendszer koncentrációjából adódó problémák kezelése • 8. A szakiskolások anyagi támogatása. • 9. Vállalati képzések és továbbképzések biztosítása • 10. Felnőttképzés fejlesztése • 11. Egységes pályakövetési rendszer.
5. A korai-, rokkantnyugdíjazás munkaerő-piaci összefüggései • A rokkantnyugdíjazás 1960-as évektől kezdődő növekedése a lakosság egészségi állapotának egyértemű romlása mellett következett be. • A nyolcvanas évek végén viszont a megugrás NEM járt együtt az egészségi állapot romlásával, annak más, elsősorban munkaerőpiaci okai voltak. • A rokkantnyugdíjazás növekedésének hosszú távú költsége soha meg nem mért ára a rendszerváltás békéjének.
Az új rokkantnyugdíjasok száma, 1960–2006 Forrás: Scharle 2007
Foglalkoztatás a Munkaerő-felvétel, és nyugdíj-jogszerző foglalkoztatás az ONYF szerint a 0-8 osztályt végzett, 1943-60-ban született kohorszokban 2004 Forrás: Köllő 2007
A15–62 éves nem foglalkoztatott női népesség megoszlása kapott támogatás szerint, különböző életkorokban Forrás: Köllő 2007
Az iskolázatlan, idős népesség munkapiaci értékének leértékelődése • Az alacsony iskolai végzettség növeli az egészségi állapot romlásának kockázatát. • Nincs empirikus bizonyíték a rokkantnyugdíjazás terjedése és a fekete foglalkoztatás közötti összefüggésre.
Mi a teendő? Brit, dán, holland, svéd tapasztalatok alapjá 3 kulcsterület: • a hozzáférési indokoltsági szabályainak szigorítása, • az elérhető transzferjövedelem csökkentése. • A foglalkoztatás esélyeit növelő aktív eszközök, szolgáltatások
Kutatás és szakpolitika – mit tehet a kormányzat? • Nemzetközi és hazai eredmények megismertetése • Szakértői kapacitások fejlesztése • Tényeken alapuló döntés-előkészítés és döntéshozatal • Az eredményesség mérése • Szakpolitikai kutatásokat megalapozó információbázisok