BESZÉLJÜNK A BIOBORRÓL…

1. BESZÉLJÜNK A BIOBORRÓL… Nyitrainé Sárdy Diána tanszéki mérnök Budapesti Corvinus Egyetem Borászati Tanszék

2. Alternatív termesztési technológiák Integrált termesztés Ökológiai gazdálkodás Szerves-biológiai (bio, öko, organikus) Biodinamikus

3. Integrált termesztés Az integrált növényvédelem olyan optimalizált növényvédelem, mely során előtérbe kerül az ökológiai egyensúly, környezetünk megóvása a rejtett tartalékok felhasználása. Az integrált termelés során léteznek alapelvek, szabályok, melyek betartása szükséges ahhoz, hogy a termék az integrált termék jelölést megkaphassa.

4. Biodinmikus termesztés • A biodinamikus termesztés sajátságos felfogást képvisel. Rudolf Steiner nevéhez fűződik e gazdálkodási mód. STEINER (1999) előadásaiban foglalta össze a biodinamikus szemlélet alapjait.

5. Biotermesztés-ökológiai gazdálkodás • E gazdálkodási mód elterjedése a 30-as évekre tehető, Hans Müller svájci parlamenti képviselő nevéhez kapcsolódik. • „Az ökológiai gazdálkodás olyan fenntartható, változatos, kiegyenlített, környezetóvó, jövedelmező mezőgazdasági rendszerek létrehozására törekszik, amelyek értékes táplálékot állítanak elő”. Alapelvei az alábbi pontokban foglalhatók össze: • -Környezetszennyező technológia mellőzése • -Talaj természetes termékenységének fenntartása, javítása • -A meg nem újuló energiaforrások legkisebb mennyiségben történő felhasználása, illetve a megújuló energiaforrások nagyobb mértékben történő felhasználása. • -Egyes fajok, fajták természetes igényeit elégítse ki (SOLTI, 2000).

6. Biogazdálkodás szabályozása • IFOAM – Interantional Federation of Organic Agriculture Movements • EGK Tanácsi szabályzata 2092/91 (VI.24.) • Biokultúra Egyesület szabályzata • Biokontroll Kht.

7. -tilos műtrágya alkalmazása, helyette szerves trágya adagolás megfelelő előzetes mérések alapján -talaj tápanyag-utánpótlása érdekében kizárólag természetes anyagokkal lehetséges Elemi réz és kéntartalmú permetező szerek alkalmazása lehetséges a növényvédelem során (SÁRKÖZY, SZŐNYI, 2000) Bioszőlő-termesztése REZISZTENS SZŐLŐFAJTÁK-VILÁGFAJTÁK?

8. Ajánlott és engedélyezett az alábbi eljárások és anyagok alkalmazása I.: • szeparálás és szűrés a megfelelő eszközökkel, • hőkezelés: problematikus szőlőtermés esetén, mustpasztörizálás, cefre- és mustmelegítés 30 ill. 60 °C-ra, rövid idejű magas hőmérsékletre hevítés, főleg édestartalék készítésnél ill. szőlőlé előállításnál, • hidegkezelés stabilizáló eljárásként, • a must levegőztetése (hiperoxidáció) stabilizálási célból, • széndioxid és nitrogén használata, mint reduktivitást elősegítő anyag, • korlátozott mennyiségben kén-dioxid ill. kálium-metabilszulfit (borkén), • erjesztéshez szárított élesztő és friss, hígítatlan élesztő starterkultúra,

9. Ajánlott és engedélyezett az alábbi eljárások és anyagok alkalmazása II.: • -a jobb élesztőszaporodás érdekében thiamin, mint vitamin használata a technológiailag szükséges mennyiségben, • -gyengébb mustok feljavításához szacharóz (kristályos répacukor) és bioszőlőből előállított szőlőmust-koncentrátum a bortörvények szabta keretek között, • -savszabályozáshoz: tejsavbaktériumok, kálcium-karbonát (szénsavas mész), borkősav felhasználása, • -a borok derítéséhez étkezési zselatin, vizahólyag, kazein és kálium-kazeinát, tojásfehérje, alacsony vastartalmú bentonit, kolloid oldatban lévő vagy gél formájú szilicium-dioxid (kovasav-szól) alkalmazása, • -a borok ízjavításához tannin, aktívszén, citromsav (a törvények szabta határon belül) és olyan pektolitikus enzimek használata, amelyek depszidáz mentesek, • -tisztítási és fertőtlenítési célokra környezetet nem terhelő mennyiségben perecetsav, citromsav, borkősav, hidrogén-peroxid; hordófertőtlenítéshez kén-dioxid, ózon(?), nátronlúg és kenőszappan használata.

10. Tilos az alkalmazása biobor készítés során vagy bio-szőlőlé és pezsgő előállításánál az alábbi eljárásoknak ill. anyagoknak: • géntechnikailag átalakított mikroorganizmusok alkalmazása, • az édestartalék feljavítása és kéntelenítése, • kékderítés (sárgavérlúgsó) alkalmazása, • réz-szulfát felhasználása, • aszkorbinsav (C vitamin) és szorbinsav (kálium-szorbát) használata, • PVPP (polivinil-polipirrolidon), mint szűrési segédanyag alkalmazása, • azbeszttartalmú szűrőlapok használata mélységi szűrésnél, • ón- és ólomtartalmú kapszulák használata palackozásnál, • klórozott parafa dugók alkalmazása palackozásnál, • a csomagolásnál stiropor-dobozok és pvc ragasztószalag használata (SZŐKE, 1994, 2004).

11. FŐBB KÜLÖNBSÉGEK A BIOBOR KÉSZTÉSE SORÁN Ajánlott eljárások: • Csökkentett kénessavadagolás • hőkezelés: problematikus szőlőtermés esetén, mustpasztörizálás, cefre- és mustmelegítés 30 ill. 60 °C-ra, rövid idejű magas hőmérsékletre hevítés, főleg édestartalék készítésnél ill. szőlőlé előállításnál, Tiltott eljárások: • kékderítés (sárgavérlúgsó) alkalmazása, • réz-szulfát felhasználása, • aszkorbinsav (C vitamin) és szorbinsav (kálium-szorbát) használata.

12. A biobor ökológiai szőlőtermesztésből származó szőlő mustjából, -a hagyományos technológiához képest- szigorúbb szabályok, előírások alapján készített bor.

13. Egészségre előnyösebb hatással rendelkezik-e a biobor a hagyományos technológiával készített borhoz képest? • Biogénamin-tartalom hisztamin – allergén hatás szerotonin – antidepresszáns hatás • Polifenol-tartalom antioxidáns hatás -Rezveratrol-tartalom szív és érrendszeri megbetegedések elleni védelem • Ásványianyag-tartalom • Kalcium, Magnézium, Natrium, Kálium

14. ÖSSZEFOGLALÁS A szőlőtermesztés és borkészítés során lehetőségünk nyílik legalább olyan jó paraméterekkel rendelkező borokat készíteni, mint a hagyományos technológiával. Tehát a biotermelés nem elvetendő lehetőség a jövő borászai számára….