Industrial Organization - alapvető modellek

1. Industrial Organization - alapvető modellek a) SCP modell (piaci szerkezet –magatartás-teljesítmény)-versenyszabályozás b) Versenyellenes stratégiák -egy példa: árrögzítés (kartell) „Ugyanazon foglalkozású emberek még mulatság és szórakozás céljából is ritkán jönnek össze anélkül, hogy megbeszéléseik a közösség elleni összeesküvésben vagy az árak emlésére szolgáló megállapodásban ne végződjenek” (A. Smith)

2. IO - piacelmélet Nem tökéletesen versenyző piacok elmélete Tipikus kérdések, problémák: • Milyen tényezők alakítják ki a piacszerkezeteket? • Hogyan írhatók le és elemezhetők a különböző piaci szerkezetek? • Mi a kapcsolat a piaci szerkezet, vállalati magatartás és hatékonyság között? Piacelmélet alkalmazása • Vállalat: döntések (ár, termék, piacralépés, fejlesztés stb.) – piaci környezet szerepe, alkalmazkodás (stratégiai menedzsment) • Kormányzat: szükséges-e a piacok működésébe való beavatkozás – versenypolitika, versenyszabályozás elméleti alapja Módszertani eszközök: • Empirikus, statisztikai elemzés, esettanulmány (SCP modell) • Játékelmélet (stratégiai interakciók)

3. Struktúra-magatartás- teljesítmény modell (SCP) • A piaci szerkezet hatással van a vállalatok magatartására, amely meg-határozza az iparág hatékonyságát. • A piaci szerkezet a piac alapvető jellemzőitől függ • A vállalat magatartása: pl. a vállalat által alkalmazott árak-árképzés, innováció • Az iparág hatékonysága: allokációs és termelési hatékonyság

4. Az SCP modell alapfeltételek kereslet kínálat árrugalmasság, helyettesítés nyersanyagok,technológia, vásárlási szokások, gazd.növ Piaci struktúra Vállalatok száma, mérete,termékek jellege-termék differenciáltság, belépési korlátok Piaci magatartás (viselkedés) Ár-árképzés, K+F, marketingtevékenység, beruházás Teljesítmény Hatékonyság (termelési és allokációs), jövedelmezőség, termékminőség, technikai fejlődés

5. Verseny szabályozás szerepe az SCP modellben Strukturális szabályozás Struktúra Magatartás Teljesítmény (fúziókontroll) Magatartás szabályozás Verseny szabályozás (Kartell, erőfölény) cél „ideális” állapot- verseny (TV)

6. Melyik iparág a legkoncentráltabb?

7. A piaci koncentráció és mérése A piaci struktúra megfigyelhető dimenziói: • a piacon lévő vállalatok száma (n) • egyenlőtlenség (a piaci részesedések különbözősége) Mérőszámok: • m (m<n) vállalatos koncentrációs ráta (CRm) (legnagyobb vállalatok együttes piaci részesedése) • Herfindahl- Hirschmann index (HHI vagy H): részesedések négyzetösszege

8. A Herfindahl- Hirschmann index • számítása: H = ahol si= vagy si= • nagysága:0H  10000 (vagy1) • Függ: vállalatok száma egyenlőtlenség

9. A HHI felbontása, értelmezése • di=si-1/n (az iparági átlagos részaránytól való eltérés) • HHI= egyenlőtlenség vállalatok száma • HHI inverze (10000/HHI): ekvivalencia mutató - egyenlő részesedésű vállalatok száma

10. Koncentrációs görbe • grafikus ábrázolás 100 90 80 70 60 piac részesedés % 50 40 30 20 10 0 0 1 2 3 4 5 6 7 8 vállalatok száma

11. Pl: mobilpiaci koncentráció és változása

12. Vegyipari ágazatok koncentráltsága (forrás: GVH versenystatisztika 2006.)

13. Problémák a koncentráció mérésével – koncentráció és hatékonyság • A piac megfelelő definiálása szükséges: releváns (érintett) piac (hipotetikus monopolista teszt, kereszt-árrugalmasság) • Exogén-endogén tényezők: koncentráció (szerkezet)  jövedelmezőség (profitok) /SCP modell/ • Statikus mutató (belépési lehetőségek szerepe) • Koncentráció és hatékonyság • nagyobb koncentráció  gazdasági erőfölény, ill. összejátszás valószínűsége nő: versenyt, allokációs hatékonyságot gátolja (harvardi iskola) • költségelőnyök miatt (alacsony hatékonyságú cégek kiszorulnak) koncentrálódik az iparág  termelési hatékonyság nagyobb (chicagoi iskola)

14. Piaci erő mérése –Lerner index • Piaci hatalom: a vállalat képessége arra, hogy a piaci árat a határköltség (versenyzői ár) fölé emelje • Mérése: Lerner index i-k vállalat: Iparág: M= Piaci kimenet eltérése az „ideális” (versenyzői) esettől – hatékonyság!

15. A piaci hatalom és a koncentráció kapcsolata • pl. n szereplő (vállalat)– nem kooperatív (Cournot) oligopólium • Iparági szinten a piaci hatalom (L): M= • kompetitív piac=0< M <1= monopolista piac

16. Mitől függ a vállalat piaci hatalma? • A vállalat piaci részesedése (si=qi/Q) • A piaci kereslet árrugalmassága () • adott  (és p): kisebb ci  nagyobb si: pozitív kapcsolat a hatékonyság (költségben mérve) és a piaci részesedés ill. piaci hatalom között • Vállalatok magatartása (kölcsönös függés): • Stratégiai interakció: nem kooperatív -kooperatív magatartás • Összejátszással monopolhelyzet

17. Összejátszás -kartell lényege • Vállalatok koordinálják tevékenységüket (verseny korlátozása)  együttes profitmaximalizálás monopolárak a piacon • Verseny: ha egy vállalat csökkenti outputját, az a többiek számára hasznos, de a költséget ő viseli  külső gazdasági hatás • Kartell: a külső gazdasági hatás internalizálása az összes vállalat vissza-fogja termelését, így mindegyik részt vállal a költségekből, és részesül a haszonból

18. Összejátszás és formái • Közgazdasági tartalom: olyan piaci helyzet, ahol az ár a monopolár vagy ahhoz közeli (végeredmény!) • Hogyan jön létre ez az eredmény? vállalatok magatartása • Explicit: egyezség, megállapodás (szerződés, megbeszélés stb) • Hallgatólagos összejátszás: kooperatív magatartás megegyezés nélkül

19. Kartell-ügyek Magyarországon

20. Lesz-e összejátszás? Piaci kereslet: p=100-Q Költség: MC=AC=20 Monopolista ár: p=60 Monopolista profit:1600 Ár a döntési változó (Bertrand duopólium): attól vesznek, aki olcsóbban ad (végső eredmény: P=MC)

21. Csalás a kartellben – egyidősza-kos fogolydilemma alapján Piaci kereslet: p=100-Q Költség: MC=AC=20 Monopolista ár: p=60 Monopolista profit:1600 Nash egyensúly (NE): mindkét vállalat p=50 Nincs összejátszás!

22. Csalás megakadályozása • Kartell fenntartása -mi kell ahhoz, hogy ne „csaljanak”? • csalás hamar felismerhető • többiek reagálása: büntetés (hihető legyen!) • Akkor érdemes csalni, ha az ebből származó nyereség > büntetés miatt veszteség • Dinamikus megközelítés -ismételt játékok • A vállalat stratégiája az előző időszakban a többiek által alkalmazott stratégiáktól függ • Idő szerepe az ismételt játékokban: • Véges időszak ill. t előre ismert • Végtelen időszak ill. t előre nem ismert

23. Véges és ismert időtartamú játék Lehetséges stratégia: • 1.lépés: együttműködés • 2. lépés: • Együttműködés, ha előző időszakban a másik fél kooperál • Büntetés, ha a másik nem kooperált • Hihető-e a fenyegetés? • Selten tétel: ha egy egyedi NE-vel rendelkező játékot sok alkalommal játszanak le, akkor az ismételt játék egyensúlya: egyidőszakos egyensúly t-szer ismételve (a játék története nem játszik szerepet!)

24. Ismételt játék - végtelen időtartam(Bertrand modell alapján) • kiinduló ár: pM(összejátszás-monopolista ár), n=2 • „trigger” stratégia • p1(t)=pM ha p2(t-1, t-2..)=pM • a másik vállalat minden előző időszakban tartotta magát a monopolista árhoz - ekkor a profit= M/2 • p1(t)= p1(t+1)=….=c, ha p2(t-1)<pM • ha másik csal, büntetés az összes hátralevő időszakban -visszatérés az egyidőszakos egyensúlyhoz - ekkor a profit: =0 • Vállalat célja: profit jelenértékének maximalizálása, ahol =1/(1+r): diszkonttényező

25. Összejátszás feltétele tM

26. Összejátszás feltétele (folyt.) - Bertrand • ha n=2  0,5 (r100%) összejátszás • Több vállalatra (n) • profit összejátszás esetén: (egy időszakra) • Összejátszás feltétele:   (n-1)/n r<1/(n-1)

27. Összejátszás feltétele végtelenszer ismételt játékban - általánosítás • Vállalatok száma: n, és t= • i-edik vállalat profitja: • összejátszás esetén (minden időszakban): iC (mindenki összejátszik ) • csalás esetén: iD (többiek összejátszanak) • büntetés esetén: iP • Profitok jelenértéke (trigger stratégia): • Összejátszás: (1/1- ) iC • Csalás: iD + ( /1- ) iP egyszeri nyereség büntetési szakasz profitjának PV-je