A valószínűségi ítéletalkotás 2009.február 9.

1. A valószínűségi ítéletalkotás 2009.február 9. Móra László Xavér, Ph Tanársegéd ELTE PPK Pszich. Int.

2. Miről fogok ma beszélni? • Fogalmak: valószínűségi ítéletalkotás • Túlzott magabiztosság, kalibráció • A téma jelentősége • A torzítások okai és modellek • A modellek tesztelése • Összefüggése az időnyomással és a kognitív stílussal

3. Hazai vizsgálatok • Faragó, Móra 2002-2004 • Középiskolások, főiskolások, vállalkozók és elítéltek • Móra (PhD) 2005-2008: • a modellek tesztelése, időnyomás és kognitív stílus • Kappel Katalin (szakdolgozóm) 2009 • Válaszgenerálás, időnyomás, kogn. Lezárás • Dorner László (szakdolgozóm) 2010 • Sportolók kalibrációja, csoportos ítéletalkotás, visszajelzés fajtái

4. Túlzott magabiztosság • Mihez képest „túlzott”? - Másokhoz • A diákok 80%-a gondolja, hogy jobb lett az írásbeli vizsgaeredménye, mint az átlagnak (Svenson, 1981) • Minden terápiás módszer képviselői a saját módszerüket gondolják eredményesebbnek (Bizonyítékon alapuló gyógyítás jelentősége)

5. Tényekhez képest túlzott… • Saját tudás becslése – a kérdések hány százalékára válaszoltam helyesen? 90%-os magabiztosság – 90%-os találati arány • Jövőre vonatkozó kérdések: Sikerül a műtét? • Orvosként • Szakértőként • Betegként • A feladatok kétszer annyi ideig tartanak, mint gondoljuk (Buehler, Griffin, Ross 2002)

6. Valószínűségi kalibráció – a magabiztosság realitása Ki a jól kalibrált? Akinek magabiztossága reális - Akinek valószínűségi becsléseit az élet igazolja – Pl. orvos: 100 emberből, akire azt mondja, 90%, hogy fölépül, 90 valóban meggyógyul Tehát nem az, akinek sok válasza válik be!!!! És nem is az, aki nagyon magabiztos!!! Az is probléma, ha valaki indokolatlanul bizonytalan

7. Miért fontos? Társadalmi szint Járványok Pénzügyi válság Villámháborús tervek Kockázatos technológiák

8. A valószínűségi ítéletalkotás • A bizonytalan jövőre vonatkoznak: Pl. 90%, hogy ma esni fog az eső • Tudásunk bizonyosságára vonatkoznak: 90% biztos vagyok benne, hogy Törökország a NATO tagja

9. A kalibráció általános fogalma • jól kalibrált műszerek (amennyit mutat, az mennyire reális?) • Jó becslés: Jól kalibrált a „belső” műszerünk Pl. A zacskóban levő krumplinak mennyi a tömege? Válasz: 1 kg (valójában: 96 dkg) A valószínűségi kalibrációnál utóbbiról van szó: A vizsgált esemény valószínűségét mennyinek pontosan becsülöd? • A valószínűségi ítélet pontossága = kalibráció • Gyakoriság alapján - utólag értékelhető

10. Ki a jól kalibrált? Akinek valószínűségi becsléseit az élet igazolja (?)– azaz: Ha valaki 100-ra becsüli valaminek a bekövetkeztét, akkor az biztos, hogy bekövetkezik, vagy ha valaki 50%-ra becsüli valami esélyét, akkor fele arányban jön be Tehát nem az, akinek sok válasza jön be!!!!!!!!

11. Pontatlanság, túlzott magabiztosság Mindenki pontatlan, a szakértők is Nehezebb kérdések- nagyobb az indokolatlan magabiztosság Függ a feladattól, személyiségtől, helyzettől Fejleszthető, de a tanulási transzfer kicsi A valószínűségi kalibráció jellemzői (Lichtenstein, 1982) Maladaptív, mert • túl sokat, vagy túl keveset kockáztatunk, • nem megyünk utána információknak • Túl hamar döntünk, vagy túl sokat hezitálunk • Nem tanulunk

12. Mindenki rózsaszínűnek látja-e a jövőt? • Egyéni különbségek a kalibráció tekintetében • Vonásszintű optimizmus • Önértékelés • Depresszió • NÁRCIZMUS

13. Összegzés - OKOK Tanulási probléma (kicsi minta, gyenge transzfer) Kognitív folyamatok (memória, előhívás) Motivációs probléma (túlzott magabiztosság, kompetenciahit, túlélés) Evolúciós értékek mások Filozófiai és vizsgálati probléma értelmetlen kérdés, mérhetetlen jelenség…

14. Modellek • Normatív (bayesiánus) modell (alapgyakoriság) • Az optimista felülkalibráltság elmélete (1975) (Kompetencia, önbecsülés) • Ökológiai modell (Gigerenzer, 1991) • Alátámasztás elmélet (Tversky, 1992) • Random alátámasztás elm. (Brenner, 2003) (alapja: szignáldetekciós elm.)

15. Gigerenzer (92) Probabilistic Mental Models • Melyik város van északabbra: Róma vagy New York? • „mentális” kulcsok alapján hozunk ítéletet • Ezek validitását ismerjük • A kérdőívek más mintára épülnek • Gyakorisági kérdések – kérdőívekhez hasonlítunk, arról is van tapasztalatunk

16. Alátámasztás elmélet (ST)Tversky, Koehler, 1991 • Érveket gyűjtünk a hipotézis és az alternatív hip mellett • Alátámasztás: valós szám, súly • Kicsomagolás hatás (érv, ellenérv esetén)

17. A: túlzott magabiztosság B: indokolatlan bizonytalanság C: szélsőségesség D: döntésképtelenség Brenner: a kalibráció pontossága (1999)

18. Brenner: RST modell (2003) • A hipotézis illetve alternatív hip. mellett szóló érvek véletlenül jutnak eszünkbe • A véletlenül felbukkanó érvek függhetnek: • A motiváltságunktól • hangulattól • A kulcsingerektől, előfeszítéstől

19. RST modell • Az érvek (alátámasztások súlyának) eloszlása lognormális eloszlást követ, random változó

20. Az irreális opciók hatása a túlzott magabiztosságra – a modellek tesztelése

21. A modellek validitása - hipotézisek • Az irreális opciók növelik a magabiztosságot • Rejtett manipuláció esetén erősebb a hatás • A siker a további döntések magabiztosságára is hat • Az analitikus személyek kalibrációja jobb • A normatív és alátámasztás-elmélet cáfolata Megerősíti az optimista felülkalibráltság elm.

22. Vizsgálati eszköz: Tréfás itemek (Két reális opció / Tréfás item ) • Ki írta a Szózatot? • A) Kölcsey • B) Vörösmarty • X) Kádár János • Y) Rákosi Mátyás

23. Vizsgálati eszköz: Tréfás itemek (Négy reális opció) • Ki írta a Szózatot? • A) Kölcsey • B) Vörösmarty • C) Ady • D) Petőfi

24. Vizsgálati eszköz • R2 kérdőív: 202 kérdés, kérdésenként 2 reális opció • TRÉFÁS kérdőív: 202 kérdés, kérdésenként 2 reális + 2 tréfás (irreális) opció. • R4 kérdőív: 202 kérdés, kérdésenként 4 reális opció • KEVERT kérdőív: összesen 282 kérdés • 202 tréfás item,valamint 80 négy reális opciót tartalmazó item • KONTROLL kérdőív: Kevertnek a 80 négy reális opciós kérdése külön felvéve

25. Vizsgált kalibrációs mutatók • 100%-os magabiztosságú válaszok találati aránya • Brier- és Murphy-pontszám (normatív) • Brenner-féle szigma és delta (szignáldetekciós elméletből)

26. Eredmények (itemen belüli hatás) A tréfás opciók könnyű kizárásának hatására nő az indokolatlan magabiztosság. Rejtett manipuláció esetén (kevert kérdőívnél) a kalibráció romlása egyértelműbb

27. Eredmények (itemek közti hatás) A tréfás itemek hatására a „normál” négyopciós itemeknél is fennmarad a túlzott magabiztosság

28. Megbeszélés • Túlzott magabiztosság növekedés • Rejtett manipuláció – növeli az indokolatlan magabiztosságot • Nyilvánvaló manipuláció: Korrekciós folyamatok • A Kevert kérdőív esetén az analitikus személyek kalibrációja pontosabb • Az eredmények a normatív modellnek és az alátámasztás elméletnek ellentmondanak • Helyes jóslás: Optimista felülkalibráltság elmélete • Összhang a Brenner-féle Random alátámasztás modellel

29. Az időnyomás hatása Időnyomás hatására nem romlik a kalibráció!! A nehéz kérdőívben még javulhat is

30. Módszertani változtatás – a válaszgenerálás hatása • A személyek adnak meg lehetséges válaszokat • Kihagyhatnak válaszokat • Megjelölik a magabiztosság szintjét • Ökológiai validitás jobb • Eredmények: a kalibráció hasonló • Időnyomás hatására csökken a kihagyott válaszok száma, javul a kalibráció

32. Az időnyomás hatása a kalibrációra

33. Lezárási szükséglet és valószínűségi kalibráció (Kappel)

34. Kognitív stílus - korábbi vizsgálatok • Tekintélyelvűség – van kapcsolat • Dogmatizmus – van kapcsolat • Mezőfüggőség – nincs kapcsolat • Bizonytalanságorientáció – nincs • Kognitív komplexitás - nincs

35. Lezárási szükséglet (Kruglanski) • Előzetes eredmények (Kruglanski): nagyobb lezárás - nagyobb magabiztosság • Kérdés: mi a helyzet a túlzott magabiztossággal? • Diszpozíció vizsgálata – kérdőív (Kruglanski / Faragó)

36. A magas diszpozicionális lezárási szükséglettel rendelkezők: • Magabiztosabbak • Több választ hagynak ki • Amikre válaszolnak, azt jobban tudják • Kalibrációjuk nem pontatlanabb

37. Tapasztalat és kalibráció(Faragó, Móra, 2006; Kappel, Móra, 2009) • Előzmény: akik kapnak feedbacket • Vállalkozók • Elítéltek • Középiskolások és főiskolások • A vállalkozók kalibrációja pontosabb, az elítélteké szélsőségesebb • Kappel, Móra, 2009. vezetők kalibrációja

38. Tapasztalat, visszajelzés és kalibráció – újabb vizsgálat • Sportolók kalibrációja • Módszeres visszajelzés a teljesítményről • Társas visszajelzés vagy műszeres visszajelzés hatása az erősebb • Csoportgondolkodás • Elmélet és gyakorlat

39. Végső következtetések • A döntési keret befolyásolja az ítéletalkotás pontosságát • Az irreális opció növeli a túlzott magabiztosságot • Az irreális opciók kizárása miatt megnövekedett magabiztosság hat a későbbi döntésekre is • Az időnyomás hatása feladatfüggő (nehézség) • Az időnyomás hatására javulhat a kalibráció • Az eredmények ellentmondanak a normatív és az alátámasztás elméletnek • Az eredményeket az optimista felülkalibráltság elmélete magyarázza (a siker attribúciója) • A lezárási szükséglet befolyásolja a válaszadás folyamatát, a generált válaszok számát, a magabiztosságot – de nem befolyásolja a kalibrációt

40. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

41. konferenciaelőadásaimtémában • Móra László Xavér (1998): Heurisztikák a valószínűségi gondolkodásban. Matematikusok R.L. vándorgyűlése, 1998. július. Sopron • Móra László Xavér (1999). A valószínűségi gondolkodás fejlesztése az iskolában. Matematikusok R.L. vándorgyűlése, 1999. július. Nyíregyháza • Móra László Xavér (2004): A valószínűségi gondolkodás hibái. Matematikusok R. L. vándorgyűlése 2004. július. Nyíregyháza. • Móra László Xavér, Faragó Klára (2004): Brókerek döntéseinek magabiztossága időnyomás alatt. MPT Nagygyűlés. Budapest. 2004. • Faragó Klára, Móra László Xavér (2005): Gyakran tévedünk, de ritkán kételkedünk. Illyés Sándor emléknapok, 2005. március • Móra László Xavér (2005). Tanulni veszélyes. Varga Tamás Matematikai Napok, 2005. július. • Móra László Xavér, Faragó Klára (2006). Kockázatvállalás és kalibráció: a magabiztos ember többet kockáztat? MPT Nagygyűlése, 2006, május 25-27. Budapest • Móra László Xavér (2008) Az irreális opciók hatása a túlzott magabiztosságra. MPT Nagygyűlése, 2008, május 22-24. Budapest

42. Írott publikációk • Móra László Xavér (2003): Az időnyomás hatása a valószínűségi kalibrációra. Alkalmazott pszichológia, 4. 2002. 1. 73-81. • Móra László Xavér (2003): Gazdasági döntéshozatal. in.: Hunyady György, Székely Mózes (szerk.): Gazdaságpszichológia. Budapest: Osiris. 2003. • Faragó Klára, Móra László Xavér (2006): A kalibráció kognitív megközelítése. MagyarPszichológiai Szemle, 2006. 61. 3. 469-493. • Móra László Xavér (2008) A könnyen kizárható opciók hatása a túlzott magabiztosságra. Magyar Pszichológiai Szemle. (In press)