A Budapesti Közlekedési Zrt. gazdálkodásának ellenőrzése

1. A Budapesti Közlekedési Zrt. gazdálkodásának ellenőrzése Budapest, 2012. január 19.

2. Stratégiai célok ÁSZ stratégia • Hozzáadott értéket teremteni • Segíteni a közpénzzel gazdálkodókat • Előtérbe helyezni az önkormányzati alrendszer teljesítmény-ellenőrzését ÁSZ éves terv BKV ellenőrzési programja

3. Meghatározó szerepük van az önkormányzati feladatok ellátásában; az önkormányzati vagyongazdálkodásban. Az önkormányzat belső ellenőrzési szervezete ellenőrizhette a gazdálkodásukat. Állami Számvevőszék csak 2011. január 1- től ellenőrizheti a többségi önkormányzati tulajdonban levő gazdálkodó szervezetek vagyonérték-megőrző és vagyongyarapító tevékenységét. Mindjárt az egyik legnagyobb, a közérdeklődés középpontjában álló, jelentős gazdasági kihatású társaság, a BKV ellenőrzésére került sor. Önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok ellenőrzése

4. A Főváros Önkormányzata eredményesen látta-e el a fővárosi tömegközlekedési feladatait; A BKV működésének szabályozása, szervezeti és működési rendszere biztosította-e szakmai feladatai ellátását; A BKV szabályosan gazdálkodott-e a rendelkezésére bocsátott vagyonnal; A BKV eredményesen kezelte-e az adósság finanszírozási és likviditási problémáinál jelentkező kockázati tényezőket, biztosította-e a működésképesség fenntartását. Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy :

5. A BKV jellemző adatai

6. Nem eredményes, mert a Főváros Önkormányzata nem biztosította a feladat ellátásához szükséges forrásokat; részben teljesítette ellenőrzési kötelezettségét; részben volt megfelelő a közforgalmú közlekedési szolgáltatások minősége. A fővárosi tömegközlekedési feladat ellátása

7. A BKV bevételei és ráfordításai a 2002-2010. években

8. A Főváros Önkormányzata nem tett eleget a BKV-val kötött szerződésben vállalt fizetési kötelezettségének (kompenzáció), és nem fizette ki az általa megrendelt és a társaság által teljesített szolgáltatás teljes ellenértékét. Ehelyett jóváhagyta, hogy a működés veszteségét hitelből finanszírozzák. A BKV vezérigazgatói sem igényelték a kompenzációt. Veszteség finanszírozása

9. milliárd Ft 70 60 50 40 66 59 30 54 50 50 49 20 39 20 31 12 29 26 25 25 21 20 10 16 11 0 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. év Magyar Állam Fővárosi Önkormányzat A Magyar Állam és a Fővárosi Önkormányzat által 2002-2010 között a BKV részére nyújtott támogatások Hitel átvállalás 36,7 milliárd Ft Feltételek nélkül !

10. Teljesítettkamatkiadások • A BKV működésének hitelből történő finanszírozása a BKV gazdálkodásában kockázatot jelentett. • A többlet kamatkiadás 2002 és 2010 között összesen 41,4 milliárd Ft volt.

11. Veszélybe került a kötelező közszolgáltatási feladat ellátása • A tulajdonosi joggyakorlással felruházott bizottságok éveken keresztül tudomásul vették a BKV egyre növekvő adósságállományát. • Nem hoztak intézkedéseket annak csökkentésére, és nem hívták fel a Közgyűlés figyelmét a BKV egyre növekvő adósságállományának kockázataira. • Az előző főpolgármester elmulasztotta értesíteni a Közgyűlést a bizottságok döntéseiről, és erre a mulasztásra az előző főjegyző sem hívta fel a figyelmet.

12. Alapító Okirat, SzMSz, vezérigazgatói és egyéb vezetői utasítások, rendelkezések néhány szabályozási hiányosságtól, késedelemtől eltekintve megfeleltek az előírásoknak (közbeszerzési, adatvédelmi, leltározási szabályzat pontatlanságai). A BKV működésének szabályozása, szervezeti és működési rendszere biztosította a szakmai feladatai ellátását. A szabályozás és a szervezeti és működési rendszer

13. A BKV működési támogatásának, adósságállományának és mérleg szerinti eredményének alakulása

14. A ráfordítások összetétele

15. A BKV- nál a teljes munkaidős munkavállalók éves bruttó átlagkeresete a 2005-2010. években 16,9-22,2%-kal haladta meg a szárazföldi személyszállítás ágazat átlagkeresetét. A többletkereset-kifizetés évi 4,3-6,7 milliárd Ft volt. Magasátlagkereset

16. A 2005 és 2009 közötti időszakban a társaság vezetői alapprémiumot és ösztönző prémiumot is kaptak, amelyek egyenként az alapbér legalább 150%-át tették ki. A prémium feltételek nem kötődtek tényleges többlett-teljesítményhez. Efölött önkéntes pénztári tagdíj-hozzájárulásban, névre szóló életbiztosításban, a korlátlan belföldi és külföldi szolgálati személygépkocsi és mobiltelefon használatban, valamint a családtagoknak is járó utazási kedvezményben is részesültek. Továbbá 12 havi végkielégítés, 100 nap felmondási idő, négyhavi titoktartási díj, és gépkocsi-vásárlási kedvezmény is járt. Vezetők juttatásai

17. Nem eredményes, mert nincs kockázatkezelési szabályzata, nem mutatta be a visszafizetési kockázatot, nem tárta fel a pénzügyi egyensúly fenntartását veszélyeztető külső és belső kockázatokat. Az adósságok visszafizetése veszélyezteti a fizetőképesség és a működőképesség fenntartását. 2012-ben 36,6 milliárd Ft az esedékes tőketörlesztés összege. Adósságfinanszírozási és likviditási kockázatok kezelése

18. Köszönjük megtisztelő figyelmüket!