Dr. Tátrai Tünde Budapesti Corvinus Egyetem

1. Közbeszerzési jogesetek, esetjog a közbeszerzésben Dr. Tátrai Tünde Budapesti Corvinus Egyetem

2. Az előadásról • Az előadás logikailag úgy épül fel, hogy a későbbiekben olvasható, követhető legyen • Az előadás során nem kerül minden fólia bemutatásra • Az előadás nem követi szigorúan a Kbt. Szabályait, elsősorban gyakorlati szempontból csoportosított témák követik egymást. • Az egységes sávos formátumú fólia jogorvoslati példát tartalmaz, idézet bemutatásával. Értelmezése az előadás során történik, hivatkozás minden esetben a fólia szélső sávjában található. • Az esetek nem minden aspektusból kerülnek bemutatásra, csak a releváns jogkérdést tárgyaljuk, ami az adott témakörhöz kapcsolódik.

3. Felépítés • Előkészítés, ajánlattétel • Bírálat, döntés • Tárgyalásos eljárás • Nemzeti rezsim • Szerződés • Jogorvoslat • Elektronikus közbeszerzés

4. új irányelvek tervezete – 2012. okt 19-i státusz • Toolbox – megközelítés • Elvi határidő • 2014. június 30 • Többi irányelv • Klasszikus, közszolgáltató és koncesszió • Kötelező e-közbeszerzés • Tárgyalásos eljárás – továbbra is kivételes eset • Kiegész építési beruh- szerződésmódosítás körbe kerül • Egybeszámítás - projektalapú • Innovációs partnerség • Részajánlattétel • Utólagos kizáró ok igazolás • Európai Közbeszerzési Útlevél • E-certis Közvetlen alvállalkozói kifizetés Központi beszerző szervezetek Közös ajánlatkérői csoportok Határidőrövidítés Alkalmasság és értékelési szempont továbbra is elválik Self – cleaning Ami kimaradt…

5. Házi feladat • Európai Unió Bírósága 2012. október 18-i döntés • http://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf?docid=128653&mode=req&pageIndex=1&dir=&occ=first&part=1&text=&doclang=HU&cid=5060335

6. Hírek a nagyvilágból • International Public ProcurementConference 5, Seattle USA • Magyar siker: Uses and Abusespublicprocurementin Hungary • Annual Public Procurement Law Forum – Trier, Germany • A rizs ára emelkedett Haryana-ban (India) • http://post.jagran.com/Paddy-procurement-up-by-11-percent-in-Haryana-1350645958 • A jogorvoslati jog korlátozása – Bulgáriában a jogvédő szervezetek tiltakoznak • http://www.novinite.com/view_news.php?id=144248

7. Előkészítés, ajánlattétel

8. Összeférhetetlenség Kbt. 23. § (2)-(3) • 23. § (2) Összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárás előkészítésében és lefolytatásában az ajánlatkérő nevében olyan személy vagy szervezet, amely funkcióinak pártatlan és tárgyilagos gyakorlására bármely okból, így különösen gazdasági érdek vagy az eljárásban részt vevő gazdasági szereplővel fennálló más közös érdek miatt nem képes. • (3) Összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárásban ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként, alvállalkozóként vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként az ajánlatkérő által az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevont személy vagy szervezet, ha közreműködése az eljárásban a verseny tisztaságának sérelmét eredményezheti. ….

9. Az összeférhetetlenség olyan helyzetet jellemez, ahol a • szerződés-odaítélési döntésben részt vevő személyek szakmai vagy személyes kötelezettségei, személyes vagy pénzügyi érdekei versenyben állnak egymással, ami megnehezítheti számukra, hogy feladataikat tisztességesen és pártatlanul végezzék, vagy • ahol egy személy olyan helyzetben van, hogy saját érdekeinek előmozdítása érdekében befolyásolhatja az ajánlatkérő szervek döntéshozatali folyamatát. Európai Bizottság – Az EU közbeszerzési politikájának modernizálásáról – Egy hatékonyabb európai beszerzési piac felé. Zöld könyv, Brüsszel COM (2011) 15 végleges, 2011. január 27 Összeférhetetlenség

10. Az Európai Bíróság eseti döntése szerint nem nyújthat be részvételi jelentkezést, illetve nem tehet ajánlatot olyan személy, akit építési beruházással, árubeszerzéssel vagy szolgáltatásnyújtással kapcsolatos kutatással, kísérlet végzésével, tanulmány készítésével, vagy fejlesztéssel bíztak meg, anélkül, hogy lehetővé tennénk számára annak bizonyítását, hogy az általa megszerzett tapasztalatnak az adott eset körülményei között nincs versenytorzító hatása. Európai Bíróság C-21/03 és C-34/03 számú egyesített ügy Fabricom ítélet

11. A kérelmező szerint az összeférhetetlenség szabályai akkor is alkalmazandóak, amennyiben összefüggés áll fenn a vizsgált közbeszerzési eljárás és egy másik olyan közbeszerzési eljárás között, amely a jelen közbeszerzéssel összefügg, mert az abban elvégzett tervezési tevékenység, a jelen közbeszerzési eljárás dokumentációjában felhasználásra került. • A Döntőbizottság álláspontja szerint az összeférhetetlenség szabályait szigorúan kell értelmezni, melynek értelmében kizárólag az adott közbeszerzéssel összefüggő előkészítés, felhívás és dokumentáció készítés, illetve eljárásba bevonás vonatkozásában áll fenn az összeférhetetlenség, azaz az összeférhetetlenséget nem lehet kiterjeszteni a közbeszerzési eljárást megelőző közbeszerzési eljárásban való részvételre. D. 523/2012. AK: Paksi Atomerőmű Zrt. Egy eljárás vonatkozásában értelmezendő

12. Kimondta, hogy az összeférhetetlenségről minden egyes esetben a konkrét ügy egyedi tényállására alapítottan kell meghozni a döntést a jogszabályi rendelkezések és alapelvek megfelelő alkalmazásával. • Eltérő tényállási elemek eltérő döntés meghozatalát teszik szükségessé. D. 386/2009 Összeférhetetlenség – minden egyedi

13. Az ajánlatkérő európai uniós projektek ellenőrzési feladatainak ellátására folytatott le közbeszerzési eljárást. A kérelmező – aki a nyertes ajánlatot követő legkedvezőbb ajánlatot tette – a jogorvoslati kérelmében arra hivatkozott, hogy a nyertes ajánlattevő az ajánlatában olyan szakembereket szerepeltet, akik a közbeszerzés tárgyát képező európai uniós programhoz kapcsolódó tevékenységben vettek részt, illetve az európai uniós pályázathoz tanácsadást nyújtottak, továbbá egy személy az Európai Bizottság alkalmazottja. • Előadta továbbá, hogy az ajánlatkérő nem vizsgálta a függetlenség kérdéskörét annak ellenére, hogy a közbeszerzés tárgya szempontjából ez a tényező rendkívül fontos D.644/2011 Összeférhetetlenség és funkcionális függetlenség

14. Összeférhetetlenség • Az összeférhetetlenség vizsgálata kapcsán mindig kétséget kizáróan kell tudni bizonyítani a döntésünket, melynek helyességében akkor lehetünk a legbiztosabbak, ha az (köz)okiraton vagy közhiteles nyilvántartáson alapul. • Mindig ajánlatkérő felelőssége • Amennyiben valamely tény egyértelműen nem állapítható meg, úgy arra rá kell kérdezni. • Közömbös, hogy a sérelem tudatos vagy gondatlan magatartás eredménye. • (Forrás: Dr. Sipos Imola (2012) in Raabe: A közbeszerzés gyakorlata)

15. Útmutató Egybeszámítás Kbt. • 18. § (2) Az ajánlatkérőnek egybe kell számítania azon hasonló áruk beszerzésére, vagy szolgáltatások megrendelésére irányuló szerződések értékét, amelyekkel kapcsolatban a beszerzési igény egy időben merül fel, valamint az ugyanazon építési beruházás megvalósítására irányuló szerződések értékét. • A Közbeszerzési Hatóság • megítélése szerint a hasonlóság, mint fogalmi elem vizsgálható az egyazon célra irányultság szempontjából, vagyis valószínűsíthetően megállapítható a hasonlóság fennállása két vagy több beszerzési tárgy vonatkozásában, ha azok beszerzése ugyanazon célt szolgálja. E vonatkozásban kiemelendő, hogy a beszerzések tárgyának azonossága minden esetben a „hasonlóság” fennállását fogja eredményezni.

16. KH Útmutató Részajánlattétel Kbt. • 46. § (3) Amennyiben a beszerzés tárgyának természetéből adódóan részajánlat-tételi lehetőség biztosítható, az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban - feltéve, hogy az gazdasági, műszaki és minőségi, vagy a szerződés teljesítésével kapcsolatos más szempontokat figyelembe véve sem ésszerűtlen - köteles lehetővé tenni a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt, illetve részvételre jelentkezést. • Amennyiben tehát egy meghatározott piacon korlátozott számú résztvevő van jelen, az egyes részek számának nem megfelelő meghatározása csorbíthatja, vagy szélsőséges esetben ki is zárhatja a versenyt. • Az ajánlatkérők a közbeszerzés kiírását megelőzően alaposan mérjék fel a közbeszerzéssel érintett piac jellegzetességeit, és e körben a potenciális ajánlattevők számát, nagyságrendjét.

17. KÉ. 13673/2012

18. TED: 2012/S 118-195211

19. Útmutató Összességében legelőnyösebb ajánlat Kbt. • 125. § (2) Az (1) bekezdés alkalmazása nem eredményezheti az ajánlattevők indokolatlan és hátrányos vagy előnyös megkülönböztetését, továbbá nem lehet előírni a szerződés teljesítésével kapcsolatban a közbeszerzési műszaki leírás, az ajánlattevő szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki vagy szakmai alkalmassága vizsgálatának körébe tartozó, továbbá az adott közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő által értékelési szempontnak minősített feltételt. • AKbt. 125. §-a (1) bekezdéseszerint az ajánlatkérő a szerződés teljesítéséhez kapcsolódóan – többek között – szociális feltételeket is meghatározhat, így azon belül az álláskeresők, valamint munkanélküliek vagy fogvatartottak foglalkoztatását [125. § (3) bekezdés b) pontja]. A szóban forgó § (2) bekezdése kizárja, hogy értékelési szempontként minősített feltételt egyben a szerződés teljesítésével kapcsolatos feltételként is előírják az ajánlatkérők, így a munkanélküli vagy tartósan munkanélküli rétegek foglalkoztatása, vagy mint értékelési részszempont, vagy mint szerződéses feltétel jelenhet meg az ajánlatkérő ajánlati felhívásában.

20. Útmutató Építési beruházás 306/2011. (XII. 23.) Korm. R. • 5. § (5) A Kbt. 24. § (3) bekezdése alkalmazásában nem eredményezi a verseny tisztaságának sérelmét és nem összeférhetetlen a kivitelezésre, vagy kivitelezésére és tervezésére együtt, illetve egy (elvi) engedélyezési tervet követően ugyanazon építmény tekintetében további tervek készítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásban annak a tervezőnek a részvétele, aki ezen közbeszerzési eljárás Kbt. 49. §-a szerinti dokumentációját megalapozó tervet készítette, ha egyéb módon nem vesz részt a közbeszerzési eljárás előkészítésében. • A Kbt. 24. §-ában szabályozott összeférhetetlenség vonatkozásában a Korm. rend 5. § (5) bekezdése további értelmező rendelkezést tartalmaz, mely szerint nem eredményez összeférhetetlenséget a kivitelezésre vagy a kivitelezésre és tervezésre, illetve az engedélyezési tervet követően az ugyanazon építmény tekintetében további tervek készítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásban annak a tervezőnek a részvétele, aki ezen közbeszerzési eljárás dokumentációját megalapozó tervet készítette, ha egyéb módon nem vett részt a közbeszerzési eljárás előkészítésében.

21. 1. A Korm. rendelet 14. § (1) bekezdés a) pontjára tekintettel a vizsgálni kívánt időszak nem megfelelő meghatározása (Felhívás III.2.2) 1. pont); • 2. A Korm. rendelet 14. § (1) bekezdés b) pontjára, valamint (2) bekezdésére tekintettel az alkalmassági feltétel megítéléséhez megkövetelt igazolási mód nem megfelelő volta (Felhívás III.2.2.) 2. pont); • 3. A Kbt. 71. § (4) bekezdés a) pontjára, valamint a Korm. rendelet 14-15. §- aira tekintettel alkalmassági követelmény bírálati részszempontként történő alkalmazása (Felhívás IV.2.1. pont); • 4. A Kbt. 71. § (4) bekezdés b) pontjára tekintettel a részszempontok körében az ellenszolgáltatás mértéke részszempontjának hiánya (Felhívás IV.2.1. pont). D 246/2012. Értékelési szempont - alkalmasság

22. Önmagában a magyar nyelv szakmai szintű ismeretének követelménye jelentősen megnehezíti, hogy külföldi ajánlattevők saját szakembereik bevonásával az eljárásban ajánlatot tegyenek. Ez diszkriminatívnak minősül és visszatartó erejű lehetett más tagállambeli potenciális ajánlattevők számára. • Szükségtelen azon előírás, hogy mind a 15 fő szakembernek rendelkeznie kell a magyar nyelv szakmai szintű ismeretével. Elegendő lenne szakterületenként 1-2 fő, aki rendelkezik ezen nyelvismerettel, akik részt vesznek a szakmai egyeztetéseken, konzultációkon, az összes többi szakember pedig effektív tervezői munkát végzi. Túlzó az az előírás, hogy ezen 5 főből 3 főnek vezető tervezői jogosultsággal kell rendelkeznie. Elegendő álláspontja szerint 1 fő ilyen jogosultságú vezető tervező alkalmazása. • A szerződés „az l-es és 3-as villamos vonalak továbbfejlesztésének I. üteme, a budapesti körgyűrűs, kötöttpályás hálózat fejlesztésének részeként” címő, KÖZOP-5.5.0-09-2010-0025 számú projekt keretében európai uniós alapokból finanszírozott, ezért kiemelten magas kockázatot képvisel túlzó alkalmassági feltételek támasztása és ezzel a hazai és közösségi alapelvek megsértése, mely pénzügyi korrekcióval is járhat. Európai Támogatásokat AuditálóFıigazgatóság V s BKK Budapesti Közlekedési Központ Zrt. D. 252/2012. Jogsértés hiánya Alaptalan jogorvoslat-kezdeményezés

23. Az ajánlatkérő jogosult a gazdasági és pénzügyi alkalmasság minimális teljesítményszintjét a mérleg egy vagy több mutatószámára való utalással meghatározni, feltéve, hogy azok objektíve megfelelnek arra, hogy információt nyújtsanak a gazdasági szereplő ezen alkalmasságáról, és hogy e szint az érintett szerződés jelentőségéhez igazodik abban az értelemben, hogy objektív mutatója annak, hogy az adott gazdasági szereplő megfelelő gazdasági és pénzügyi helyzetben van a szerződés teljesítéséhez, anélkül azonban, hogy túlmenne az e célból ésszerűen szükséges mértéken. • A gazdasági és pénzügyi alkalmasság minimális szintjének előírása nem minősül főszabály szerint jogellenesnek pusztán azért, mert e szint elérését a mérleg egy olyan elemére való utalással kell igazolni, amely vonatkozásában a tagállamok jogszabályai eltérőek lehetnek. • Nincs jelentősége annak, hogy az ilyen megállapodás az előbbi tagállam jogszabályai alapján korlátozás nélkül köthető, míg az utóbbi tagállam jogszabályai szerint csak akkor kerülhet sor a nyereség átadására, ha azáltal a leányvállalat mérleg szerinti eredménye nem lesz negatív. C. 218/11. Észak‑dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Édukövízig), a HochtiefConstruction AG Magyarországi Fióktelepe, Pénzügyi alkalmasság

24. A Döntőbizottság megállapította, hogy a Várkapu Konzorcium ajánlatában a Kbt. 69. § (8) bekezdés alapján 10% alatti alvállalkozóként szerepel a SwietelskyBaugesellschaftm.B.H. Megállapítható továbbá, hogy a közös ajánlattevık a „SwietelskyBaugesellschaftm.B.H. FilialeIngenieurtiefbau” nevére kiállított referenciát nyújtották be. • A Döntőbizottság a SwietelskyBaugesellschaftm.B.H. cégkivonata alapján megállapította, hogy a „FilialeIngenieurtiefbau” a SwietelskyBaugesellschaftm.B.H. társaság fióktelepe, mely a társaság székhelyétől elkülönült telephellyel rendelkezik. • Az osztrák cégtörvény és bírósági illetékességről szóló törvény rendelkezései alapján csakúgy, mint a hazai cégtörvény szabályozása szerint – nem minősül önálló társaságnak, jogi személynek, hanem lényegében az adott társaság önálló telephellyel rendelkező szervezeti egysége, üzletága. • Erre tekintettel a Várkapu Konzorcium referenciája összhangban áll az alvállalkozókkal kapcsolatos nyilatkozatával, e körben ajánlatkérő jogszerűen nyilvánította érvényessé a vitatott ajánlatot. Referencia jogosultja D. 401/2012

25. A Kbt. hatályos szabályai lehetővé tették a P. Dussmann Kft. részére, hogy ajánlatának 15-58. oldalig tartó részét, mely a műszaki és szakmai alkalmasság körében kért adatokat és igazolásokat tartalmazta, valamint a hiánypótlás 8-11. oldalig tartó részét üzleti titokká nyilvánítsa, következésképpen az ajánlatkérő jogszerűen zárta ki az üzleti titoknak nyilvánított ajánlati részek tekintetében az iratbetekintés lehetőségét. D. 520/2012. AK: Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. Üzleti titok - iratbetekintés

26. Bírálat, döntés

27. Eljárásjogi kérdés • Ajánlatkérő kiegészítő tájékoztatást kér ajánlattevőtől, majd felhívja figyelmét arra, hogy önkéntes hiánypótlás keretében adhatja meg válaszát és nyújthat be iratokat.

28. Hivatkozik Legfelsőbb Bíróság Kfv.III.37.565/2008/9. számú ítéletére annak igazolása végett, hogy a fióktelep nem önálló jogalany, hanem az őt létrehozó anyavállalat nevében jár el, annak szervezeti egységeként működik. Amennyiben a magyarországi fióktelep tekintetében a Kbt. szempontjából releváns munkaügyi bírság jogerős kiszabására kerül sor, akkor az a kizáró ok a külföldi vállalkozással szemben is kizáró okot jelent. • Fővárosi Törvényszék 20.K.31182/2011/14. sorszámú ítéletében a Döntőbizottság határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte, mivel a bíróság álláspontja szerint a nyertes ajánlat a jogorvoslati kérelemben megjelölt kizáró okra tekintettel érvénytelen volt. D. 561/2012 – régi ügy, régi Kbt. Fióktelep vs. Anyavállalat kizárás

29. A Döntőbizottság megítélése szerint ajánlatkérő nem, illetve nem megfelelően tett eleget a hiánypótlás kibocsátási kötelezettségének, mely következtében jogsértően állapította meg a kérelmező ajánlatának ez okból történő érvénytelenségét. Hiánypót-lás hiánya D. 457/2012

30. Az ajánlatkérő nem fogalmazott meg konkrét követelményt a megajánlott termék és szolgáltatás megjelölésére, így a termék típus megjelölésének hiányában sem volt az ajánlat érvénytelen. • A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérőnek lehetősége van a Kbt. keretei között vizsgálni azt, hogy az ajánlattevő ajánlatában a műszaki megfelelőség tekintetében tett nyilatkozata megfelel a valóságnak, így ennek keretében kérheti olyan további adat megadását, amely alapján ezt a vizsgálatot elvégezheti. E körben értelmezhető a típus megadásának kérése felvilágosítás kérése keretében. A nyertes ajánlattevő erre adott válasza tartalmazta a típus megjelölését. • A nyertes ajánlattevő által megadott adat nem volt ellentétben az ajánlat adataival, így a megajánlás jogsértő módosítását nem jelentette, a Kbt. 67. § rendelkezéseibe nem ütközött, nem járt az ajánlati kötöttség sérelmével, a beszerzés tárgyára adott tartalmi ajánlat módosításával. D. 534/2012. AK: XIII. kerületi Önkormányzat Hiánypótlás szabályainak tág értelmezése Hiánypótlás vs. Ajánlat módosítása

31. A jogalkotó megteremtette annak a jogi lehetőségét, hogy meghatározott feltételek mellett és körben ajánlatkérő nemcsak az eljárást lezáró döntését módosíthatja, hanem közbenső eljárási cselekményeket folytathat – hiánypótlás, felvilágosítás, indokolás kérése - amennyiben az előzetes vitarendezési kérelembe foglaltak alapján jogsértést észlelt, és a jogsértés a fenti eljárási cselekmények valamelyike alkalmazásával orvosolható. • A második hiánypótlási felhívás körében a DB megállapította, hogy a második hiánypótlási felhívás az első hiánypótlási felhívás szövegezésétől releváns tekintetben tér el, a második hiánypótlási felhívásban pontosan megjelölte, hogy év, hónap, nap bontásban kéri a nyertes ajánlattevőtől K. J. szakember szakmai gyakorlatának bemutatását, eltérően az első hiánypótlási felhívás szövegétől. Dupla hiánypótlás 408/2012

32. A Döntőbizottság álláspontja az, hogy a referencia leellenőrzésének célja az, hogy az ajánlatkérő meggyőződhessen arról, hogy az ajánlattevő által igazolt referencia valós tényeken alapul. • A hamis adatszolgáltatás vizsgálata nem választható el az adott közbeszerzési eljárásban előírt és az ajánlatkérő által vizsgált követelményektől, feltételektől, az igazolás előírt módjától. A jelen esetben tehát az önéletrajz tartalmát kell az ajánlatkérőnek megvizsgálnia. Az ajánlatkérő az aláírás valódiságának körülményeit a közbeszerzési eljárásban az ajánlat érvényességének elbírálása körében e kereteken túlmenően már nem vizsgálhatja. D. 320/2012 Hamis adatszolgáltatás vizsgálata

33. A Kbt. értelmező rendelkezések között található 4. § 11. pontja alapján hamis nyilatkozat akkor valósul meg, ha a nyilatkozat a Kbt. 4. § 10. pontjában definiált hamis adatot tartalmaz, ha az ajánlattevő az adatot a valóságnak megfelelően ismeri, de a valóságtól eltérően közli. • A hamis adatot tartalmazó nyilatkozat csak az ajánlatban közölt adattartalomra nézve vizsgálandó, más adatok, információk nem lehetnek a vizsgálat tárgyai. • Az ajánlatban közölt adatokból egyértelműen nem levezethető tényállás alapján a hamis adatszolgáltatás, a hamis nyilatkozattétel fennállása nem állapítható meg. • Az ajánlatkérő a 2012.07.11-én kiadott felvilágosításában sem hívta fel a kérelmezettet annak tisztázására, hogy márkaszervizre vagy szerződéses partnerre tette-e meg a szerviztávolságra vonatkozó ajánlatát. • Hiányzik a felépítményre vonatkozó szerviz meglétének az igazolása, okirattal továbbra sem bizonyított, hogy a kérelmezett megajánlása márkaszerviz vagy szerződéses partneri minőségben megfelelő-e. • Az ajánlatkérő a kérelmezett ajánlatának bírálatát nem kellő gondossággal végezte el. • A kérelmezett végső ajánlatában és az előzetes vitarendezési eljárás során adott felvilágosításaiban közölt adatok alapján a kérelmezett hamis nyilatkozattételének megvalósulásáról döntés nem hozható. Hamis adatszolgáltatás megállapítása D. 460/2012

34. A nyertes ajánlattevő ajánlata 128. oldalán került csatolásra a T.I.S.A. TRADE Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt.-t érintően K. T.-nek, az igazgatóság elnökének aláírási mintája, aki az aláírási mintában megfogalmazottak szerint a nevét az előírt, előnyomott vagy nyomtatott cégnév alá írva jegyzi, valamint a 129. oldalán került csatolásra a T.I.S.A. TRADE Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt.-térintıen P. D. L.-nek, az igazgatóság tagjának aláírási mintája, aki az aláírási mintában megfogalmazottak szerint a nevét az előírt, előnyomott vagy nyomtatott cégnév alá írva jegyzi. • Megalapozatlanul hivatkozott a kérelmező arra, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlata 86., 178., 182., oldalain és a 2. hiánypótlás 2. oldalán elhelyezett nyilatkozatai alakilag hibásak voltak. Valamennyi fenti nyilatkozat tartalmazta a társaság együttes aláírásra jogosult képviselői névaláírását követően a T.I.S.A. TRADE Zrt. cégnevet, a társaság székhelyét és adószámát is. • A nyertes ajánlattevő ajánlata 141. oldalán került csatolásra a DESZAB TRADE Kft. -t érintően P. D. L.-nek, a társaság ügyvezetőjének aláírási címpéldánya, aki az aláírási címpéldány szerint a nevét az előírt, előnyomott vagy nyomtatott cégnév fölé írva jegyzi. • Megalapozatlanul hivatkozott a kérelmező arra, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlata 52., 87., 142., 179., 183., oldalán és a 2012. május 18-án benyújtott 1. hiánypótlás 20. oldalán elhelyezett nyilatkozatai alakilag hibásak voltak. • A nyertes ajánlattevő ajánlata 162. oldalán került csatolásra a BIOAQUA PRO Kft. ügyvezetőjének, Dr. M. Z.-nek az aláírási címpéldánya, aki az aláírási címpéldány szerint a nevét az előírt, előnyomott vagy nyomtatott cégnév alá írva jegyzi. • Megalapozatlanul hivatkozott a kérelmező arra, hogy a nyertes ajánlattevő által 2012. május 24-én benyújtott 2. hiánypótlás 7. oldalán elhelyezett nyilatkozata alakilag hibás volt. A fenti nyilatkozat tartalmazta a társaság ügyvezetője névaláírását követően a BIOAQUA PRO Kft. cégnevet, a társaság székhelyét. Forma és aláírás D. 408/2012

35. Aránytalanul alacsony ár– az új szabályok szerint 69. § - 70. § • Fedezet – 20%? • Fedezetről nyilatkozni bontás előtt • Indokolás kérés • Akár több AT az összehasonlítás miatt • Ajánlattevő felelőssége, hogy megfelelően nyilatkozzon – objektív alapú • Érvénytelen, ha nem elfogadható és gazdaságilag nem ésszerű az indokolás • Munkabér, közterhek Nem egymáshoz viszonyít, hanem fedezethez A kommunikáció ugyanaz Kevesebb adminisztráció Kevesebb támpont DB gyakorlat ismeretének felértékelődése

36. Jogorvoslati eset: Kirívó kv. • D. 668/2011. • A DB hangsúlyozza, hogy önmagában arra a tényre, körülményre való hivatkozás, hogy az építőipari válság okozta nehézségek teszik indokolttá a „megszokottnál” alacsonyabb összegű ajánlati ár vállalását, nem tekinthető objektív ténynek.

37. Az Európai Bíróság C-285/99 és 286/99. számú egyesített ügyekben meghozott ítélete a következőket rögzíti: „Lényeges ugyanis, hogy minden kirívóan alacsony értékűnek tartott ajánlat benyújtójának lehetősége legyen arra, hogy e tekintetben megfelelően érvényesíthesse álláspontját, oly módon, hogy ajánlata különböző elemeit olyan időpontban – szükségszerűen valamennyi boríték felbontása után – indokolhassa, amikor már megtudta nemcsak azt, hogy mekkora a szóban forgó szerződésre alkalmazandó rendellenességi küszöb, valamint hogy ajánlata kirívóan alacsony értékűnek minősült, hanem azt is, hogy pontosan melyek azok a pontok, amelyek ajánlatkérőben kétségeket ébresztettek.” Az Európai Bíróság C-285/99 és 286/99. számú egyesített ügyekben meghozott ítélete Aránytalanul alacsony ár

38. A konkrét esetben az ajánlatkérő a nyerteshez intézett indokoláskérésében nem jelölte meg, hogy az értékelés szempontjából konkrétan mely lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatok kifejtését várja el a nyertestől az ajánlati ára teljesíthetőségének az alátámasztására, nem közölte, hogy „pontosan melyek azok a pontok, amelyek ajánlatkérőben kétségeket ébresztettek”. Az ajánlatkérő nem írta elő azt sem, hogy az indokolás alátámasztására milyen bizonyítékok benyújtását várja el a nyertestől. • Nem mondható ki hogy a nyertes ajánlat érvénytelen. D.72/2012 Aránytalanul alacsony ár

39. Az ajánlattevő ajánlata akkor érvénytelen, ha az ellenszolgáltatás különböző szempontok szerinti vizsgálata során kétséget kizáróan megállapítható, hogy a megrendelés műszaki tartalma a megajánlott áron nem teljesíthető. A Döntőbizottság megjegyzi, hogy jelen szolgáltatásra irányuló közbeszerzési eljárásban pontosan meghatározhatóak a munkálatok egyes fázisaihoz kapcsolódó költségelemek, amelyeken belül az ajánlattevő az egyes munkanemekhez tartozó bérköltséget, anyag- és energiaköltséget is köteles megadni. Minderre figyelemmel a Döntőbizottság álláspontja szerint a konkrét esetben nem is lett volna akadálya annak, hogy ajánlatkérő részletezze azon szempontokat, amelyek miatt a kérelmező ellenszolgáltatását kirívóan alacsonynak értékelte. D. 204/2012 Centrál Mosodák Zrt Vs MÁV-START Zrt. Jogsértés megállapítása Aránytalanul alacsony ár

40. A nyertes ajánlattevő az energia, üzemanyag, szállítási költségek tekintetében szintén általánosságban nyilatkozott, az egyes szolgáltatók részére biztosított egyedi kondícióira hivatkozott, a termelési és bérköltségek tekintetében az általa alkalmazott irányítási rendszerek költséghatékonyságát, illetve az általa folyamatosan alkalmazott 500 fő feletti szakképzett létszámból eredő előnyeit említette. Az egyes energia-, üzemanyag szolgáltatókkal kötött szerződései csatolásával nem igazolta azt, hogy az ajánlatkérővel esetlegesen megkötendő szerződés várható teljesítési időtartama alatt a beszállítók a hivatkozott kedvezményeket folyamatosan biztosítanák részére. A nyertes ajánlattevő a kivételesen kedvező beszerzési árát, a kapott árengedményét sem jelölte meg, ahogyan sem a termelési, sem a bérköltségek tekintetében adatot az ajánlatkérői kifejezett előírás ellenére nem közölt. • DB. nem fogadta el ajánlatkérő azon álláspontját, miszerint a az ajánlati ár megalapozottsága körében a gazdasági ésszerűséget a nyertes ajánlattevő jelentős mértékű raktárkészletéből eredő kivételesen előnyös körülményei megalapozták volna, figyelemmel arra, hogy a jelentős raktárkészlet tekintetében a nyertes ajánlattevő pusztán a 8000 db-ot kitevő palackállomány meglétére hivatkozott, annak előállítási, raktározási, szállítási, egyéb költségei tekintetében szintén nem.. D. 236/2012 Az ellenszolgáltatás abban az esetben minősíthető a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek, ha bizonyítottan fedezetet nyújt a konkrét vállalással kapcsolatban felmerült költségekre Aránytalanul alacsony ár

41. A kérelmező e körben a földhivatali egyéb díjak hiányát kifogásolta arra tekintettel, hogy ezekkel a díjakkal mindenképpen számolni kellett volna a későbbi nyertes ajánlattevőnek, tekintettel a vonatkozó jogszabályi előírásokra, illetve amennyiben a helyszínen kívánja megtekinteni az ingatlan-nyilvántartási adatokat, akkor a megtekintéssel felmerült költségeket kellett volna szerepeltetni az ajánlatában, illetve a kirívóan alacsony árral kapcsolatos indokolásában. • Az ajánlatkérő tájékoztatást adott arról, hogy az eljárásban ajánlattevőknek számolniuk kell a földhivatali egyéb díjakkal, azt nem ajánlatkérő fizeti meg. • Az ellátandó feladathoz kapcsolódóan a kialakítandó ingatlanoknál a szolgalommal kapcsolatos terhelésekre is figyelemmel kellett az ajánlati árakat kalkulálni. Díjak érvényesítése, aránytalanul alacsony ár - Kérelmi elemek tömege az aránytalanul alacsony árról D. 440/2012.

42. Az indokolás benyújtását követően az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia az érintett ajánlati elemekre adott indokok megalapozottságát, majd ezt követően kell döntést hoznia az ajánlat érvényessége kérdésében. • Az objektivitás követelményéből is következik, hogy valamennyi ajánlati elem vonatkozásában ténylegesen felmerülő valamennyi költséget ott kell elszámolni, ahol az valójában felmerül, az egyes költségtényezők nem csoportosíthatók át sem egy adott feladaton belül, sem nem számolhatók el harmadik személyekkel kötött más szerződések költségei között. • A részszempontok és alszempontok esetén megajánlott ár, az abban megjelenő veszteség megalapozottságát és a gazdasági észszerűséggel összeegyeztethető voltát a teljes bevételből kalkulált nyereség nem alapozhatja meg. Aránytalanul alacsony ár, nyereség – veszteség D. 418/2012

43. A Kbt. indokolásaszerint a törvény a „kirívóanalacsonyár” helyettaz aránytalanul alacsony árról szól annak érdekében, hogy kifejezze, az ajánlatoknak a túl alacsony összegét nem elsősorban egymáshoz, hanem a szerződés tárgyának értékéhez viszonyítva lehet megítélni. • Az aránytalanul alacsony árral kapcsolatos eljárás második lépcsője az ajánlattevő által árának megalapozottságáról benyújtott indokolás értékelése. Az indokolásra felhívott ajánlattevőt terheli az ajánlati ár megalapozottságát alátámasztó minden információ megosztása az ajánlatkérővel, az ő terhére esik, ha indokolásában nem bocsát megfelelő adatokat rendelkezésre. • Az ajánlattevő által adott szöveges indokok általános megállapításokat rögzítenek konkrétumok nélkül, így ajánlatkérő ezen adatok birtokában nem tud megalapozott döntést hozni az adott áron történő szerződésszerű teljesítésről. • Az indokolás objektivitásának megteremtése az ajánlattevő feladata, mivel az ő érdekkörébe tartozik, hogy olyan tényszerű adatokat, dokumentumokat bocsásson ajánlatkérő rendelkezésére, amely alapján az ajánlatkérő meggyőződhet a vállalt ellenszolgáltatás melletti valós teljesíthetőségről. Ugyanakkor az objektivitás vizsgálata és ennek alapján az ajánlati ár realitásáról való meggyőződés kötelezettsége az ajánlatkérıő terheli, melyet magára az indokolásra és a rendelkezésére álló iratokra kell alapítania. Vizsgálatának teljes körűnek kell lennie, így ha nem áll rendelkezésére megfelelő adat, tény, dokumentum döntése meghozatalához, úgy további tájékoztatást kell kérnie. Aránytalanul alacsony ár D. 444/2012

44. A Kbt. 69. §-ának (3) bekezdésének második mondata szerint az ajánlattevő nem tekinthet el az ismételt indokoláskéréstől a vitatott ajánlati elemeket illetően abban az esetben, ha az ajánlattevő indokolása nem elégséges a döntéshozatalhoz. • Az ajánlatkérő addig köteles ismételten indokolást kérni, amíg az érvényesség kérdésében állást nem tud foglalni. • A fentiek szerint a Döntőbizottság nem fogadta el az ajánlatkérő álláspontját, mely szerint nem volt jogosult egyes ajánlati elemekre vonatkozóan feltenni a kérdést. • A körültekintő indokoláskérés követelményéből az következik, hogy az ajánlattevő nem köteles az ajánlatkérő által kért, esetlegesen adatokkal alátámasztott tájékoztatáson, iratokon felül további információkat nyújtani, így az ajánlatkérői kérdésfeltevés hiányából vagy nem megfelelőségéből fakadó információhiányra hivatkozással az érvénytelenség kérdésében nem lehet az ajánlattevő számára hátrányosan dönteni. D. 555/2012 AK: XIV. kerület Zugló Önkormányzata Aránytalanul alacsony ár – egyes ajánlati elemek

45. A Döntőbizottság nem fogadta el a kérelmezőnek a saját tapasztalataira való hivatkozását. Az ajánlatkérő kötelező előírásának hiányában a nyertes ajánlattevő a projektvezető részvételének időigénye tekintetében meghatározott időigény nem megfelelősége nem mondható ki. A kérelmező nem jelölt meg olyan feladatot, amely tekintetében – bár azt szakmai követelmények egyértelműen indokolják – a projektvezető részvétele egyáltalán nem került megjelölésre. A Döntőbizottság megítélése szerint a nyertes ajánlattevő által megbecsült időigény elégtelensége ennek következtében nem állapítható meg. • Az sem mondható ki, hogy a szakértői napokra becsült összeg mennyisége töredéknapokból nem állhat össze. D. 294/2012 Projektmenedzsment feladatok Aránytalan kötelezettségvállalás

46. Az ajánlatkérőnek akként kell az összegezésben az értékelésre vonatkozó indokolását megadnia, hogy az ajánlattevők tisztában legyenek döntésének tartalmával, jogorvoslati eljárásuk esetén egyértelműen meg tudják jelölni az általuk sérelmezett döntéseket, a döntés alapját képező tényeket. Az értékelés jogszerűségének megítélésekor ezért kiemelt jelentősége van annak, hogy az ajánlatkérő az összegezésben, mint az értékelés nyilvános dokumentumában mit ad elő a döntése indokaként. • A közbeszerzések során a verseny tisztaságának biztosítása, a nyilvánosság és az esélyegyenlőség alapelvi rendelkezések érvényesítésének követelménye nem ad arra lehetőséget, hogy az értékelését az ajánlatkérő utólag - a jogorvoslati eljárásban – az összegezésben közölt indokoktól eltérően, azt kiterjesztve indokolja. • A DB az összegezésben rögzített, szöveges indoklást is tartalmazó értékelést vizsgálta meg a kérelmező ajánlat érvénytelensége vonatkozásában, mellőzte az ajánlatkérőnek a jogorvoslati eljárás során a kérelmezői ajánlathoz kapcsolódóan előadott további indokainak vizsgálatát. • Az ajánlatkérő az összegezésben nem megfelelő részletességgel jelölte meg, hogy kérelmező mely beváltóhelyek vonatkozásában közölt hamis adatot ezen hamis adatközlést ajánlatkérő milyen bizonyítékokra alapítottan állapította meg. …az összegezésből nem megállapítható, hogy ajánlatkérő a Kbt. 74. § (1) bekezdés d) pontja szerinti érvénytelenségi indokot és a Kbt. 75. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kizáró ok fennállását pontosan mire alapította. Összegezés tartalma 413/2012

47. Az ajánlatkérőt magát is kötik saját előírásai, azoktól az ajánlatok bírálatának szakaszában nem térhet el. • A nyertesnek nyilvánított ajánlattevő nem az ajánlatkérő által meghatározott mennyiségre tett ajánlatot, a nyertesnek nyilvánított ajánlattevő ajánlata nem felel meg ajánlatkérő 2012. április 18. napján kelt kiegészítő tájékoztatásával együttesen értelmezendő ajánlati dokumentációban foglalt előírásnak. A DB jogi álláspontja szerint a tételes költségvetés hibáinak hiánypótlás keretében történő korrigálása a konkrét esetben nem lehetséges. • A tételes költségvetés beárazásával kellett tehát az ajánlati árat megadni, ami egyben azt is jelentette, hogy ajánlattevő ajánlatban szereplő tételes költségvetés képezi az ajánlati ár műszaki tartalmát, a tételes költségvetésből állapítható meg az ajánlati ár műszaki tartalmának megfelelősége. A tételes költségvetés nem volt változtatható. • Mivel a nyertes ajánlata nem fedte le a kiegészítő tájékoztatás során pontosított tételes költségvetés által meghatározott teljes műszaki tartalmat, az ajánlat olyan hibában szenved, mely hiánypótlás keretében nem korrigálható, mivel az az értékelésre kerülő egyösszegű ajánlati ár változását eredményezné. Ajánlat módosítása hiánypótlás keretében 431/2012

48. Baranyai Magasépítık Kft. Ajánlatát nyilvánította 7.238.990.000,- Ft ellenszolgáltatás megajánlása mellett, míg a Strabag-MML Kft. ajánlatát hirdette a második legkedvezőbb ajánlatot tevő ajánlattevőnek 7.549.000.000,- Ft ellenszolgáltatás mellett, szintén jogsértő. Az ajánlattételi felhívás 25/37. pontja szerint a kivitelezés elkészítésére rendelkezésre álló össz maximális fedezet: 7.255.767.925 HUF. • A szerződéskötésre minden esetben a közbeszerzési eljárás lezárását megelőzően kerülhet csak sor. Az ajánlattételi felhívásban rögzített és a tárgyalások során nem módosított rendelkezésre álló anyagi fedezet összege a közbeszerzési eljárás lezárásáig nem módosítható. Anyagi fedezet, illetőleg annak jogszerű módosulása hiányában ugyanakkor az anyagi fedezetet meghaladó ellenszolgáltatást megajánló ajánlattevőnek második helyezettként történő kihirdetése sem lehet jogszerű. Ajánlatkérő ezzel olyan jogot biztosítana magának a nyertesként hirdetett ajánlattevő esetleges visszalépése esetére, amelynek gyakorlásával a saját eljárásában, saját előírásai által beállt ajánlati kötöttséget alapjaiban sértené meg. • Az ajánlati kötöttség az ajánlatkérői oldalról azt jelenti, hogy az ajánlattételi felhívásban és dokumentációban foglaltakhoz a tárgyalások eredményeként létrejött tartalommal az ajánlatkérő kötve van, az ezt követően észlelt tartalmi hibák, vagy jogszabálysértő előírások korrigálására nem jogosult. Az ajánlattevő sem változtathat a benyújtott ajánlatán még akkor sem, ha jogsértő állapotot kíván érdeksérelem nélkül megszüntetni. Bebetonozott fedezet D. 447/2012

49. Tárgyalásos eljárás

50. 1. A Városi Kulturális Központ megvalósítása az ingatlanon jelenleg is álló épület rekonstrukciója (bővítés, korszerűsítés). Az épület részleges bontása és az alap megerősítése elkezdődött, és félbe maradt: • 2. A szabadtéri színpad munkagödrének kiemelését követően a vártnál nagyobb mennyiségű talajvíz került a munkagödörbe • 3. A mélyépítési munkák (utak, parkok, terek, stb. építése) elkezdődtek. Az alapozás, a közművek kiépítése van folyamatban. • 4. A beruházást be kell fejezni 2012. augusztus 22-ig, ahhoz, hogy a támogatási szerződésben vállalt 2012. október 22-i elszámolási határidőt be tudja tartani. • 5. A város turisztikailag legfontosabb közterületeinek az idegenforgalmi szezon kezdetéig történő helyre állítása fontos, • 6. A félbemaradt munkálatok, veszélyeztetik a gyalogos és gépjárműforgalom biztonságát. • Nem elégséges feltétele a rendkívüli sürgősségre alapított tárgyalásos eljárásnak az, ha valamilyen (pl. jogszabályon, közigazgatási határozaton alapuló, illetve megállapodásban rögzített) határidő, esemény közeledte készteti intézkedésre az ajánlatkérőt. Gazdaságossági, célszerűségi szempontok sem indokolhatják jogszerűen ezen eljárásfajta kivételes jellege okán a nyilvános verseny kizárását. • Ajánlatkérő tárgybani közbeszerzési eljárása során a beszerzés egészére, a teljes mennyiségére a kötelezően előírt konjunktív feltételek mindegyike nem állt fent. D.59/10/2012 Jogalap: Kbt. 94. § (2) d) Rendkívüli sürgősség Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás