A kommunikáció

1. A kommunikáció A kommunikáció fogalma és általános modellje A metanyelv

2. A kommunikáció • A kommunikáció lényege az, hogy az interakciós felek a körülöttük, valamint a bennük zajló történéseket egy önkényesen kialakított jelrendszer segítségével egymással közlik, s ily módon szabályozzák egymás viselkedését. • Interakció: olyan társas kölcsönhatás, amelynek létrejöttében befolyásoló szerepe van az ÉN-nek, a MÁSIK-nak és a HELYZET-nek.

3. A kommunikáció • Vagy másképpen - az a folyamat, amelynek keretében információk, üzenetek továbbítása történik.

4. A kommunikáció általános modellje • A kommunikációs esemény során, a közlő fél az üzenetet kódolja, a kódolt üzenetet az adott helyzetnek megfelelő csatornán át eljuttatja a vevő félhez aki azt dekódolja és értelmezi. A vevő ezt követően vagy reagál vagy nem.

5. A kommunikáció általános modellje • A folyamat legfontosabb elemei: • a kommunikátor, • az üzenet, • a kód, • a helyzet, • a csatorna és • a címzett.

6. A kommunikáció csatornái • A kommunikáció csatornái, azaz az információ adás-vételének útjai sokfélék lehetnek. Aszerint, hogy nyelvi kódokkal továbbítjuk-e az üzeneteket, vagy más módon, a kommunikáció lehet:

7. A kommunikáció csatornái • verbális (szóbeli, szavakban megnyilatkozó, nyelvi kódokat alkalmazó), vagy • nonverbális (nem nyelvi kódokat alkalmazó).

8. A kommunikáció csatornái • A nyelvi eszközökkel történő közlést az emberek leginkább információk átadására, míg a nem szóbeli utat érzelmek, indulatok kifejezésére, a másik emberhez való viszony tisztázására használják.

9. A kommunikáció csatornái • A nyelvi jelekkel történő közlés (verbális kommunikáció) megvalósulhat szóban és írásban. • A nonverbális kommunikáció megnyilvánulási formái: mimika (arcjáték), tekintet, vokális (hangadás, hangnem, hanghordozás), gesztusok, testtartás, térközszabályozás, kulturális szignálok (ruha, hajviselet stb.).

10. A kommunikáció csatornái • A szemtől szembeni kommunikáció 60-80 százaléka nem verbális csatornákon folyik, a szóbeliségé csak a fennmaradó 20-40 százalék.

11. Verbális kommunikáció • A nyelvi jelekkel történő információ adás-vétel a legsajátosabb emberi megnyilvánulás, kódjai – és azok értelmezése is – a legbonyolultabb feladat. Összetettsége mellett a rendelkezésünkre álló közlési módszerek között a legteljesebb lehetőséget kínálja. Gyakorlatilag nincs olyan hír, üzenet, amelynek a továbbítására ne lenne alkalmas.

12. Verbális kommunikáció • A nyelv folytonosan fejlődik, alakul, változik. Nyelvi divatok keletkeznek, ill. múlnak el, változik kódkészlete (szókincs, kifejezések összessége) és módosul szerkezete.

13. Verbális kommunikáció • A metanyelv a személyek közötti (interperszonális) kommunikációnak egyik területe, amely azokra a szavakra és frázisokra utal, amelyek fényt deríthetnek a mögöttük rejlő szándékra.

14. Metanyelv • „Olyan nyelv, amely másként kódolja a gondolatokat, mint a természetes nyelv.” • „A nyelvben rejtőzködő nyelv”.

15. Metanyelv • Íme néhány példa, a valódi jelentésükkel együtt: • „Egyedülálló vásárlási alkalom” – Nehezen tudjuk eladni • „Érdekes” – Csúnya • „Optimális helykihasználású” – Nagyon kicsi • „Tanyaház stílusú” – Szegényes • „Nagy lehetőségeket kínáló” – Lepusztult rom

16. Meta-bosszantók • A legbosszantóbb metaszavak és frázisok közé tartozik a „tudja”, a „valahogy” vagy a „hogy is mondjam” . • A „tudja” azért annyira bosszantó, mert valójában azt jelenti: „Tudom, hogy nem fejezem ki magam világosan, de maga van olyan intelligens, hogy tudja, mit is akarok mondani”. • A „valami”, a „valahogy” és a „hogy is mondjam” bocsánatot kérnek, amiért a beszélő nem ismeri a helyes szót.

17. Mire jó a metanyelv? • A metanyelv enyhíti a csapásokat, amelyeket egymásnak osztogatunk, módot ad a titkos manipulálásra és kiemeli az erényeinket, vagy szelepet nyit egy sor érzelemnek, anélkül, hogy otrombán gorombák lennénk. • A metanyelv használata az üzleti életben is egyre terjed.

18. Mit hangsúlyozzunk? • Ha egy mondatban minden egyes szónak megváltoztatjuk a hangsúlyát, azzal teljesen megváltoztathatjuk a mondat jelentését. Olvassuk el a következő mondatokat úgy, hogy a hangsúlyt mindig a dőlt betűvel szedett szavakra helyezzük és figyeljük meg, hogyan változik a jelentésük!

19. Mit hangsúlyozzunk? • „Nekem kell elfogadnom ezt az állást.” • „Nekem el kell fogadnom ezt az állást.” • „Nekem el kell fogadnom ezt az állást.” • „Nekem el kell fogadnom ezt az állást.” • „Nekem el kell fogadnom ezt az állást.” • Ez a példa mutatja, hogy különböző szavakat hangsúlyozva manipulálni lehet, hogy mit hallanak az emberek és azt is, hogyan lehet az újságban olvasottakat tévesen értelmezni.

20. Klisék • A klisék előrecsomagolt szavak és szólások; fantáziatlan emberek használják őket, vagy azok, akik lusták ahhoz, hogy érzékletesen írjanak le egy szituációt. • Pl: „mellesleg”, „erről jut eszembe”, „mielőtt elfelejteném”, „éppen azon törtem a fejemet” stb. • Mindig az a szándék rejlik mögöttük, hogy csökkentsék annak jelentőségét, amit a beszélő mondani akar.

21. Metanyelvi egyszavasok • Azt jelzik, hogy valaki megpróbálja álcázni az igazságot vagy félre akar vezetni minket. • A „becsszóra”, az „őszintén”, az „őszintén szólva” mind arra mutat, hogy a beszélő sokkal kevésbé őszinte vagy becsületes, mint ahogy állítja.

22. Metanyelvi egyszavasok • Például: „Őszintén szólva ez a legjobb ajánlat, amit tehetek.” Ez lefordítva azt jelenti: „Nem ez a legjobb ajánlatom, de hátha elhiszed.” • Az „oké?” és az „igaz?” kérdések rákényszerítik a hallgatót, hogy egyetértsen a beszélő nézőpontjával. Pl: „Egyetért ezzel, igaz?”

23. Metanyelvi egyszavasok • A „csak” szót az utána következő szavak jelentőségének csökkentésére használják. Pl: „Csak öt percet rabolok el az idődből”, mondják az időpocsékolók, valamint azok, akik egy órát szándékoznak elvenni az időnkből.

24. Metanyelvi egyszavasok • A „megpróbálom” szót olyan emberek használják, akik rendszerint alulteljesítenek vagy kudarcra hajlamosak. Pl: „Megpróbálom vagy megteszem, ami tőlem telik.” • A „meg fogjuk vizsgálni” és a „meglátom, mit tehetek” azoknak a nagyvállalati vezetőknek és kormánytisztviselőknek a kedvenc „fordulatai”, akik el akarják hárítani a felelősséget.

25. Metanyelvi kétszavasok • Az „igen, de” megpróbálja beleegyezést színlelve elkerülni a megfélemlítést. A „de” általában ellentmond az előző szónak, vagy azt jelzi, hogy az illető hazudott. • Pl: „A feleséged úrinő, de…” (de nem az) • Pl: „Nagyon szép ez a ruha, csak…” (utálom)

26. Metanyelvi kétszavasok • A „tisztelettel” azt jelenti, hogy a beszélő egyáltalán nem, vagy alig tiszteli a hallgatóját, sőt kifejezetten megveti. • Pl: „Nagyra értékelem a megjegyzéseit uram, de hadd jelentsem ki tisztelettel, hogy nem értek velük egyet.”

27. Metanyelvi kétszavasok • Ha a beszélő úgy érzi, hogy nem fogunk hinni neki, vagy hihetetlen, amit mond, akkor azzal kezdi a megjegyzéseit, hogy „higgye el”. • Minden beszélgetésben az egyik leggyakrabban használt frázis a „hát persze” vagy a „persze” vagy a „természetesen”.

28. Manipulátorok és átverők • A manipulatív metanyelv elárulja, ha valaki bele kíván taszigálni minket valamibe, amit akar, vagy érvényesíteni akarja az álláspontját. • „Nem gondolja, hogy?” • „Nincs az az érzése?” • „Hát nem igaz?”

29. Manipulátorok és átverők • A „szeretném remélni” ügyes módja annak, hogy ne mondjunk véleményt, miközben úgy hangzik, mintha mondanánk. • „Szeretném remélni, hogy az adók az év végéig nem fognak emelkedni.” • „Normális körülmények közt nem szeretném, ha az adók szintje növekednék, de minden valószínűség szerint mégis ez fog történni.”

30. Metanyelvslágerek • Íme, néhány népszerű metafrázis és metakijelentés, melyeket nap, mint nap hallunk. • „Nem voltam udvariatlan, ugye?” • „Nem beszéltem túl sokat, ugye?” • „Éppen azt akartam mondani…” • „Így nem mehetek ki az utcára…” • „Nem szeretnék gorombának tűnni…”