A kommunik ci elm lete s gyakorlata

1. A kommunik�ci� elm�lete �s gyakorlata Bal�zs L�szl�

2. Bevezet�s Kommunik�ci� � l�tez�s alapfelt�tele Besz�d � ember saj�tja Nem lehet nem kommunik�lni

3. A kommunik�ci� �rtelmez�se, alapfogalmai Latin eredetu sz� � t�j�koztat�s, h�rk�zl�s Inform�ci�k k�zl�se, cser�je valamely erre szolg�l� eszk�z, ill. jelrendszer seg�ts�g�vel T�gabb �rtelemben � mindenf�le inf. �tad�s Inf.forr�s c�mzett ad� � (k�dol�s) � csatorna � (dek�dol�s) - vevo

4. Kommunik�ci�s iskol�k Interakci�s modell interakci� Tranzakci�s modell inform�ci� �tad�s Kultiv�ci�s modell t�megkommunik�ci�s megk�zel�t�s Particip�ci�s felfog�s probl�ma felismer�se �s megold�sa

5. Besz�dhelyzetek A k�zl�s szitu�ci� f�ggo R�sztvevoi: k�zlo �s c�mzett A kommunik�ci� sikere a partnerek k�lcs�n�s szerepfelismer�s�n m�lik (szerepmegval�s�t�s, normak�vet�s) Partnerek k�z�tti viszony: Hierarchia szolidarit�s

6. K�zl�si folyamat A v�gbemenetele szempontj�b�l a kommunik�ci� lehet: teljes - amikor a fogad�t�l �rt�kelheto v�lasz �rkezik r�szleges - amikor a k�zlo �szleli, hogy a fogad� "vette" az �zenetet, de v�lasz nem �rkezik; egyoldal�: - amikor a k�zlo nem tudja, hogy �zenete eljutott-e a fogad�hoz.

7. Kommunik�ci�s zavarok A zavar h�rom t�pusa: �tmeneti (amikor teli sz�jjal besz�l valaki) Tart�s (betegs�g) Rendszerszeru (van az �gensek k�zt siket vagy szellemi fogyat�kos stb) Fajt�i: Forr�sa az �gensben keresendo, Forr�sa a kommunik�ci�s rendszerben van, Forr�sa a kommunik�ci�n k�v�li vil�ggal van kapcsolatban

8. Nyelvi kommunik�ci�Roman Jacobson modellje (1960)