A regionális tudomány

1. A regionális tudomány

2. A regionális tudomány tárgya „A regionális tudomány társadalmi problémákkal foglalkozik, feltáró és elemző vizsgálataiban a problémák súlypontja a régió, vagy olyan térbeli dimenziókkal rendelkező elemzési egység, amelyre értékelő eljárások, módszerek számos kom- binációját alkalmazhatjuk.” Walter Isard (1919- )

3. A regionális tudomány főbb alkotóelemei Földrajztudomány REGIONÁLISTUDOMÁNY Közgazdaságtudomány Politika- és államtudományok Forrás: Lengyel-Rechnitzer, p.21.

4. A regionális tudomány célja Az elemzések során a regionális tudomány arra keresi a vá- laszt, hogy: • a társadalmi-gazdasági jelenségek milyen sajátosságokat mutatnak a különféle térbeli dimenziókban • a térbeli viszonyok miként határozzák meg a társadalmi-gazdasági folyamatok szerkezetét, szereplőit, intézmé-nyeit, fejlődését A regionális tudomány a társadalomtudományon belüli önál- ló diszciplína.

5. A régió fogalma • társadalmi képződmény, amely az időtől és tértől, vala-mint a társadalmi szerkezet jellemzőitől függően más-más módon jelenik meg • csak a vizsgálni szándékozott társadalmi-gazdasági tényezők ismeretében definiálhatjuk egyértelműen • a regionális tudományon kívül más diszciplínák is hasz-nálják a régió fogalmát → többféle definíció

6. A régiók típusai A regionális tudományban a lehatárolás logikája, célja és szempontjai szerinthárom régiótípus vált elfogadottá. 1. Homogén régió • egy (vagy több) természeti, társadalmi, gazdasági jellemző szempontjából hasonló értéket mutatnak • viszonylag jól körülhatárolható • azonos jellegű fejlesztéspolitikai beavatkozást igényelnek

7. Magyarország borvidékei

8. A régiók típusai 2. Csomóponti régió (vagy: gazdaságfejlesztési ill. vonzás-körzeti régió) • a gazdasági tevékenységek térbeli sűrűsödését veszi alapul • a lehatárolás alapja: belső kapcsolatok, interakciók • erőteljes gazdasági interdependencia centrum és vonzás- körzete között • pontosan nem határolható le (átfedések) • a területi közigazgatás szervezésekor célszerű figyelembe venni

9. Magyarország fejlesztési pólusai és tengelyei Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció, 2005

10. A „kék banán” és a közép-európai „bumeráng”

11. A csomóponti régiók kialakulásának folyamata Forrás: Haggett, 2001

12. A régiók típusai 3. Tervezési vagy programozási régió • a közigazgatási és intézményi elemzések alapegységei • a nemzeti és a települési szint között helyezkednek el, ugyanattól a döntéshozó szervtől függenek • pontos határokkal rendelkező területi egységek (nincs átfedés) • valamilyen fejlesztéspolitikai cél elérése érdekében jönnek létre

14. Magyarország tervezési-statisztikai felosztása

15. A régiók típusai Peter Haggett a régiók tipizálásánál az ismertetett három alaptípus mellett lényegesnek tartja afunkciók (jellemzők) számát is: • egyjellemzős régiók (pl.: hegyvidéki régió) • többjellemzős régiók (több mutatót kombinálnak, pl.: magas munkanélküliségi ráta,a lakosság alacsony iskolázottsága) • totális régiók (komplexitás)

16. Homogén régiók Csomóponti régiók Tervezési vagy programozási régiók Egyjellemzős régiók Többjellemzős régiók „Totális” régiók A régiók típusai Forrás: Lengyel-Rechnitzer, p.37.

17. Régióformáló folyamatok Térség REGIONALIZÁCIÓ REGIONALIZÁLÓDÁS REGIONALIZMUS horizontális térfelosztás, körzetesítés a társadalom és a gazdaság térségi szerveződése erős térségi tudat, intézményesülés HATÁROK KOHÉZIÓ IDENTITÁS, IRÁNYÍTÁS Régió Forrás: Lengyel-Rechnitzer, p.38.

18. A regionális gazdaságtan alapjai

19. A térbeliség megjelenése a közgazdaságtanban • vállalati döntések → telephelyválasztás • kormányzati és intézményi döntések → közszolgáltatások telepítése (pl.: közoktatás, egészség- ügy) → gazdaság- és infrastruktúrafejlesztés • háztartási, lakossági döntések → letelepedés, munkahelykeresés, szolgáltatások igénybe- vétele

20. A közgazdaságtan viszonya a térbeliséghez • a közgazdaságtani elemzések alapegységei: - vállalatok - háztartások - nemzetgazdaságok • elmarad a kettő közötti szint (régiók, városok) elemzése ↓ tér nélküliség, „EGY PONT” GAZDASÁG De: a gazdaság térben differenciáltan működik

21. A regionális gazdaságtan tárgya • intézményesülése az 50-60-as években • a közgazdaságtudomány része, de kötődik a regionális tu- dományhoz is • a gazdaság működésének alapvető térbeli törvénysze- rűségeit vizsgálja • modelleket alkot, amelyekre gazdaságpolitikák épülnek - a közgazdasági elméletek területi adaptációja - a regionális gazdaságtan keretén belül született modellek

22. A regionális gazdaságtan és a közgazdaságtan megközelítésmódja

23. A regionális gazdaságtan részterületei • regionális mikroökonómia (telephelyelméletek) - a gazdasági tevékenységek térbeli elhelyezkedésével és kölcsönhatásaikkal foglalkozik - területi egységei a mikroszervezetek (vállalatok, köz-szolgálati egységek, háztartások) • regionális makroökonómia - az egyes régiók gazdasági teljesítményével, növekedé-sével, fejlődési problémáival foglalkozik - területi egységei: a régiók

24. A regionális gazdaságtan fejlődésének főbb szakaszai • I. a „szellemi előfutárok” időszaka – a XIX. sz. végéig • II. a „térbeli kiterjesztés” időszaka – a XX. sz. első fele • III. az általános térgazdaságtan szakasza – a XX. kö- zepétől

25. A regionális gazdaságtan fejlődésének főbb szakaszai I. „szellemi előfutárok” • a távolság és tér jelentőségének felismerése • a komparatív előnyök a tényezők térbeli egyenlőtlen el-oszlásához kapcsolódnak Johann H. von Thünen (1783-1850) Adam Smith (1723-1790) David Ricardo (1772-1823)

26. A regionális gazdaságtan fejlődésének főbb szakaszai • a szállítási ktsg-ek és az ipartelepítés kapcsolata (Weber) • lokális extern hatások (Marshall) Alfred Marshall (1842-1924) Alfred Weber (1868-1958)

27. A regionális gazdaságtan fejlődésének főbb szakaszai II. „térbeli kiterjesztés” • a neoklasszikus közgazdaságtan főbb eredményeinek térbeli értelmezése • a verseny térbelisége (Hotelling, Hoover) • központi helyek elmélete, városhierarchia (Christaller) • általános térbeli egyensúlyelmélet (Lösch) Walter Christaller (1893-1969) August Lösch (1906-1945) Harold Hotelling (1895-1973)

28. A regionális gazdaságtan fejlődésének főbb szakaszai III. „általános térgazdaságtan” • egy általános közgazdaságtudományi térelmélet kidolgo-zása • növekedési pólus elmélet (Perroux) • egyenlőtlen térbeli fejlődés modellje (Myrdal) Gunnar Myrdal (1898-1987) Walter Isard (1919- ) François Perroux (1903-1987)

29. A regionális gazdaságtan fejlődésének főbb szakaszai • az innováció térbeli terjedése (Hägerstrand) • városgazdaságtan (Alonso) • új gazdaságföldrajz (Krugman) • globális-lokális paradoxon (Porter) William Alonso (1933-1999) Torsten Hägerstrand Paul Krugman Michael Porter

30. A térbeliség szerepének felértékelődése a globális gazdaságban

31. A globalizációs folyamatok sajátosságai A globalizáció ismérvei • a világgazdaság egységesülési folyamata • a nk-i pénzügyi szféráé és a transznacionális vállalatoké a vezető szerep (nem a nemzetgazdaságoké) • technológiai átalakulás → a távolság és idő szerepének csökkenése („a távolság halála”) A globális gazdaság kialakulása • liberalizációs politikák • információs és kommunikációs technológiák

32. A globalizációs folyamatok sajátosságai A globális gazdaságot alakító folyamatok (ld.: Peter Dicken) • transznacionális vállalatok terjeszkedése • technológiák terjedése • nemzetközi integrációk létrejötte • globális pénzügyi rendszerek • globalizálódó verseny a termékek, szolgáltatások piacán, új termelési központok kialakulása → kölcsönhatásaik révén alakulnak ki a különböző tér- szerveződési szintek

33. A globalizációs folyamatok sajátosságai A globális gazdaság térszerveződési szintjei • szupranacionális gazdaság (pl.: EU) → felértékelődik • nemzetgazdaság → gyengül • regionális/lokális gazdaság→ felértékelődik ↓ • három egyenértékű területi szint jön létre • a gazdaság térben hármas kötődésűvé válik

34. A globális gazdaság összekapcsolódó folyamatai és térszerveződése forrás: Lengyel-Rechnitzer, p.61.

35. A globális-lokális paradoxon Két párhuzamosan zajló, egymást feltételező és kiegészítő folyamat: Globalizálódó gazdasági kapcsolatrendszerek, a globális verseny erősödése Lokalizációs (egy adott helyhez, régióhoz, térséghez köthető) tényezők szerepének előtérbe kerülése

36. A globális-lokális paradoxon főbb jellemzői forrás: Lengyel-Rechnitzer, p.65.

37. Újjászerveződő regionális specializáció • a régiók gazdasága erőteljesen specializálódik • a vállalatok is specializálódnak, tartós kooperációkat hoznak létre (pl.: regionális klaszterek): - ezek lokális kooperációk - „versengve együttműködés” • a területi specializáció másképpen alakul a centrumtér-ségekben és másképp a fejletlen régiókban

38. Szilícium-völgy olasz iparági körzetek

39. Újjászerveződő regionális specializáció

40. Új gazdaságföldrajz • P. Krugman: Földrajz és kereskedelem (1991) c. könyve • célja: a gazdasági tevékenységek térbeli eloszlásának kialakulását magyarázni és a változásokat modellezni • napjainkban a gazdasági tevékenységek térbeli koncent-rációja figyelhető meg - növekvő mérethozadék - lokális extern hatások - a szállítási költségek csökkenése • egy általános térbeli egyensúlyelmélet kidolgozása