Energy Information Service Package for Businesses (ESP)

1. Energy Information Service Package for Businesses (ESP) Városenergetikai tervezés előadó: Szilágyi Sándor 2012. november 27. Győr

2. Nemzeti vidékstratégia

3. Nemzeti vidékstratégia készítésének javasolt felépítése Nemzeti Energia Stratégiában megfogalmazott: • Nemzeti Ipari Energetika • Nemzeti Mezőgazdasági Energetika • Nemzeti Városenergetika • NemzetiÉpületenergetika amely szükségessé teszi: - tradicionális szemlélet - városenergetikai szemlélet bemutatását

4. Tradicionális energetikai szemlélet • Az energiatermelés és a felhasználás szerkezetének koncepcionális illesztése statikusan elkülönül • Az energiatermelés szerkezete érzéketlen a városenergetikai igényekre (az üzleti érdekek menténtörténik az átrendeződés) • Az épületenergetikának nincs szerves kapcsolata a városenergetikával • A közlekedési energiaszükségletek kielégítése spontán folyamat eredményeként alakul ki • Települési hulladékok energetikai felhasználásának nincs szervezettrendszere • A környezetvédelmi és az energetikai igényeket nem illeszti egy egységbe • A városklíma és a városenergetika kapcsolatrendszer ismeretlen • Nem veszi figyelembe a társadalmi fejlődés által elvárható tendenciákat

5. Városenergetikai szemlélet • Rövid és hosszútávú, politológiailag és szociológiailag megalapozott önismereten alapuló koncepcióra épít, kizárva társadalmi csoportok leépülését,szegregációt,gettósodási folyamatokat • Közép és hosszútávon várható technikai és technológiai színvonalhoz határozza meg a fejlesztési irányokat • Az energetikai kérdéseket egy szerves egységként kezeli,amelyben az átalakítás minden termékét (a korábbi szemlélet szerinti veszteségeket is) hasznosítani kívánja • Szükség szerint megváltoztatja az energia termelés,az energia átalakítás,az energia felhasználás szerkezetét • Az energetikai szükségletek minimalizálása egyidejüleg a környezetvédelem,a városklíma, a hulladék gazdálkodás optimális javítását eredményezi

6. Vizsgált városenergetikai programok • Eger • Kaposvár • Érd • Hódmezővásárhely • Veszprém • Marosvásárhely • Hamburg • Bécs • Brandenburg

7. Városklíma és városi energetikatervezés! Győzzük le a káoszt! Tisztítsuk le gondolatainkat! Mert a szlogenek még nem építenek! Épületenergetikai és városenergetikai szemlélet példái

8. Épületenergetikai korszerűsítés

9. Energetikai problémák napjainkban elöregedett nyílászárók elégtelen szigetelés elavult fűtési rendszer korszerűtlen épületek növekvő energia árak magas fűtési költségek

10. Az épületfelújítások bevett gyakorlata Homlokzati hőszigetelés: Eredménye a falszerkezet hőátbocsátási tényezőjének jelentős javulása, azonban a belső rendszer így túlméretezetté válik. Fokozott légzárású nyílászárók beépítése: Eredménye a határoló szerkezetek hőátbocsátási tényezőjének további jelentős javulása, a belső rendszer még inkább túlméretezetté válik, emellett megszűnik a természetes légforgalom. Termosztatikus radiátorszelepek beépítése: Eredményeként a fűtési rendszer helyi szabályozhatósága megoldottá válik, azonban ha nem rendszerben gondolkodunk, a teljes hálózat elszabályozódhat, emiatt több helyen is alulfűtöttség lehet.

11. a felújítások eredményeként létrejövő „termék” Korszerű(nek mondott) megoldásokkal felújított épületek, amelyek azonban sokszor a régi problémák megoldása mellett számos új problémát generálnak: QVESZT, 1 QVESZT, 2 tRAD, 1 tBELSŐ, 1 tRAD, 2 tBELSŐ, 2 VFILTR, 1 VFILTR, 2 QVESZT, 1 > QVESZT, 2, azaz a transzmissziós veszteségek csökkennek, ezzel együtt azonban tRAD, 1 = tRAD, 2, mivel az épületszerkezeti felújítások sokszor nem járnak együtt a hőellátó rendszer teljes körű átalakításával VFILTR, 1 > VFILTR, 2, azaz a filtrációs veszteségek csökkennek (gyakorlatilag a nullára), viszont ezzel együtt elvész a lakás természetes szellőzése

12. a felújítások eredményeként létrejövő „termék” • A legnagyobb problémát a filtráció megszűnése jelenti, hiszen ezzel: • megszűnik a lakás frisslevegő-ellátása • a belső páratartalom feldúsul, ez először a hőhidas helyeken, később máshol is a felületi hőmérséklet kondenzációt, hosszabb távon pedig penészedést eredményezhet ! !

13. az épületekre jellemző hőellátó rendszer ivóvíz-ellátó rendszerek; HHV és HMV radiátoros fűtési rendszerek; előremenő és visszatérő A rendszerelvűség mindaddig nem érvényesülhet, amíg a gépészeti ellátó rendszereket, illetve azok felújítását nem kezelik együtt az épületszerkezeti változtatásokkal. magas hőmérséklet, rosszul beszabályozott, szigeteletlen rendszerek szekunder előremenő primer előremenő fűtési osztó fűtési hőcserélő HMV hőcserélő fűtési gyűjtő primer visszatérő szekunder visszatérő

14. elméleti betekintő

15. elméleti betekintő

16. elméleti betekintő Mai felújítások

17. a felújítással elérni kívánt célok Az alábbi kördiagramban a felújítások során elérendő célok általunk elképzelt rendszerét mutatjuk be, zölddel kiemelve azokat, amelyek a mai beruházásokban jellemzően – részben vagy egészében – megvalósulnak: Magas fokú téli hőkomfort Magas fokú nyári hőkomfort Magasfokú levegőkomfort Többütemű megvalósíthatóság, moduláris elv Lakva megvalósítható beruházás Felügyeleti rendszerre köthető Egyedi mérés-elszámolást biztosít Iparosított technológiával kivitelezhető Differenciált szolgáltatásra alkalmas Flexibilitás utólagos igénymódosítás esetén A választott megoldáshoz illesztett differenciált támogatási rendszer Megújuló energiaforrások használata Hulladékhő hasznosítás Esővíz hasznosítás 14. 1. 13. 2. 3. 12. 11. 4. 10. 5. 9. 6. 8. 7.

18. megoldás Megoldás Gyakorlati megvalósítás követelményei Elméleti feltételek Komfort blokk

19. Komfort blokk 8. iparosított technológia 1. téli hőkomfort 9. differenciált szolgáltatás 2. nyári hőkomfort 10. flexibilis 3. levegő komfort 11. differenciált támogatás 4. lakva megvalósítható 12. megújuló energiaforrás 5. moduláris elv 13. hulladékhő hasznosítás 6. felügyeleti rendszer 7. egyedi mérés-elszámolás 14. esővíz hasznosítás

20. 1. magasfokú téli hőkomfort

21. 2. magasfokú nyári hőkomfort

22. 3. magasfokú levegőkomfort Helyiségenkénti és igény szerinti frisslevegő bevezetés

23. Komfort blokk 4. lakva megvalósítható

24. 5. moduláris elv 1. lépcsőház 1. lépcsőház m. lépcsőház n. lakás n. lakás n. lakás 3. lakás 3. lakás 3. lakás 2. lakás 2. lakás 2. lakás 1. lakás 1. lakás 1. lakás

25. 6. felügyeleti rendszer Komfort blokk Komfort blokk Komfort blokk Komfort blokk Komfort blokk

26. 7. egyedi mérés-elszámolás A B fogyasztás = fizetés C D szolgáltató E épületfelügyeleti rendszer B C D E A

27. 8. iparosított technológia Új munkaerő alapanyag beszállítás Kész termék Komfort blokk Új munkahely

28. 9. differenciált szolgáltatás • - huzatmentes fűtés-hűtés • normál páratartalmú levegő • egyenletes hőeloszlás • magas komfortérzet Komfort blokk felület fűtés-hűtés • - magas hőmérsékletű fűtővíz • intenzívebb légáramlás • folyamatos tisztítás • korlátozott berendezhetőség radiátoros fűtés - kellemetlen huzathatás - kiszárított levegő klímakonvektoros fűtés-hűtés

29. 10. flexibilis 1. lépcsőház 1. lépcsőház m. lépcsőház n. lakás n. lakás n. lakás 3. lakás 3. lakás 3. lakás 2. lakás 2. lakás 2. lakás 1. lakás 1. lakás 1. lakás

30. 11. differenciált támogatás teljes felújításra támogatás kedvezően nagy megtakarítás, ideális komfort körülmények kisebb megtakarítás, komfort körülmények?

31. 12. megújuló energiaforrás napkollektor Komfort blokk napenergia hasznosítás geotermikus energia hasznosítás hőszivattyú talajszonda

32. 13. hulladékhő hasznosítás Komfort blokk A hulladékhő hasznosítással rendelkező, felújított épületek száma még a napenergia-hasznosítással átalakított épületek számánál is kevesebb. A hulladékhő hasznosítás gyakorlati megvalósítása azokban az épületekben jelentkezik, ahol megoldották a fokozott légzárású nyílászárók beépítéséből adódó szellőzetlenségi problémát, lemezes hővisszanyerővel szerelt légkezelő berendezésekkel.

33. 14. esővíz hasznosítás Úgy gondoljuk, hogy a felfogott esővízből részben biztosítani lehet a WC-k öblítéséhez és a közös helyiségek mosásához szükséges vízmennyiséget, ezzel csökkentve az ilyen célú, jó minőségű ivóvíz felhasználást. Komfort blokk

34. megállapítások Úgy gondoljuk, hogy az épületek felújításánál szem előtt kell tartanunk azt, hogy a ma elvégzett felújítás eredményét fogják az ott lakók élvezni még 25-30 év múlva is. Így nem lehet más célunk, mint hogy egy, a mai kor technikai kívánalmainak mindenben megfelelő felújítási koncepciót dolgozzunk ki.

35. megállapítások A dicséretes törekvések ellenére a napjainkban futó rekonstrukciós munkák gépészetileg nagyjából a ‘90-es évek színvonalát konzerválják. Ha azonban átgondoljuk, hogy mi is az igazi célja a lakóépületek felújításának, akkor az alábbi kívánalmak egyikének teljesítésétől sem tekinthetünk el: Magas fokú téli hőkomfort Magas fokú nyári hőkomfort Magas fokú levegőkomfort Többütemű megvalósíthatóság, moduláris elv Lakva megvalósítható beruházás Felügyeleti rendszerre köthető Egyedi mérés-elszámolást biztosít Iparosított technológiával kivitelezhető Differenciált szolgáltatásra alkalmas Flexibilitás utólagos igénymódosítás esetén A választott megoldáshoz illesztett differenciált támogatási rendszer Megújuló energiaforrások használata Hulladékhő hasznosítás Esővíz hasznosítás

36. Városenergetikai kérdések Hogyan javítsuk a városklímát? (energetikai eszközökkel)

37. Komforttér

38. Mikrokörnyezet

39. Makrokörnyezet

40. Városklíma

41. Fűtés - hűtés , szellőzés + - Energiatudatosság?! Kereskedelmi hűtés + 250-500 kW (365 nap/év) + - áruház

42. Fűtés - hűtés , szellőzés + - Energiatudatosság Fűtési idény Levegőszennyezés (CO2) csökkenés! Kereskedelmi hűtés + 250-500 kW - áruház

43. Fűtés - hűtés , szellőzés + - Energiatudatosság Fűtési idényen kívül Levegőszennyezés (CO2), és hőszennyezés csökkenés! Kereskedelmi hűtés + HMV szolgáltatás távhőre 250-500 kW + - áruház

44. Energiatudatosság Kihasználtság nyáron: 10-20% Kihasználtság télen: 80-90% erőmű

45. Energiatudatosság Kihasználtság nyáron: 10-20% Kihasználtság télen: 80-90% erőmű

46. Energiatudatosság?! Kihasználtság nyáron: 10-20% Kihasználtság télen: 80-90% 50-70%! erőmű

47. Energiatudatosság Kihasználtság nyáron: 10-20% Kihasználtság télen: 80-90% 50-70%! erőmű

48. Energiatudatosság Kihasználtság nyáron: 10-20% 20-30%! Kihasználtság télen: 80-90% 50-70%! erőmű

49. Energiatudatosság Kihasználtság nyáron: 10-20% 20-30%! Kihasználtság télen: 80-90% 50-70%! erőmű

50. Energiatudatosság Kihasználtság nyáron: 10-20% 20-30%! Kihasználtság télen: 80-90% 50-70%! erőmű