Csoport

1. Csoport Rokszin Mónika Pszichológus

2. Csoportfajták • Személyes csoport: 2 v. több személy, akik egymással interakcióba lépnek, és egymást befolyásolják. • Társas csoport: olyan személyekből állnak, akik osztoznak egymás, társas szempontból jelentésteli tulajdonságokban, vagy jellemzőkben.

4. Kísérletek • Sherif egy fényt villantottak fel, ami úgy tűnt, hogy mozog becsléseket tettek külön-külön. csoportosan csoporttagok becslése azonos volt. • Asch vonalas kísérlete. Utólagos kikérdezés után a megszégyenítéstől tartottak. Akik megőrizték önazonosságukat azok rosszul érezték magukat. Befolyásoló a csoporttagok véleménye, és gyakran elfogadjuk azt.

5. Konformitás: egyének gondolatainak, érzéseinek igazodása a csoportéhoz. • Nyilvános konformitás v. behódolás valós vagy vélt nyomásnak engedelmeskedve olyan csoportnormák szerint viselkednek, amit a személy szerint nem helyeselnek.

6. Csoportnorma kialakulása • A csoporttagok többsége kezdetben egy bizonyos állásponton van. • Csoportvita a jóból még jobbat; rosszból még rosszabbat csinál kockázatvállalás pl. • A csoport gyakran heurisztikákat, alkalmaz.

7. A többség hatása • Érveit sokkal erősebbnek érzékeljük. • Többség véleményét nehezebb elutasítani. 3 ember ugyanazt mondja meggyőzőbb, mintha 1 ember 3x. • Asch kísérlet módosítása 1 v 3 beépített embernél.

8. Hogyan működik a csoportgondolkodás? • Anélkül alakítjuk ki a konszenzust, hogy az összes hozzáférhető infót figyelembe vennénk. • Elszigeteljük magunkat a külső hatásoktól, és új nézőpontoktól. • A konformitás hatása igen nagy.

9. Csoportgondolkodás ellenszere • Aktívan támogatni kell a nyílt kérdések és ellenvetések kifejezését. Az ördög ügyvédje szerep kiosztása. • Kívülállók bevonása. • Titkos szavazás.

10. Kisebbség a többséggel szemben sikeresen. • A kisebbség akkor tud sikeres lenni, ha: • Ha a konszenzust 1 személynél több képviseli. • Ha egymás közt megegyeznek • Ha a konszenzus nem csak alkalmi jellegű • Hosszabb ideig ragaszkodik saját kialakított elképzeléséhez • Következetes Következménye az lesz, hogy a többség megkérdőjelezi önmagát.

11. Sztereotípiák és csoport percepció • Diszkrimináció minden poz v neg viselkedés, amely egy társadalmi csoport és annak tagjai felé irányul. Általában magában fogalja az előítéletet. Előítélet 1 társadalmi csoportnak és tagjainak a poz v neg értékelése.

12. Sztereotípia 1 társadalmi csoportról való kognitív reprezentáció v benyomás, amit az emberek alakítanak ki, h összekötik a jellemző tulajdonságokat és érzelmeket a csoporttal. (fejünkben lévő kép) Magukba foglalnak: - fizikai megjelenést - érdeklődési kört - kedvelt tevékenységet sztereotípiák befolyásolják: - gondolatot - gondolkodást - a viselkedést

13. Nemi sztereotípianő és férfi • Meghatározzák a kultúrák, társadalmi elképzelések.

14. Csoportsztereotípia kialakulása • Társadalmi szerepeket a társadalom, kultúra, gazdasági, politikai tényezők hozzák létre. • Csoportoknak társadalmi tényezőket tulajdonítanak. • Csoportok a szerepeknek megfelelően viselkednek. • Megfeleltetési torzítás: szerephez tartozó viselkedést a csoporttag személyiségének tulajdonítják. • Kialakul a csoportsztereotípia

15. Mi aktivizálja a sztereotípiát? A sztereotípia csak akkor befolyásolja véleményünket, ha a személy láttán elsőként az jut eszünkbe. Mindig megfigyeljük az alábbi kategóriákat: - nem - származás - kor Minél nyilvánvalóbb és feltűnőbb a csoporttagság, annál valószínűbb, h a kategória és az arra vonatkozó sztereotípia is eszünkbe fog jutni.

16. Sztereotípia leküzdése • Közvetlen és személyes kapcsolat hatással lehet • Ha egy viselkedés hosszú ideig és minden körülmény között stabil marad • A sztereotípiának ellentmondó viselkedés 1-2 alkalomnál többször kell előfordulnia. • Tudatosan keressük az ellentmondást • Motiváltaknak kell hogy legyünk a leküzdéshez

17. Társas identitás Az énfogalom azon aspektusai, melynek a csoporttagságról alkotott tudásunkból táplálkozik. Társas identitás az ˝én˝t, ˝mi˝re változtatja. Önértékelést befolyásolja, hogy mások és mi, hogyan gondolkodunk arról a csop.-ról melynek tagjai vagyunk. A csoporthoz tartozás az én fontos része (mentális, fizikai egészség). Hátránya: saját csoportot pozitívabbnak látjuk.

18. Önmagunk kategorizálása csoportként: Csoporttagok fontossága (nem, munka) Önkategorizáció: magunkat egy csop tagként határozzuk meg. Saját csop megismerése megfigyeléssel történik. Lehetnek emlékeztető jegyek. A csop-hoz tartozást meghatározza a kultúra. (individuális, közösségi)

19. Társadalmi kategorizációk hatásai Ha a csoporttagság aktiválódik befolyásolja, hogy hogyan látjuk magunkat és másokat. Az emberek hajlamosak tipikus csoporttagként látni magukat. A csoporttagság befolyásolja hangulatot és önértékelést.  rosszul érezzük magunkat, ha a csoportunkat kudarc éri és jól ha siker. Sütkérezni a csoport dicsőségében BIRG: a csoporttagok jó eredményeivel v. tulajdonságaival azonosulunk, önértékelésünk poz.lesz.

20. Csoporttársak kedvelése Saját csoporttal nagylelkübbek vagyunk, mint más csoport tagjaival.  akkor is ha a csop. véletlen alakult. Ha a csop. tagja a személy akkor is kedveljük, ha egyéni tulajdonságai miatt nem szeretnénk.

21. Külső csop.-ot homogénebbnek látjuk, mint a saját csoportot. Magyarázat: • Ismertség • Kommunikáció, megismerkedési mód • Jövőbeli interakció • Éndifferenciáció Etnikai homogenitás  arcfelismerés

22. Minimális csoportközi helyzet: Kísérleti helyzet csoport önkényes v jelentéktelen alapon kategorizálták. Minimális csoportközi helyzetben a személy saját csop. preferálta. • Ha a csop. túlzottan fenyegetett 2 válasz van: 1. felmagasztaljuk a saját csop. 2. lekicsinylik, támadják a fenyegető csop.-ot.

23. Morális közöny Külső csop tagjainak szenvedéseit nyugodtabban fogadjuk. Irántuk empátiát nem mutatunk. Morális kirekesztés Külső csoport tagjait úgy kezeljük, mintha rájuk nem lennének érvényesek a morális szabályok.

24. Amikor a csoport tagság negatív Kirekesztett csoport tagjának lenni csökkent önértékeléssel és csökkent emocionális jólléttel jár.

25. Szociális mobilitás: menekülés a negatív csoporttagság elöl • Szociális mobilitás lehetővé teszi a negatívan értékelt csoportosulásból való kiválást, dezidentifikáció és disszociáció által. • Dezidentifikáció pszichológiai távolság teremtése az én és csoport között • Disszociáció: csoportból való fizikai kilépés.

26. Mára köszönöm a figyelmet! Kellemes hétvégét!