Tájékoztató a Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságról

1. Tájékoztató a Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságról Marekné dr. Pintér Aranka regionális igazgató Oktatási Hivatal Közép-dunántúli Regionális Igazgatósága Ajka, 2010. március 29.

2. Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság delegálói szervezetei I. Kamarák, munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek (17): • Agrár Munkaadói Szövetség • Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége • Autonóm Szakszervezetek Szövetsége • Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés • Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája • Ipartestületek Országos Szövetsége • Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége • Magyar Agrárkamara • Magyar Iparszövetség • Magyar Kereskedelmi és Iparkamara • Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége • Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Érdekképviseleti Szövetsége • Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége • Munkástanácsok Országos Szövetsége • Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetsége • Szakszervezetek Együttműködési Fóruma • Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége

3. Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság delegálói szervezetei II. Minisztériumok, hivatalok, önkormányzatok, regionális tanácsok (9): • Szociális és Munkaügyi Minisztérium • Oktatási és Kulturális Minisztérium • Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ • Oktatási Hivatal • Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat • Veszprém Megyei Önkormányzat • Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata • Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Tanács • Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács Tanácskozási joggal (4): • Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium • Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium • Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium • Pénzügyminisztérium (26 tag és 4 fő tanácskozási jogú delegált)

4. RFKB a jogszabályokban • 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről (4. § hatáskör: a szakképzés koordinációja, fejlesztése, 48. § javaslat a hiány-szakképesítésekre) • 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról (89/B. § a szakképzés feladatainak regionális megszervezése) • 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról (9. §, 13. §, 14. §, 18. §, 33. §) • 307/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet az Oktatási Hivatalról (11. § - munkaszervezet) • 70/2009. (IV. 2.) Korm. rendelet a szakképzettséggel rendelkező, pályakezdő álláskeresők munkatapasztalat-szerzésének és a létszámleépítések megelőzése érdekében a részmunkaidős foglalkoztatás támogatásáról (3. §) • 328/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjról (1. §) • 1/2007. (II. 6.) SZMM rendelet a szakiskolák, a szakközépiskolák és a felsőfokú szakképzés tekintetében a felsőoktatási intézmények számára adományozható nívódíjról (1. §, 4. §) • 4/2008. (IV. 22.) SZMM rendelet a regionális fejlesztési és képzési bizottságok működéséről • 13/2008. (VII. 22.) SZMM rendelet a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény végrehajtásáról (28. §)

5. A Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság döntési jogkörei I. A közoktatásról szóló törvény 89/B § (1) bekezdése alapján a regionális fejlesztési és képzési bizottság: Kidolgozza – a régió hosszú- és középtávú területfejlesztési koncepciójának, illetve a régió fejlesztési programjának részeként – az iskolai rendszerű szakképzés fejlesztésének irányát, „A Közép-dunántúli Régió Szakképzés-fejlesztési Stratégiája 2009-2015” (elfogadva a2009. április 15-i ülésen) www.oh.gov.hu/szakkepzes meghatározza a szakképzés fejlesztési irányait és beiskolázási arányait a régióban.

6. A Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság döntési jogkörei II. A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény 13. § (2) bekezdése alapján a regionális fejlesztési és képzési bizottság: dönt a regionális szakképzésfejlesztés céljairól, ellátja az alaprész decentralizált keretével kapcsolatos pályázatok kiírásával és értékelésével kapcsolatos feladatokat, dönt a pénzügyi keretéből nyújtandó fejlesztési támogatásokról, a forrásfelhasználás hatékonyságának vizsgálatáról, dönt a gazdaság igényeit és a munkaerő-piaci kereslet adatait, valamint az országos beiskolázásra vonatkozó döntéseket figyelembe véve a szakképzés regionális szükségleteiről, meghatározza a térségi integrált szakképző központ és a szakképzés-szervezési társaság által folytatandó szakképzés irányait és beiskolázási arányait, dönt a szakképzés regionális szükségletei alapján a gazdaság által az adott régióban igényelt szakképesítésekről(szakiskolai tanulmányi ösztöndíj, illetve javaslat a hiány-szakképesítések meghatározására).

7. A Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság döntési jogkörei III. A Kormány szakiskolai tanulmányi ösztöndíjról szóló 328/2009. (XII. 29.) rendeletének 1. § alapján a regionális fejlesztési és képzési bizottság: dönt a gazdaság által igényelt (regionális ágazati bruttó hozzáadott értékre vonatkozó KSH adatok, az állami foglalkoztatási szolgálat által nyilvántartott regisztrált álláskereső pályakezdőkre vonatkozó adatok, a magyar munkaerő-piaci prognózisban szereplő adatok, a foglalkoztatottak FEOR és ágazat szerinti a döntést megelőző évre megállapított megoszlására vonatkozó KSH adatok és a döntést követő 3 éves szakiskolai kibocsátásra vonatkozó adatok figyelembevételével ), szakiskolai tanulmányi ösztöndíjban részesülő 10 szakképesítésről. A 2009/2010-es tanév második félévére és a 2010/2011-es tanévre vonatkozó szakképesítések: 31 521 11 Hegesztő, 33 582 01 1000 Ács, állványozó, 31 582 15 1000 Kőműves, 31 521 09 1000 Gépi forgácsoló, 31 582 09 Épületgépészeti csőhálózat- és berendezés-szerelő, 33 521 08 Szerszámkészítő, 33 522 04 1000 Villanyszerelő, 33 543 01 1000 Bútorasztalos, 31 621 04 Lótartó és -tenyésztő, 33 723 01 1000 Ápolási asszisztens

8. A szakképzés irányaira és a beiskolázás arányaira vonatkozó döntés mechanizmusa

9. A szakképzés fejlesztési irányainak és beiskolázási arányainak meghatározása A gazdaság igényei és a munkaerő-piaci kereslet adatai, valamint az országos beiskolázásra vonatkozó döntések figyelembe- vételével minden év szeptember 30-ig dönt a következő tanévre vonatkozóan a szakképzés regionális szükségleteiről, meghatározza a térségi integrált szakképző központ és a szakképzés-szervezési társaság által folytatandó szakképzés irányait és beiskolázási arányait. Az RFKB döntése a nyilvántartásba vett TISZK-re vonatkozik. Ha a TISZK nyilvántartásba vétele (első körös 2 TISZK átszervezése miatt) a döntést követően történik meg, akkor rá a szakképesítések általános besorolását kell figyelembe venni. Hasonlóan kell eljárni a más régióban székelő TISZK Közép-dunántúli régióban található képzési helyszínei esetén is. Az RFKB döntése, határozata nem tartozik a közigazgatási hatósági eljárások körébe. Azt a fejlesztési támogatások ellenőrizhetősége céljából megküldi a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézetnek.

10. Mit jelent a szakképzés iránya és beiskolázási aránya? A szakképzés iránya a TISZK-hez tartozó intézményekben oktatott szakképesítéseket, a beiskolázás aránya az ezek esetén induló új osztályok számának (tanulók létszámának) arányát jelenti. Az RFKB-k régiónként eltérő szerkezetű döntést, határozatot hozhatnak. Az RFKB döntése egy adott tanévre szól! A Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság a felmenő rendszer, a szakközépiskola 11-12. évfolyamán végrehajtott szakmacsoportos alapozás, szakmai orientáció és szakmacsoportos gyakorlati oktatásnak a szakmai képzés idejébe történő beszámítását ösztönző szakpolitikai célok figyelembevételével 2009-ben meghatározta a szakmai előkészítő, szakmai alapozó, pályaorientáció, szakmai orientáció, szakmacsoportos alapozó oktatást folytató új osztályok számát is.

11. A TISZK teendője az RFKB döntését követően A közoktatásról szóló törvény 89/B. § (5), (13), illetve a szakképzésről szóló törvény 2. § (6) bekezdései alapján : meghatározza a szakképzés fejlesztési irányára és beiskolázási arányára tekintettel – az NSZFI nyilvántartásában szereplő intézményekben – a szakképzési évfolyamokon indítható osztályok számát, egyetértési jogot gyakorol a szakmai program tekintetében az iskola pedagógiai programjának jóváhagyásakor. A TISZK a nyilvántartásba vételkor vállalja azt, hogy elfogadja a regionális fejlesztési és képzési bizottság által a szakképzés fejlesztésének összehangolásával összefüggésben hozott döntéseket. A jogalkotó a TISZK részéről jogkövető magatartást feltételez, ezért a döntés figyelmen kívül hagyását a jogszabály jelenleg csak a NSZFI ellenőrzése során feltárt jogszabálysértés alapján a fejlesztési támogatás befizetési, illetve visszafizetési és kamatfizetési kötelezettségével szankcionálja!

12. A TISZK a jogszabályokban 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről (2. § formái) 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról (4. §, 4/A. §, 7. §,13. §, 14. §, 18. §, 30. §, 32. §, 33. §) 2007. évi CII. törvény a szak- és felnőttképzést érintő reformprogram végrehajtásához szükséges törvények módosításáról (42. § átszervezési határidő – 2 újabb TISZK) 8/2006. (III. 23.) OM rendelet a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről 13/2008. (VII. 22.) SZMM rendelet a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény végrehajtásáról (13. §, 13/A. §, 14. §, 17. §, 25. §, 27. §, 29. §, 36.§)

13. A TISZK nyilvántartása A 13/2008. (VII. 22.) SZMM rendelet (13. § és 13/A. §) alapján: A TISZK megalakulásának\létrehozásának utolsó lépése a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet által történő nyilvántartásba vétel (regisztráció). http://www.nive.hu TISZK-regisztáció Az RFKB döntései csak a nyilvántartásba vett TISZK-re vonatkoznak. A TISZK nyilvántartásba vételének feltétele a közoktatásról szóló törvény 89/B. § (2) bekezdésben foglaltak vállalása: elfogadja a regionális fejlesztési és képzési bizottság által a szakképzés fejlesztésének összehangolásával összefüggésben hozott döntéseket. A TISZK nyilvántartásba vétele határidőhöz nem kötött, folyamatosan kérhető. A nyilvántartásba vett TISZK a nyilvántartásba vételi kérelemében szereplő adataiban történt változást 15 napon belül köteles bejelenteni az NSZFI-hez! (13. § (11) bekezdés) A nyilvántartásba vett TISZK adatszolgáltatási kötelezettsége aktuális tanulólétszámairól minden év október 15-ig (először 2010. március 22-ig)

15. A legfőbb probléma a szakképzési kapacitástöbblet (tört osztályok indítása) és a TISZK-en belül, illetve a TISZK-ek között az oktatott szakképesítések tekintetében jelentkező azonosság, apárhuzamosság!

16. Decentralizált pályázat • Az RFKB az általa kiírt pályázatok alapján dönt a MPA képzési alaprész decentralizált pénzügyi keretösszegből nyújtandó, vissza nem térítendő eszközfejlesztési támogatásokról. Pályázatot nyújthat be: • TISZK (szakképzés-szervezési társulás, nonprofit gazdasági társaság, szakképzés-szervezési társaság, intézmény esetén a fenntartó), • speciális szakiskola, • készségfejlesztő speciális szakiskola, • felsőoktatási intézmény, • állami felnőttképzési intézmény • szakképzési hozzájárulásra kötelezett (azon tanulók esetében, akiknek a az elméleti képzése térségi integrált szakképző központhoz tartozó intézményben folyik). • A 2010. évi pályázat benyújtási határideje: 2010. április 6. • Az RFKB döntése alapján vizsgálja a forrásfelhasználás hatékonyságát! • 2009-ben a Közép-dunántúli régióban 13 hozzájárulásra kötelezett 36 pályázatának, illetve 17 intézmény 73 pályázatánakforrásfelhasználás-vizsgálatára került sor.

17. Az RFKB további feladatai I. A közoktatásról szóló törvény 89/B § (1) bekezdése alapján: közreműködik az iskolai rendszerű szakképzés és az iskolarendszeren kívüli szakképzés, a közoktatásban és a felsőoktatásban folyó szakképzés összhangjának megteremtésében, részt vesz a pályakövetési rendszer működtetésében, (a kormányrendelet tervezete olvasható az SZMM honlapján) a régióban működő helyi önkormányzatoknál kezdeményezi a szakképzés-szervezési társulás megalakulását

18. Az RFKB további feladatai II. A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény 13. § (2) bekezdése alapján: javaslatot tesz a fenntartók számára a fejlesztési támogatás iskolák/intézmények/szakképesítések fejlesztése közötti elosztására, a régió szakképzés-fejlesztési céljaira biztosításra kerülő forrás nagyságára, az MPA képzési alaprész központi kerete regionális felhasználásának céljaira, a fejlesztésekben részesülő intézményekre, az adott régióban egyes szakképesítéseknek a hiány-szakképesítések körébe sorolására (A 16/2009. (VIII. 14.) SZMM rendelet alapján módosult az OKJ 3. számú melléklete!), együttműködik a regionális fejlesztési tanáccsal a szakképzési feladatok és a szakképzésfejlesztés tervezésében, fenntartói megkeresés esetén állást foglal a szakképzést érintő fenntartói döntések regionális munkaerő-piaci kereslettel összefüggő megalapozottságáról, figyelemmel kíséri a szakképzési hozzájárulás régióban történt felhasználását, és értékeli a felhasználás hatékonyságát, ellátja a külön jogszabályban meghatározott feladatokat (pl. véleményezi azon szakképesítések körét, amellyel rendelkező pályakezdő álláskeresők foglalkoztatása támogatásban részesíthető).

19. „…az ember csak közösségekben életképes, és a központosítás előnyeinek megőrzése mellett a helyi kultúra a legfőbb jó és a legfontosabb emberi érték.”(Csányi Vilmos ) „Gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan!”

20. Köszönöm a figyelmet! www.oh.gov.hu/szakkepzes kd-rfkb@oh.gov.hu