Államigazgatás

1. Közigazgatási szakvizsga választható vizsgatantárgy Államigazgatás A diasor hatályosítását elvégezte: Dr. Temesi István

2. Tartalom • Az államigazgatás helye az állami szervek rendszerében és a közigazgatás rendszerében; • Az államigazgatás fogalmi elemei és az államigazgatás felépítése; • Az államigazgatási szervek felépítése; • 4. Az államigazgatás működése; • 5. Az államigazgatás helye az Európai Közigazgatási Térben.

3. 1. fejezet: Az államigazgatás helye az állami szervek és a közigazgatás rendszerében • A fejezettel elérni kívánt célok A vizsgázó ismerje meg: • A modern polgári államnak megfelelő államigazgatás fejlődéstörténetét, különös tekintettel a magyar sajátosságokra; • A közigazgatás viszonyát az alapvető államhatalmi ágakhoz a hatályos jogi szabályozás alapján; • Az államigazgatást, mint a közigazgatás egyik alrendszerét.

4. 1.1. Hatalommegosztási modellek Klasszikus Modern • Hatalmi ágak elkülönítése: • Törvényhozó • Végrehajtó • Igazságszolgáltató hatalom • Hatalmi ágak elkülönítése • és a hatalmi ágak • együttműködése, • Egyensúlya: • Törvényhozó • Végrehajtó hatalom • Igazságszolgáltató • Köztársasági elnök • Önkormányzatok • Alkotmánybíróság

5. 1.2. Hatalommegosztás a magyar államszervezetben közigazgatási nézőpontból ORSZÁGGYŰLÉS KÖZIGAZGATÁS KÖZTÁRSASÁGIELNÖK ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG BÍRÓSÁGOK ÜGYÉSZSÉG

6. MAGYAR TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS NEMZETKÖZIÁTTEKINTÉS ABSZOLUTISTA ÁLLAMOK PARLAMENTÁRIS MONARCHIA ALKOTMÁNYOS MONARCHIA ALKOTMÁNYOS MONARCHIA PARLAMENTÁRISKÖZTÁRSASÁG PARLAMENTÁRIS MONARCHIA 1.3. Történeti áttekintés az államigazgatás államszervezetben elfoglalt helyéről PARLAMENTÁRIS, ILLETVE PREZIDENCIÁLIS, ILLETVE FÉLPREZIDENCIÁLIS KÖZTÁRSASÁG NÉPKÖZTÁRSASÁG PARLAMENTÁRIS KÖZTÁRSASÁG (1989-TŐL)

7. Az államigazgatás helye az állami szervek és a közigazgatás rendszerében 1. fejezeti összefoglaló • A hatalom megosztásának célja, modelljei • Hatalmi ágak elválasztása, hatalom megosztása a hatalmi ágak között • A hatalommegosztás elméletének érvényesülése a magyar államszervezetben elsősorban közigazgatási nézőpontból 1. Kormány és államigazgatás viszonya 2. A közigazgatás kapcsolata az állam egyéb szerveivel • Történeti áttekintés az államigazgatás államszervezetben elfoglalt helyéről • Nemzetközi kitekintés (az államigazgatás szerepe a különböző államformákban) • A magyar államfejlődés története (a közigazgatás helyzete a különböző kormányformákban)

8. 2. fejezet: Az államigazgatás fogalmi elemei A fejezettel elérni kívánt célok • A vizsgázó: • Sajátítsa el az államigazgatási szervek rendszerére és fogalmára vonatkozó részletes ismereteket; • Ismerje meg az államigazgatás működésének alapkérdéseit, fő feladatait és hatásköreit; • Legyen képes megkülönböztetni az irányítás, felügyelet, ellenőrzés fogalmát; • Ismerje meg az államigazgatási döntések típusait és azok jellemzőit; • Tudja értelmezni az államigazgatás felelősségi rendszerére vonatkozó speciális szabályokat.

9. 2.1. Hatáskör, illetékesség, joghatóság a közigazgatásban • Hatáskör:különböző típusúak közül melyik. • Illetékesség:azonos szervek közül területileg melyik. • Joghatóság:mely állam szerve. • Téves terminológia:hatáskör helyett gyakran illetékesség használata.

10. 2.2. Az államigazgatási szerv és a szervezetrendszer fogalma • A közigazgatás fogalma • Államigazgatási szerv sajátosságai: a közigazgatási intézményrendszer alrendszere – sajátos jellemzőkkel.

11. 2.3.Az államigazgatási szervek Csoportosítása DÖNTÉSIJOGKÖRÜKALAPJÁN TERÜLETITAGOZÓDÁS FELADAT ÁLTALÁNOS HATÁSKÖRŰSZERVEK KONZULTATÍV SZERVEK, TESTÜLETEK KÖZPONTI DÖNTÉSIJOGÚSZERVEK TERÜLETI KÜLÖNÖSHATÁSKÖRŰSZERVEK HELYI KÖZVETLEN GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGET ELLÁTÓ SZERVEK

12. 2.4.1. Az államigazgatás működését meghatározó elvek: kiadmányozás és hatáskör-átruházás Kiadmányozás fogalma Hatáskör-átruházás fogalma A kiadmányozás és a hatáskör-átruházás összehasonlítása

13. 2.4.2. Az államigazgatás működését meghatározó elvek: a szolgálati út és a szignálás Szolgálati út Szignálás A szolgálati út és a szignálás rendjének forrásai A szolgálati út alapján határozható meg a szignálás rendje

14. 2.4.3. Az államigazgatás működését meghatározó elvek: irányítás, felügyelet, ellenőrzés A vezetés, az irányítás és a felügyelet fogalmi elhatárolása; 2006. július 1-je óta: törvényi definíció a hatályos Ksztv.-ben (ma: 2010. évi XLIII. törvény); A törvényi fogalom áttekintése.

15. 2.5.1. Az államigazgatás felépítése: az államigazgatás személyzete Köztisztviselői rendszerek a kiválasztás szempontjából Zsákmányrendszer Karrier típusú rendszerek Állás-típusú (decentralizált) Következetes karrier- rendszerű (centralizált)

16. 2.5.2. Az államigazgatás felépítése: az államigazgatási szervek felépítése • Egyszemélyi vezetésű – testületi vezetésű szervek • A hivatali forma • Szervezeti egységek: • főosztályok, azokon belül osztályok • tevékenység jellege szerint: • szakmai • funkcionális

17. 2.5.3. Az államigazgatás felépítése: a működési rendet kialakító szabályzatok Többszintű rendszer • 1. szint:statuáló jogszabályok, feladat- és hatásköri jogszabályok („statútumok”); • 2. szint: egész szervre kiterjedő szabályzatok; • 3. szint:szervezeti egységek működésére vonatkozó szabályok (ügyrendek).

18. 2.6.1. Döntés az államigazgatásban Igazgatástudományi megközelítésben Tartalmi megközelítésben Jogtudományi megközelítésben

19. 2.6.2. Döntés az államigazgatásban: az államigazgatási döntés csoportosítása a döntés kötöttsége alapján KATEGORIKUS DÖNTÉS CSAK EGYFÉLE DÖNTÉS HOZHATÓ Mérlegelési jogkörben hozott döntés TÖBBFÉLE LEHETŐSÉG KÖZÜL LEHET VÁLASZTANI, ILLETVE BIZONYTALAN JOG- FOGALMAKAT HASZNÁL A JOGALKOTÓ Méltányossági jogkörben hozott döntés A JOGSZABÁLYTÓL ELTÉRŐ DÖNTÉS Diszkrecionális döntés A JOGALKALMAZÓ „SZABAD BELÁTÁSA” ALAPJÁN DÖNTHET

20. Az államigazgatás fogalmi elemei 2. fejezeti összefoglaló • Az államigazgatási szerv fogalma; • Az államigazgatási szervek feladat- és területi szintek szerinti osztályozása; • Az államigazgatás funkciói; • A mérlegelés, a méltányosság és a diszkrecionális döntések fogalmának megkülönböztetése.

21. 3. fejezet: Az államigazgatás felépítése • A fejezettel elérni kívánt célok • A vizsgázó ismerje meg: • Az államigazgatási szervek körét; • Az államigazgatás jogi definícióját a hatályos jogszabályok alapján; • A közfeladatokat ellátó szervek típusait a polgári törvénykönyv rendelkezései alapján • A közigazgatási szerv fogalmát és a Ktv. és a Ktjv. hatálya alá tartozó államigazgatási szerveket, valamint a rendészeti szervek problematikáját; • A szűk értelemben vett államigazgatási szervek típusait (általános és különös hatáskörű szervek, központi és helyi szervek, testületi és hivatali típusú szervek); • Az államigazgatási feladatok ellátásában résztvevő egyéb szervek körét, valamint a természetes személyt, mint államigazgatási feladat- és hatáskör címzettjét; • Ismerje a közigazgatás központi szerveit és azok főbb jellemzőit, valamint tudjon áttekintést adni a helyi szinten működő államigazgatási szervek köréről, tudja azokat tipizálni és ismerje felépítésük fő elemeit, valamint irányítási viszonyaik jellegzetességeit.

22. 3.1. Az államigazgatás felépítése Közigazgatási feladatok ellátásának rendszere Államigazgatási szervek rendszere Egyéb közigazgatási feladatot ellátó szervek Közigazgatási feladatot ellátó nem közigazgatási szervek Önkormányzati szervek rendszere Centralizált Modell Decentralizált Modell Rendvédelmi szervek Autonóm államigazgatási szervek Önálló szabályozó szervek

23. 3.1. Az államigazgatás felépítése A közigazgatási szerv jogi fogalma és jogállása • Közigazgatási szervnek nincs egységes jogi fogalma és külön közjogi személyisége. • A közigazgatási feladatokat ellátó szervek, melyek állami vagy önkormányzati költségvetésből működnek, a polgári jogi személyiségen belül a költségvetési szervek csoportjába tartoznak. • Az államigazgatási szervek a költségvetési szervek közül azok a szervek, amelyek a kormány irányítása alatt állnak, államigazgatási feladat- vagy hatáskört látnak el és a közszolgálati tisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartoznak.

24. 3.2. A magyar közigazgatási szervek rendszere ÁLLAMIGAZGATÁS ÖNKORMÁNYZATI IGAZGATÁS KORMÁNY MINISZTERELNÖK + MINISZTEREK KABINETEK KORMÁNYBIZOTTSÁGOK, EGYÉB TANÁCSADÓ TEST. TÁRCANÉLKÜLI MINISZTEREK, KORMÁNYBIZTOSOK Min. elnökség, KIM KORMÁNYHIVATALOK, KÖZPONTI HIVATALOK. ELNÖK MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZ- GYŰLÉS MINISZTÉRIUMOK FŐVÁROSI, MEGYEI KORMÁNY- HIVATAL NAV FŐJEGYZŐ HIVATAL DEKONCENTRÁLT TERÜLETI (REGIONÁLIS, MEGYEI) SZERVEK POLGÁRMESTER KÉPVISELŐ- TESTÜLET. KÖZGYŰLÉS TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZAT (KÖZSÉG., VÁROS, MEGYEI JOGÚ VÁROS) HELYI (VÁROSI, KISTÉRSÉGI) ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK IRÁNYÍTÁS, VAGY HATÓSÁGI KAPCSOLAT FEÜGYELET, KOORDINÁCIÓ, ELLENŐRZÉS TÁJÉKOZTATÁS, SZAKMAI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS JEGYZŐ, KÖRJEGYZŐ POLGÁRMESTERI HIVATAL VAGY KÖRJEGYZŐSÉG

25. 3.3. A Kormány • Általános hatáskörű központi irányító szerv; • Testületi jellegű (kancellármodell) • Élén a miniszterelnök áll, tagjai a miniszterek; • Megbízatása 4 évre szól (4 év előtti megszűnés esetei); • Normaalkotó hatáskörében: kormányrendelet, kormányhatározat; • Működését egyéb testületi szervek segítik.

26. 3.4. A miniszterelnöki hivatal típusai koordinációstípusú Titkárságitípusú Feladata a kormány ülései- nek előkészítésére, a dönté- sek végrehajtásának ellen- őrzésére korlátozódik. - tisztán szakmai szerepkör A tárcák tevékenységének politikai koordinációja és ellenőrzése. A hivatal látja el a kiemelt ágazat- közi feladatok irányítását is a ha- gyományos feladatokon túl. Vezetője köztisztviselő: főtitkár, közigazgatási államtitkár, igazgatási miniszterhelyettes, stb. A hivatal vezetése politikailag motivált, vezetője ezért minisz- ter, delegált miniszter, politikai államtitkár, stb. A konkrét megoldás függ a kormányformától, tradícióktól.

27. 3.4.1. Miniszterelnökség Minisztérium Miniszterelnökség • Szervezet • A miniszterelnök munkaszervezete, ezért a miniszterelnök irányítja. • Államtitkár vezeti. • Működés • A kormányzati stratégia irányítása, összehangolása, összkormányzati érdekek érvényesítése. • A kormányzati koordináció jogalkotási, közigazgatási kérdéseit, a Kormány titkársági feladatait nem a Miniszterelnökség, hanem a közigazgatási és igazságügyi miniszter látja el! • Szervezet • Az összes minisztériumi jogkör személyes gyakorlója a miniszter, a minisztérium neki alárendelt munkaszervezet. • Működés • A miniszter vezeti az államigazgatás feladatkörébe tartozó ágát, a minisztérium neki alárendelt munkaszervezet.

28. 3.4.2. A KIM Kormányiroda feladatai Egyéb önálló szakmai Feladatok. Kormány és parlament közti kapcsolat szervezése (Miniszterelnökséggel együttműködve). Kormányülés, a közigazgatási államtitkári értekezlet előkészítése

29. 3.4.3. A kormány-előterjesztések tartalmi elemei A javasolt intézkedés • kormányprogramhoz való illeszkedését, • indokait, • lényegét, • főbb tartalmi jellemzőit, költségkihatását, valamint • várható gazdasági, költségvetési, társadalmi, igazgatási, államháztartási, nemzetközi és egyéb hatásait – szükség szerint példákkal és számításokkal alátámasztva – , illetve következményeit (hatásvizsgálati lap), • jogszabály esetében ezen túlmenően az alkalmazhatóság feltételeit, valamint • a természetes személyek és a vállalkozások adminisztratív terhei csökkentését, illetve ezek növekedése esetén az azt elkerülhetetlenül szükségessé tevő szempontokat, • továbbá hatósági eljárás esetében az elektronizálás ütemezését; • a döntés kommunikációjára vonatkozó javaslatot.

30. 3.4.3. A kormány-előterjesztések formai követelményei • Kiemelt fontosságú törvényjavaslatok, kormányrendeletek, koncepciók esetén célszerű a kormányzati döntéshozatalt két szakaszos eljárásban végrehajtani. (Elvi, koncepcionális kérdések, illetve a részletes, konkrét javaslatokat tartalmazó előterjesztés) 2. A kormányhoz előterjesztést benyújtók köre; • Az előterjesztések megalapozottságát célozza az előterjesztések véleményezési eljárása. (KIM közigazgatási államtitkára, a közigazgatási egyeztetés, valamint a közigazgatási államtitkári értekezlet)

31. 3.4.3. Az előterjesztések tárcaegyeztetése EGYEZTETÉS VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁS ELŐTERJESZTÉS • EGYEZTETÉS,ÉSZREVÉTELEZÉS ÉSZREVÉTELEZÉS

32. 3.4.4. A közigazgatási államtitkári értekezlet • Fő feladata; • A KIM közigazgatási államtitkára hívja össze, szervezi és vezeti; • Napirendje; • Résztvevői és az állandó meghívottak; • Kezdeményezési jogköre; • Emlékeztető készítése.

33. 3.5. A minisztérium fogalma Minisztérium Kormány A Kormány általános politikájának keretei között önállóan irányítja az államigazgatásnak a feladatkörébe tartozó ágazatait és az alárendelt szerveket, valamint ellátja a Kormány vagy a miniszterelnök által meghatározott feladatokat [Alaptörvény 18. cikk (2) bek.] A Kormány a közigazgatás legfőbb szerve [Alaptörvény 15. cikk (2) bek.] Rendeletben határozza meg a miniszterek feladat- és hatáskörét. (Statútum) A minisztérium fogalma.

34. Kormány-előterjesztések előkészítése és a kormány döntéseinek végrehajtása; Jogszabály-előkészítési és jogalkotási feladatok; Ágazati stratégiaalkotás, tervezési feladatok; Irányítási, felügyeleti, ellenőrzési feladatok; Egyedi ügyekben, illetve hatósági ügyekben első vagy másodfokú döntési jogkörök; Információs szolgáltató feladatok; Nemzetközi kapcsolatok; Civil kapcsolatok. 3.5.1. A minisztérium fő feladatai

35. 3.5.2. A minisztérium szervezete Szakmai állandó elem Politikai változó elem • Kormánytisztviselők: • Közigazgatási államtitkár; • Helyettes államtitkárok; • Főosztályvezetők; • Főosztályvezető-helyettesek; • Titkárságvezetők; • Osztályvezetők; • Érdemi ügyintézők. • Ügykezelők. • Miniszter; • Államtitkár(ok); • Miniszteri, államtitkári • kabinetfőnök; • Kabinetek politikai főtanács-adói és tanácsadói.

36. 3.5.2. A minisztérium szervezete POLITIKAI VÁLTOZÓ STRUKTÚRA MINISZTER ÁLLAMTITKÁR(OK) MINISZTERI KABINET KABINETFŐNÖK, POLITIKAI FŐTANÁCSADÓK, TANÁCSADÓK KÖZIGAZGATÁSI ÁLLAMTITKÁR HELYETTES ÁLLAMTITKÁROK SZAKMAI ÁLLANDÓ STRUKTÚRA FŐOSZTÁLYOK, TITKÁRSÁGOK OSZTÁLYOK KORMÁNYTISZTVISELŐK, ÜGYKEZELŐK

37. 3.6. A nem minisztériumi formában működő központi államigazgatási szervek Önálló szabályozó szervek Kormány- hivatalok Autonóm államigazgatási szervek Központi hivatalok

38. négy kategória; törvényi taxáció (kormányhivatal, autonóm államigazgatási szerv, önálló szabályozó szerv); átalakulási kötelezettség vagy megszűnés; a négy kategória összevetése. 3.6.1. A nem minisztériumi formában működő központi szervek reformja 2010. évi XLIII. törvény

39. 3.7. A területi és helyi közigazgatási szervek Területi és helyi közigazgatás Államigazgatási szervek Önkormányzati igazgatás szervei A két alrendszer összevetése A KÖZIGAZGATÁS EGYSÉGE

40. 3.7.1. Területi államigazgatási szervek Általános hatáskörű területi államigazgatási szerv (fővárosi és megyei kormányhivatal). A NAV dekoncentrált területi, helyi államigazgatási szervei Különös hatáskörű, dekoncentrált területi, helyi államigazgatási szervek. Kiemelkedő jogállását a koordinációs jogköre igényli. Főbb jellemzőik ismertetése.

41. 3.7.2. A területi államigazgatási feladatokat ellátó szervek Területi igazgatásban résztvevő egyéb közigazgatási szervek. Területi államigazgatási szervek. Egyéb, közigazgatási feladatot ellátó szervek.

42. 3.7.2. A területi államigazgatási feladatokat ellátó szervek A területi államigazgatási szervek csoportosítása jogállásuk alapján: • a Kormány általános hatáskörű területi szerve (kormányhivatal); • Nemzeti Adó- és Vámhivatal területi szervei; • egyes minisztériumok és más központi államigazgatási szervek alárendeltségében működő területi államigazgatási szervek.

43. 3.8. A jegyzők speciális jogállása Települési szinten főszabályként: államigazgatási és az önkormányzati közigazgatási funkciók egy részét azonos szervezet keretében látják el; A települési önkormányzat jegyzői/körjegyzői: szakszerű önkormányzati előkészítő és végrehajtó funkciót látnak el, másrészt – ha jogszabály másként nem rendelkezik – általános elsőfokú hatóságként működnek. Amennyiben egy ágazatnak nincs külön területi dekoncentrált szerve, úgy első fokon, vagy ha a jegyző az első fok, akkor másodfokon a kormányhivatal, mint a kormány általános hatáskörű területi szerve járhat el (általános hatósági fórumrendszer).

44. Az államigazgatás felépítése 3. fejezeti összefoglaló Az államigazgatás felépítése az államigazgatási szerveken belüli csoportosítás. A Kormány. Miniszterelnökség. A kormányiroda feladatai, szervezete, a kormány-előterjesztések tartalmi, formai követelményei. A tárcaegyeztetés rendje. A minisztériumok (fogalma, fejlődése, a kormány irányítása, minisztériumi feladatkörök, a minisztérium szervezete (politikai változó és szakmai állandó elemek megkülönböztetése) és működése jellemzői. A nem minisztériumi formában működő központi államigazgatási szervek. A területi és helyi államigazgatási szervek (állami és önkormányzati közigazgatás különbsége és egységessége) a közigazgatási hivatal és dekoncentrált szervek, a jegyzők speciális jogállása.

45. 4. fejezet: Az államigazgatás működése • A fejezettel elérni kívánt célok • A vizsgázó • Legyen tisztában az államigazgatás rendeltetésével az Alaptörvény és más jogszabályok elemzése alapján; • Legyen képes tipizálni az államigazgatási feladatokat; • Részletesen ismerje az államigazgatási hatáskör és illetékesség fogalmát, az államigazgatási hatáskörök főbb csoportjait (jogalkotói jogkör, jogszabály-előkészítői jogkörök, jogalkalmazói jogkörök, hatósági és nem hatósági jogkörök, költségvetési- gazdálkodási jogkör, irányítási és felügyeleti jogkörök, stb.).

46. 4.1. Az államigazgatás rendeltetése A közigazgatás alapvető célja: a közérdek védelme, illetve érvényesítése.

47. 4.2. Az államigazgatási funkció fogalma Általános funkciók Speciális funkciók Az államigazgatás funkciói:

48. 4.2. Az államigazgatás társadalmi funkciói Funkció-tevékenység-feladat összefüggései: A funkció fejezi ki legáltalánosabban az államigazgatás társadalmi szerepét, rendeltetését. A funkciók csoportosítása Tevékenység oldaláról A társadalom oldaláról Társadalom- irányító funkció Társadalom- szervező funkció Integratív funkció Allokációs funkció

49. 4.2. Az államigazgatás funkciói VÉDELMI FUNKCIÓK BIZTONSÁGI FUNKCIÓK NEMZETKÖZI POLITIKAI FUNKCIÓK FUNKCIÓK KÖZSZOLGÁLTATÁS- SZERVEZŐ FUNKCIÓK GAZDASÁGI FUNKCIÓK ÁLLAMSZERVEZET MŰKÖ- DÉSÉT BIZTOSÍTÓ FUNKCIÓK

50. 4.3.1. Államigazgatási feladatok alapfogalmai FELADATKÖR HATÁSKÖR HATÓSÁGI JOGKÖR ILLETÉKESSÉG